Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-18 / 14. szám
2 14-ik szára. JNEyírvidék. 1915. február 18. Araikor dicső katonáinknak csodával határos hősiességéről, az emberi erőt felülmúló fáradalmairól, a kebleinket örömmel, édes reményekkel betöltő, győzelmünkbe vetett hitünket igazoló sikerekről olvasunk, ne feledjük, hog^ minden teljesített munka győzelmünk útját egyengeti. Ne értékelje tehát senki a maga munkáját kevésre. Egyik foglalkozás a másik foglalkozást egészíti ki s boldog lehet, aki nemzetünknek mérhetlen küzdelmében részt vehet. Közeleg a tavasz. Megindul a természet nagy munkája. A gondolkodó ember sem maradhat tétlenül, nem, különösen napjainkban, amikor a megpróbáltatások idejét éljük. Munkára fel, hogy a vérrel áztatott harctérről győzelemmel megtérő harcosainknak beigazol hassuk, hogy amig ők küzdöttek, mi dolgoztunk helyettük is. Dolgozzunk sokat, munkálkodjunk fáradhatlanul, hogy a rettenetes tusák, annyi kiomló vér, oly nagy emberáldozat árán kivívott győzelem áldomását palotában és kunyhóban, munkásságunk gyümölcsével megrakott asztalok mellett költhessük el. Sipos Lajos. A tárcsás borona. A megfogyatkozott igaerő és munkáskéz fokozott mértékben a gyors és jó munkát teljesítő segítőeszközökre tereli a figyelmet. A tárcsás borona ott, ahol tisztában voltak a gép rendeltetésével, nélkülönözhetetlenné vált, ahol rendkívüli teljesítést vártak tőle, csalódottan tették a lomtárba. A tárcsás borona eredetileg azt a célt szolgálja, hogy a száraz klíma alatt a talajnedvességet konzerválja. Egy-egy gép 4 igavonóval egy munkással naponta 8 magyarhold .szántóföld felületét porhanyitja meg ugy, hogy a hamu finommá őrölt 6—8 cm. feltalaj megrontott hajcsövességével tökéletesen megóvja az altalaj nedvességet. Azt hiszem, ezzel eleget mondtam! Az igy felporhanyult szántóföld minden időben szántható, anélkül, hogy az eke rögét hasitana. Egy kívánalom van csupán, hogy a porhanyitógép közvetlen az aratás után a feltisztitott tarlón járjon, vagy tavaszszal a még kőkeménynyé nem száradt tarlón vétessék alkalmazásba. A kőkeménynyé száradt földet csak gőzekével lehet munkálni, ott már a kisebb eke sem boldogul, ne várjunk tehát csodát a tárcsástól sem. Okszerű és sokoldalú használatára néhány példát hozok fel. A tarlót gyorsan és tökéletesen felporhanyitja, ugy, hogy a későbbi száraz időben vetésre alkalmas, teljesen nyirkos földet szánthatunk, akkor, mikor mások ekéje tétlenségre van utalva. Ahol a szántás már elvégeztetett, a föld nem gyomos, de az esőzés a feltalajt megnyomta, a vetőszántás végzésére alkalmasabb a tárcsás, mint az eke. Az eke a baktérium coloniákat aláforditja s ezzel a baktériumok életfolyamatát, szaporodását megzavarja, a tárcsás csupán megporhanyitja; tehát levegő és napfényhez juttatja s igy a termést fokozza. A műtrágyák belekavarását tökéletesen elvégzi. A kései kukoricatarló és répaföldeken a vetőszántást tökéletesen pótolja. A talaj felszíne itt is tele van baktériummal, ha az ekével későn, — amidőn a meleg hiánya fplytán a baktériumok mar vagy egyáltalán nem, vagy csak igen kis mértékben szaporodnak — lefordittatik, nagy hibát követünk el. Innen van, hogy a mi talajunkon és klímánk alatt a csutka és répaföldi vetések kis hozamot adnak. A csutka főidet szikkadt állapotban járassuk meg egy erős fogasboronával, szórjuk rá a superphosphátot, a vetőszántást végezzük a tárcsás boronával. Ha tökéletes munkát akarunk, terheljük meg a tárcsás boronát s járassuk kétszer, — másodszer már keresztbe. Tavaszszal, amidőn a munka gyors el végzáse a fő cél, a csutka földeket szikkadt állapotban hasonló módon nagy sikerrel vethetjük szántás nélkül, jobb eredményt érünk el, mintha szántanánk. Két gép, két munkással annyit végez, mint 8 kettős eke 8 munkással. Ha kétszeresen tárcsázunk, akkor is 4 eke és 4 munkás munkáját pótoljuk. Mit jelent ez ma, amidőn cselédlétszámunk teljesen leapadt s a cél az, hogy mindent bevessünk és a siker érdekében idejében ? Aki kukorica, répa, dohány földjét nem tudta idejében megmunkálni, annak nagy segítő társa lesz a tárcsás borona. Jókor tavaszszal tárcsázzuk meg a főidet. A szikkadt földre batran hordhatjuk az istálló trágyát, azután, — nem jöhet olyan száraz tavasz, — hogy egyes ekével bármikor leneszánthassuk. A kukorica termelésnel elkövetik sokan azt a hibát, hogy csak közvetlen a vetés előtt szántják a tarlót s legtöbbször azt érik el, hogy egy teljesen, kifáradt, felrögeit szántott területet nyernek s a kukorica vagy ki sem kél, vagy csak ritkán s a rög kőzött sínylődik. A trágya kihordás ideje mindig súlyos probléma volt. Ezzel azután ez a kérdés is megoldást nyer. Hordjuk a trágyát nyáron a feltárcsázott tarlóra s szántsuk be. Akkor is szánthatunk, amikor más, felé sem mehet a földjének. Avagy hordjuk ki a trágyát tavaszszal a tárcsázott földre az apró magvak vetésének elvégzése után. Áprilisban vagy május elején, amidőn egyéb külső munka szünetel. A téli trágyázásnak nálunk rendesen útját állja a lágy tél, máskor az éles rög, amely ökreink talpát feltöri s szekereinket szétrázza. Különben is trágyakészletünk a tél folyamán gyűlik fel legjobban. Szántott földre ne hordjunk trágyát. Én inkább nem trágyázok, semhogy a tél folyamán structurájában megjavult talajomat szántással megrontsam. Különösen nagy horderejű ez a kérdés dohánytermelőink szempontjából, akik az őszszel a trágyázást és őszi szántást el nem végezhették. Szomjas Gusztáv. Énekes János iinnepeltetése. Abból az alkalomból, hogy Énekes János nyíregyházi r. kath. plébánus richnói cimzetes préposttá és szabolcsi főesperessé neveztetett ki, hivei elhatározták, hogy az őt ebben az uj méltóságában megillető jelvényekkel megajándékozzák. A megindított gyűjtés rövid pár nap alatt összehozta a tekintélyes összeget, melyen egy pompás gyűrűt, szép nagy aranykeresztet a hozzávaló nyaklánccal együtt szereztek be s ezeket a dísztárgyakat a mult vasárnap délután adták át a városháza nagytermében. Az ünnepély meghaladta a felekezeti kereteket. Megjelentek azon városunk előkelőségeiből számosan más felekezetbeliek is. Az ünnepeltet küldöttség hivta meg. Megérkezvén, a hívek nevében dp. Bodnár István egyházi iskolaszéki világi elnök mondott szépen átgondolt és kidolgozott beszédet az ünnepelthez, ki alig pár évi itt tartózkodása alatt nemcsak híveinek osztatlan szeretetét vivta ki, hanem az egész város közönségének megbecsülését is. Énekes János prépost-főesperes meghatottan köszönte meg híveinek értékes külső jelekben is megnyilvánuló ragaszkodását. Kiemelte, hogy préposttá és főesperessé való kineveztetését ő nem csupán a saját egyénisége kitüntetésének veszi, hanem ugy fogja fel, hogy egyben Nyíregyháza város és a nyíregyházi római katholikus egyház iránti szeretete nyilvánul meg abban főpásztorának, az egri érseknek. Érdekes kijelentéseket tett ezután a régóta vajúdó katholikus utonomia kérdésében. Elmondotta, hogy ez a kérdés, még mielőtt országos rendezést nyerne, Nyíregyházán hamarabb fog megvalósulni. Őt már megbízta az egri érsek, hogy a tervezetet dolgozza ki. Ebben a munkájában csak a háborús viszonyok hátráltatják. Végül melegen emlékezett meg arról, hogy kitüntetése alkalmából a többi felekezetek részéről is olyan őszinte rokonszenvvel találkozott, melyből az itteni felekezetek közötti egyetértés sugárzik ki. Ö a maga részéről szintén minden lehetőt megtesz, hogy ezt a szép egyetértést továbbra is ápolja, mert azt tartia, hogy mindenkinek a vallási meggyőződését mindenk i tartozik tiszteletben tartani. És ebben a jó példával kíván előljárni. Az ünnepség az ünnepelt élénk éltetésével ért végett. & gazdasági munkálatok biztositasa. Minden talpalatnyi föld tirmiföld megművelendő. A hadkötelezettség és hadiszolgáltatások igénybevétele következtében mezőgazdaságunkban sok munkaadó hiányzik, sürgős feladat tehát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel mégis biztosítva legyen, hogy egy talpalatnyi föld sem maradjon megművelés és termés nélkül. Ezt a nagy, nehéz és a hadviselés szempontjából is elsőrangú fontossággal biró feladatot a hatóságok és értelmiség vezetésével, támogatásával kell a gazdálkodó közönségnek megoldani. Ezen cél elérése végett Mikecz Dezső alispán e hó 11-én a vármegyei gazdasági intézőbizottság megalakítása végett értekezletet hívott össze. A megalakított gazdasági intéző-bizottság tagjai lettek: Miklóssy István gk. püspök, Ge duly Henrik ág. ev. püspök, Énekes János rk. főesperes, cimzetes prépost, Görömbey Péter és Vass Mihály ref. esperesek, Wilt György dr. kir. tanfelügyelő, Kauzsay Tibor kir. gazdasági felügyelő, előadó, Szomjas Gusztáv, Haas Ignác, id. Kállay András, dr. Mezőssy Béla, Megyery Géza, Gencsy Albert, Szikszay Sándor, Rappensberger Károly, Klár Gusztáv, Szalánczy Bertalan, Rhédey Lajos, Eszenyi Jenő, Orosz Miklós, Mikecz Pál, Hunyor Béla, Szabó Mihály, Veres Ferenc, Jármy Béla, Neumányi Antal, Klár Sándor és Weinberger Sámuel. A gazdasági intéző-bizottság Mikecz Dezső alispán elnöidésével tartott ülésen többek hozzászólása után a következő nagyfontosságú határozatot hozta: 1. Már most felkérendő a magyar királyi földmivelésügyi miniszter ur, hogy a munkálatok akadálytalan végzésére szükséges igaerőt, illetőleg a személyes szolgáltatások elrendelésére és a közerő kirendelhetésére az 1914. L. t.-c. 5. § a alapján e felhatalmazást az egész vármegyére már most adja meg az alispánnak, hogy ő avval, ha e bizottság szükségesnek látja, mindig idejekorán élhessen. 2. Mivel e vármegyében a hadiszolgáltatások folytán lovak, ökrök és szekerekben nagy a hiány, felkérendő a földmivelésügyi miniszter, hogy hasson oda, hogy a tavaszi jnunkálatok alatt ujabb szolgáltatások ne követeltessenek. Amennyiben pedig a hadseregnek erre szüksége volna, célra vezető lenne a szükségletet előre hirdetett vásárokon készpénz fizetés ellenében beszerezni. Ezenkívül felkérendő a miniszter arra is, hogy a katonai szolgáltatásoknál az alispánnak legyen meg a joga azt megállapítani, hogy a szolgáltatás melyik járásból történjen. 3. Felkérendő a miniszter, hogy a gazdasági munkálatok akadálytalan végezhetése végett a vetőmagvak és gazdasági cikkek kizárólag gazdák részére soron kivül szállíttassák és ennek elérhetése végett hatalmaztassék fel a magyar királyi gazdasági felügyelőség, hogy a gazdák részére hivatalos pecséttel ellátott fuvarleveleket szolgáltathasson ki és e fuvarlevelek