Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-12-16 / 100. szám
2 100-ik szám. JSÍYÍRffDOÉK. 1915. december 16 pei meredeztek felénk: ma ellenálló képességünk öntudatának biztos várában sorakozunk. Még inkább emelheti önérzetünket az az összehasonlítás, amelyben bárki is ellenségeinkkel vethet össze bennünket. Föllépésünk nyíltsága, hűségünk őszintesége, szolgálataink értéke csak becsülést válthat ki irántunk még azok lelkéből is, akiknek rokonszenvét sohase tapasztaltuk. Mi nem kivántuk a háborút, mert sem boszú-, sem hatalomvágy, sem irigység, sem féltékenység miatt nem fájt a fejünk. Nem is készítünk rá, mint ők, akik alattomban, számítással, orviil támadtak rárk, hogy a kényszerű védekezésre szorítsanak minket. Mi kötelességünkhöz képest teljesítjük mindazt, amit a szövetséges megbízhatósága, az önvédelem joga s a lét biztosítása követel tőlünk; tesszük pedig ezt kertelés nélkül, magyar becsülettel, teljes odaadással. Mi nagy szolgálatainkat állítjuk szembe mások önző haszonlesésével, ha már fejünkre szakadt az elkerülhetetlen leszámolás, Az egész világtól elzárva, szövetségeseinkkel együtt a magunk emberségéből álljuk bent is, kint is a nagy erőpróbát, anélkül, hogy gazdasági életünk megroppanást, fegyverünk csorbát szenvedett volna. És ha mindez nem így lenne is, akkor is emelt fővel nézhetünk a sors szemébe mindaddig, mig a háború folytatásában és befejezésében azon az erlcölcsi alapon maradunk, amelyen a háború kezdete óta állurk. Jogtisztelet és igazságérzet, bizalom és megbízhatóság, jóhiszeműség és áldozatkészség volt máskor is, most is megérdemelt sikereink gazdag forrása, amelynek tiszta vizét felzavarhatta egy-egy pillanatra a harag, méltatlanság vagy elkeseredés szenvedélye, de magát a forrást kiapasztani vagy megmérgezni nem tudja a legnagyobb világkatasztrófa sem. Nem huny ank szemet nemzeti hibáink előtt, de ma — hál' Istennek — erényeink vannak túlsúlyban. De szükségünk is van rá, hogy minden erényünk latbavetésével és minden erőnk teljes megfeszítésével ái'jurk a v : iág elé, mert magunkban mi -is kicsiny nemzet vagyunk, s létjogosultságunkat érdemeinkkel, érdemeinket sikereinkkel kell igazolnunk. Ne ajándékul várjuk tehát, hanem vérünkkel tartsuk meg nemzeti létünket. Ha önfeláldozásunk sikerrel já", nem a pártfogoltak lekötelezettségével, hanem a győztesek dicsőségével^, nézhetünk a jövőbe ! el, majd a Popper Tarantelláját. Az első darab a művész széles és meleg tónusát, jobb kezének hatalmas erejét, vonójának csodálatos lágyságát, kettős fogásainak feltétlen tisztaságát tüntette ki, mig a Tarantella óriási technikai felkészültségéről adott tanúságot. Szünet után a Rubinstein hires melódiáját hallatta, mely önálló felfogásáról ad bizonyságot. Ez az egyszerű dal oly melegséggel, a színezés oly pazar pompájával lett előadva, hogy a közönség nem tudott tapsaival eléggé kifejezést adni elragadtatásának, valóságos tombolás tört ki, mely csak akkor szűnt meg, mikor a művész hangszerével újból előlépett. A Popper Fonódalát játszotta el és itt brilliáns technikáját csillogtatta. Szédítő futamok között a melódiát ujjai kalapácsütéseivel verte ki. Oly tiszta, oly bájos volt e darab minden bravúrja mellett, hogy a hallgatóság ritkán hallott tomboló lelkesedése újból pódiumra kényszeritette a művészt, ki ismét Popper egyik magyar rhapsódiájának egy töredékével toldotta meg műsorát. Zsámboky művészete sokáig marad emlékünkben, de bizton hisszük, hogy wha majd egyszer viszszajönnek' és köztük ő is, viszontlátjuk egymást ! Rózsa Lajos, az Opera világhírű baritonistája másodszor örvendezteti meg közönségünket. Ezúttal a Bajjazzok prologusát énekelte, majd a Lakmé nagy áriáját adta ráadásul. Mit mondjunk erről a fenomenális, hatalmas és mégis annyi sima lágyságot tanúsító orgah tobbtermeiés akadályai. A többtermelés nem kizárólag a gazda zsebét érintő anyagi kérdés. Beigazolást nyert, hogy a nyers termények hiánya egész társadalmi berendezkedésünk, iparunk, kereskedésünk, mondhatjuk minden közgazdasági szeivezetünket megbénítja. Csak ugy lehet hatalmas, erős egy nemzet, ha közgazdasági és kulturális szervei szorosan kapcsolódnak egymásba s egymást kiegészítik, segitik. Egyoldalú fejlődéssel nem lehet egy országot naggyá és gazdaggá tenni s a vagyonszerzés lehetőségét minden kereső osztály számára hozzáférhetővé kell tenni. A társadalom és kormányhatalom öntudatos munkájának kell megmozdulni, hogy ez a harmonikus együttműködés egymást segítse és kiegészítse. Hiába subvencioná'juk a gyárakat, ha nem gondoskodunk az ipari növények s más szükségletek előteremtéséről, viszont hiába termeljük meg a nyers anyagot, ha nincs ipar, mely azt jövedelmezően feldolgozza. Eddig az veit a baj, hogy ha meg is termeltük a nyers anyagot, az külföldre vándorolt s sokszorosan megdrágulva, mint ipari termék jött vissza s közgazdasági mérlegünk ezért nem mutatta azt az elvárható eredményt, amit joggal remélhettünk volna. Ha kezünkbe vesszük a behozatalt feltüntető kimutatásokat, elszomorító látvány tárul szemünk ele, mert azt látjuk, hogy éppen azokért a cikkekért fizetjük a külföldnek a legnagyobb adót, amit itthon kellene előálUtani, sőt nekünk kellene kivinni. Legszembeötlőbb ez a gyapjú és textill iparban, de igy megy ez a bőr, pezsgőborok, növényolajak, kandirozott gyümölcsök, tejtermékeknél, nem is emlitve azt, hogy gazdasági és virágmag szükségletünket majd mind külföldről szerezzük be. Gyümölcsöt, korai zöldséget sem termelünk annyit, amennyi belfogyasztásunkat bőségesen ellátná. A többtermelésnek nemcsak a változatos növénytermelés, de a holdankénti hozam megjavítás is feladata. Termelésünknek alaphibája az egyoldalúság, amely egyszersmindt magával hozza a talaj egyoldalú kizsákmányolását s igy termőerejének csökkenését. numról ? mit az éneke csodás művészetéről ? Mit arról az erőteijességről, melyet a Hamlet bordalában és a Dienzl dalában a cárról kifejezésre jutatott? Nem tudtunk belelni vele és és ő újra és újra hálára kötelezett, midőn tapsainkra magyar dalt, német himuust és még egy bordalt énekelt. Láthatta, hogy nagyon de nagyon szívesen hallgatjuk és hogy magával ragadott minket. Dr. Domokos Andor ur nem ismeretlen már előttünk, volt alkalmunk rendkivül erős és széles vonókezeléséről számot adni. Ezúttal Grieget ezt a homályos, rejtélyes, ködös, titkolódzó klassikust interpretálta C-moll sonátájában, melynek különösen első tétele volt rendkivül hatásos. Domokos ur a nehéz klassikusukba mélyedő, nagy érzésű művész, ez az ő igazi egyénisége, de tud sentimentális is lenni, mit három bájos aprósággal bizonyított. Legnagyobb erőssége az ő széles és meleg vonókezelése. Mind a három művészt Dienzl Oszkár kisérte, az ő tőle megszokott precisitással és gondossággal. És Medgyasszay Vilma énekelt. Álljunk meg mellette egy szóra. Medgyasszai Vilma egy csodálatos asszony. Az ő személyéhez a költészetnek egy uj érája, egy uj irányzata van kötve. Köréje a daloknak egy uj fajtájú költő és zeneszerző gárdája sereglett. Csak ő tudja ezt interpretálni csak ő érte dalolnak a költők. Csak ő az, ki a vidám és könnyű daHa megfigyeljük egyik-másik viruló gazdaságunkat, az legtöbbször valamely ipari vállalattal van összekapcsolva s legyen az malom vagy szeszgyár, annak mellék termékeit az állatok jókarban tartására vagy hizlalására fordítják s ennek eredménye a fokozott talajjavítás s a talajerő karbantartása. Még a környék is megérri az ilyen gazdasági rendnek üdvös hatását, mert nyers term' • nyeit közel értékesítheti s igy a gazdaságot változatasabbá s a melléktermékeket közvetk • nűl beszerezhetővé teszi. Egyúttal példaként is hat s szemmel látható, hogy egyes viruló gazdaság közelében az utánzás folytán fellendülés, haladás észlelhető. A többtermelés gyakorlati keresztülvitelének sok akadálya van, amit gondos ellenintézkedésekkel el lehetne hárítani. Egyik akadály a közlekedési eszközök és utak hiánya. Ha a fejlett kulturáju országok térképét nézzük, azok be vannak hálózva utakkal, vasutakkal és, csatornákkal, mig minálunk a legáldottabb, dus termőerejü vidékeken az év nagyrészén meg sem lehet mozdulni. Temérdek nyersanyag pusztul el a földjén, mert azt az ut járhatatlansága és a távolságok miatt nem lehet vasútra vinni. Csak a cukorrépát hozom fel példának, amely terményből évről-évre temérdek pusztul el a földjén. Aki nem rendelkezik mezei vasúttal, hiába termeli meg nagy költséggel répáját, évről-évre kénytelen eltűrni annak pusztulását s az eredmény a termelés csőkkenése s nagyfokú elkedvetlenedés. A többtermelés legfőbb akadálya a tudás hiánya. Minden pálya bizonyos quaüfikációt kiván, egyedül a nemzet legdrágább kincsét, jövedelmi forrásának úgyszólván egyetlen erőforrását kezelik a legkevesebb tudással. Már iskolai rendszerünk is olyan, hogy a mezőgazdasági szakoktatásra van legkevesebb gond fordítva. Falusi iskoláinkat ugy kellene berendezni, hogy az ne kőtelező 4 osztá'yból, de 6 osztályból állana. A két felsőbb osztálynak a fiukat a gazdasági alapismeretekre, egészségtanra kellene továbbképezri s a leányokat a háztartás és egészségtanra oktatni. A kisgazdaság bivatása lenne a legnagyobb intensitás, a kertiművelés, mert csak igy remélhető a munkaerő teljes kihasználása s a jövedelem teljes kiaknázása. lok közé beleékelte a nyomornak, a fájdalomnak, a sóhajtásnak, a tiszta vágyaknak szomorú dalait. Csak ő az, ki jobban elénk tárja a háború borzalmait, mint a legtisztább rajz, fénykép, sajtószállási riport. Előttünk hull az ágyúgolyó, szemünk előtt tépi darabokra a mi honvédeinket, csupa vér és rongyokká tépett emberi test, csupa borzalom. Előttünk van a szómoru hitves, aki hívja haza az ő szerelmetes jó urát, előttünk van a fiatal honvéd, vágyainak sólyom szárnya támadt, de ezek a vágyak csak falábakon kocoghatnak. É3 a költészetnek és dalszerzésnek ez az uj fajtája szép, szomorú, megható és belenyilallik a szivünkbe. Ezért az ő neve az irodalomtörténetbe lesz bevésve. Es hogy ez a zsáner keletkezett, az az ő csodás előadóképességének köszönhető. Ezt megbírálni, részletezni nem lehet. Mi csak azt constatálhaljuk, hogy a közönség tombolt, tapsolt, könnyezett és nevetett, ahogy ő akarta. Legutoljára hagytuk a mi szelíd költőnknek Vietórisz Józsefnek gyönyörű, lendületes és haragosan rapsodistikus költeményét, melyet Klár Erzsébet k. a. szavalt nagy erővel, nagy pathossal és nagy hatással. A hangverseny hatalmas műsort tartalmazott, és ezért a nagyon sokért azoknak, kik ezt rendezték, hálánkat szívesen fejezzük ki. M
