Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-11-18 / 92. szám
Nyíregyháza, 1915. december 18. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 100. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 12 K, Félévre 6 K, Negyedévre 3 K, Egyes szám ára 12 f. — Tanítóknak félár. Szerkesztőség és kiadóhivatal; SZÉCHENYI-OT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 139. P09TACHEQUC 2S558. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések Areaabás szerint számíttatnak. Legolcsóbb tilrtotit 1 K. Hivataíos hirdetési sora fi) (. A nyllttér toronkónt 80 f Apró hirdetések 10 sióig 1 H, minden további szó S fillér. Vastag bst&vtl sxodett kétszeresen szémit. „Ki tart velem?" A német birodalmi gyűlésnek egyik igen számottevő tagja: Bessermann képviselő még az olasz báboru kitörését követő hetekben felhívást intézett a német nemzethez. Felhívásában leírta, hogy azóta, amióta önálló lett, minden esztendőnek a pihenésre szánt napjait eddig Olaszországban töltötte el, hogy a régi dicső római kornak nagyértékü emlékeit tanulmányozza, magának igazi üdülést és gyönyörűséget szerezzen. Elmondotta továbbá, hogy ezek az Olaszországban töltött idők minden alkalommal tetemes költségbe kerültek s hogy minden ilyen utja alkalmával a németeknek sok ezreivel találkozott össze, kik a szórakozásra szánt feleslegeiket hasonlóan Olaszországban költötték el s járultak hozzá ahhoz, hogy az olasz nép az idegen forgalmat a saját maga és nemzete javára gyümölcsöztesse. Ezek után föltárja felhívásában az olasz hitszegésnek alávalóságát s arra a következtetésre jut, hogy az a nemzet, amely 33 éven át melegedett a szövetséges társak kebelén s e hosszú idő alatt a szövetséges társak védő szárnyai alatt kétségtelenül igen nagy sikereket ért el és halmozott össze, az a nép, amely a régi római kornak emlékeit a maga számára ezen idő alatt oly sikeresen jövedelmeztette s amely nép most szinte fanatikus örömmel igyekszik tőrt döfni a szövetséges társai oldalába, nem érdemli meg azt, hogy idegen népek és nemzetek tovább is hasonló támogatásba részesítsék s kijelenti, hogy a maga részéről örök időkre lezárta annak a lehetőségét, hogy a hitszegő Itália földjére tegye még egyszer a lábát. A fölhívás e szavakkal végződik: „Ki tart velem ?" Bessermann birodalmi képviselőnek a nagy német nemzethez intézett az a felhívása bizonyára a német nemzetnek széles rétegeiben fog visszhangra találni. Lehetetlen ugyanis, hogy az a nemzet, amelynek egyik polgára a szövetségi hűségnek ily .ragyogóan klassikus példáját alkotja meg, érzéketlenül siklanék el e felhívás fölött. A nagy német nemzet társadalama különben is legelső sorban a maga nagyon komoly gondolkozásáról hires, s az olasz hitszegésnek e minősíthetetlen voltát bizonyára igen számosan fogják a német birodalom határain belől lakók közül azzal megtorolni, hogy anyagi áldozataikkal nem fogják a hitszegő szövetségest tovább is táplálni. A német birodalmi gyűlés tagjának ez az idézett felhívása kell, hogy széles körökben terjedjen el, különösen itt, minálunk AusztriaMagyarországban. Mert ha a nagy német birodalomban ezt a következtetést vonja le a saját maga számára egy birodalmi képviselő, akkor ahhoz csatlakozni legelső sorban nekünk, osztrákoknak és magyaroknak kötelességünk, akiket az olasz árulás közvetlenül ért és szíven talált. Ha a jelenlegi harctéri helyzetet tekintjük, lelkesült örömmel állapithatjuk meg, hogy a központi hatalmak és hűséges szövetséges társaik : a törökök és a bolgárok valamennyien oly kedvező helyzetben vannak, amelyre a háború kitörésekor valóban még gondolni sem mertünk, önkéntelenül fölmerül tehát a gondolat : mennyivel fokozottabban, előnyösebben állanak még akkor, ha az olasz hitszegésnek gyalázata be nem következik s ha Olaszország legalább is csak jóindulatu semlegességet tanúsít velünk szemben s nem vonja el az osztrákmagyar hadseregnek és a magyar honvédségnek egy tekintélyes részét a közös feladatok teljesítésétől. Sőt tovább ve/etve e gondolatot: mi történt volna akkor, ha Olaszország betartva a szövetségesi kötelezettséget, mindjárt a háború kitörésekor rendelkezésünkre bocsátja haderejének egy részét és velünk együtt igyekszik kikergetni a Kárpátokhoz közeledő oroszokat és megfenyíteni a királygyilkosságban tobzodó Szerbiát?! Ma már bizonyára a dicsőséges békének áldásait élveznők! E helyett a tény ma az, hogy drága magyar véreinknek annyi ezrei szenvedik át a küzdelemnek legnagyobbját az Isonzó mentén és a tiroli hegyek között. Százakra megy naponta azoknak száma, akik kiomló vérüknek hullásával bélyegzik meg örök időkre az olasz hitszegést és pecsételik meg a királyhoz és a hazához való rendithetetlen hűségüket. Ha a német birodalmi gyűlés egyik képviselője a maga számára az olasz-hitszegésnek e minősíthetetlen hitványságából azt a következtetést vónja le, hogy neki nem szabad többé a jövőben az olaszok földjére lépnie: mit kell akkor tennünk a jövőben minekünk, azoknak akiknek fiai, testvérei és hozzátartozói közű' annyi számosan lelték az olasz határon hősi halálukat ? E kérdésre feleljen ki-ki a saját legjobb és legtisztább lelkiismerete szerint. Amidőn azonban megalkotja a maga meggyőződését, gondoljon mindenki a német birodalomi képviselőnek fölhívására, amely e szavakkal kezdődik és végződik s amelyet a nagy német nemzetnek számtalan ereje meg is fog tartani: „Ki tart velem* ! . . . MMMMMMMWMM Vasúti menetrend. Nyíregyházára érkezik : Szerencs-felől reg. 6 4 7, d. u. I 2 2*, este 832*. Debrecea-felől reg. 6 3 0, d. u. 3 3 5, este 8Í2. Csap-felől reggel 6 5 3, este 82Z. Mátészalfca-felől reggel 6 0 5, este 712Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0, d. u. 5 2 0. Polgár-felől reggel 6 3 7, d. u. 5 0 6. Nyíradony-felől reggel 6 5 1, este 6*2. Nyíregyházáról indul: Szerencs-felé reg. 710*, d. u. 408* este 9Ü>. Debrecen-felé reggel 5^, 7 2°, este 922. CSap-felé reggel 6 5 8, d. u. 3 5 5. Mátészalka-felé reggel 7 1 6, este 8 4 5. Yásárosnamény-felé reggel 7 1 0, este 8 5 0. Polgár-felé reggel 7 2 0, este 622. Nyíradony-felé reggel 7 5 0, este 7i 2. *) Gyorsvonatu csatlakozással Budapestről — illetve Budapestre. & nők békemozgaima. A szemünk előtt lefolyó világháború sok emberi traditiót megcsúfolt, sok nemzetközi sarkigazságot halomra döntött. A nemzetkőzi jog hatástalan paragrafusok erőtlen gyűjteményének bizonyult. A genfi conventio tehetetlenül kénytelen-türni, hogy napról-napra csapkodjék arcul, mint a korcsmai verekedéshez hivott egy szál rendőr, aki érezvén erejének gyönge voltát, a törvény nevében — sietve távozik. A fejlődéstörténet kétségtelenül fel fogja jegyezni, hogy ezekben a sorsdöntő időkben az egész világra kiható mozgalmat indítani és maradandó internationális kapcsolatok megalkotásához hozzáfogni csak egy gyöngének hirdetett emberi fractio volt képes: a nő. A hágai conferentián az egész világ asszonyai sereglettek egybe. Közöttük valamennyi hadviselő állam kiküldöttei. Goncrét békeeredményeket természetesen nem érhettek el, de hogy az erdők millió fájából jövendőre ne fegyverburkolat készüljön, hanem nyugtotadó nyoszolya gyermekeink számára, a hegységek drága érceiből ne halállal vemhes ágyúcső, hanem gép és hasznos szerszám a békés munkára hivatott ember kezébe, — ezekről és efélékről bizony sok igaz szó esett a hágai nőcongressuson. Ez a békemozgalom egyelőre csak a jövő zenéje még, azonban ebből az orkeszterből hatalmas orgonabugás tör elő már is, ünnepet hirdető az egész világnak. Nekünk vitéz magyar népnek érdemes hát figyelni e hangokra, különösen most, a mikor derék szövetségeseinkkel együtt győzelmesen küzdő seregeink mind közelebb érnek ahhoz a dicső naphoz, a melyen a terebélyes fáról leszakíthatják a béke becsületesen kiérdemelt gyümölcseit. A magyarság megméretett és súlyosnak találtatott ebben a háborúban. Katonáink dicséretétől hangos a világ. Tudomást vettek rólunk és nem fognak elfelejteni bennünket. Sem a barátaink, sem az ellenségeink. A nőmozgalom sorsa sokrészt hasonlatos a magyarságéhoz. Gyakorta volt lekicsinylés a bére, vagy semmibevevés, mint jómagunknak. Vannak barátai, vannak ellenségei. De a háborúban barát és ellenség egyaránt tudomást vett róla és nem fogja elfelejteni. Nem fogja elfelejteni senki, hogy mig a férfi viharokkal csatározott, a nő is megragadta a fegyvert. Azt a kincsnél értékesebb eszközt, a mit a természet adott a kezébe: az emberszeretet fegyverét. Az apák a férjek, a vőlegények elmentek csókot váltani a halállal. Az anyák, feleségek, menyasszonyok itthonmaradtak és önként, katonás kitartással teljesitik mindazt, a mit a nöi organismus fegyvertelen főhadvezére, a szív parancsol. Sebesülteket ápolni, tehetetlen aggokat, özvegyeket gyámolítani, árvákat istápolni, anyát és csecsemőt védeni a haza részére ép oly értékes szolgálat, mint az öldöklő csaták mezején habozás nélkül feláldozni azt, a miből minden emberfiának csak egyetlenegy adatott: az életet. Valamelyik fővárosi lap hírt adott egy levélről, melyet egy francia anya irt egy német A termény, liszt és főzelékek bejelentését elrendelő 3925—1915. sz. M. E. „kormányrendelet" ismertetése megjelent. ÖSSZEÁLLÍTOTTA : KAUSAy TIBOR, gazdasági felügyelő. Egy füzet 20 fill. Bejelentő-lap 4 fill, 1000 drb 20 K Kapható lapunk nyomdájában.
