Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-04 / 10. szám

Nyíregyháza, 1915. február 4. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 10. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A világháború és az emberi ismeretek. 4 Mióta a világháború tart, az időszaki és napi sajtó termékei majdnem kizárólag a háborúval és az azzal összefüggő kérdésekkel foglalkoznak. A háborút a kultura, tudomány, művészet, erkölcs, vallás, társadalom, gazdaság, szóval áz élet minden jelenségével összefüggésben tárgyalják, kapcsolatot igyekezvén létesíteni a háború és a fenti jelenségek között. Azonban még azt nem olvastam, hogy a háború az általános ismeretekkel összefüggésben tárgyaltatott volna ; holott pedig óriási összefüggés van a kettő között! A háború ugyanis sok oly ismeretet és tisztázott kérdést tár elénk, melyek eddig csak a szakemberek előtt voltak ismeretesek s melyeket ma — nagy előnyére az emberiség általános művelődésének, előhaladásának — a laikusok is közkincseiknek mondhatnak. Megismerjük e háborúban a világ nagy népeit, nemzeteit; azok jellemeit, erkölcseit : megismerjük őket a maguk leplezetlen őszinteségükben, nem ugy, mint eddig véltük őket ismerni. Egyik-másik nemzetről és népről az ő előnyükre alkotott fogalmaink most helyesbbitésre találnak ; amennyiben eddig csak messziről hozzánk jött hirök után ismertük, mig ma közvetlen közelről tárul elénk jellemük minden bázisa, erkölcseik minden árnyalata. De megismertünk olyan népeket is, amelyekről eddig semmit, vagy csak igen keveset tudtunk, (afrikaiak), vagy amelyeket már a feledésnek adtunk (búrok). A francia nemzet felvonultatott a harctérre egy olyan szines sereget, amely még fehér embert és modern fegyvereket most látott először, de amely seregnek egyetlen katonája sem tudta kikerülni a német gépfegyverek gyilkoló tüzét. E népek vadsága akkor tárult elénk a legszembetűnőbben, mikor a német foglyok őrzésére kirendelt szines csapatok tetteiről tudomást szereztünk, mely szerint e toll-diszes fejűek egyig lemészárolták az őrizetükre bizott német foglyokat. Megismertük „Kelet németjeit" is, kik eddig a német kultura emlőin táplálkoztak s most nevelő anyjuk ellen fordítják fegyvereiket. Óriási geográfiai ismeretnek jutunk e háború által birtokába. Megismerünk távoli vidékeket, melyekről eddig vajmi keveset tudtunk. A világ egyik legnagyobb erődjének ismerünk meg egy olyan várost, amelyről csak annyit tudtunk, hogy az is van a térképen (Przemysl). Megismerjük egész közelről a balkáni népeket, azok politikáját, melynek megismeréséhez kevés volt a két balkáni háború, de csak azért, mivel közvetve nem érintett bennünket. Megismerjük egész közelről a nagy orosz birodalom minden részét, különféle népeivel, azok törekvéseivel együtt, megismerjük annak még jelentéktelenebb városait is. Megismerjük a hatalmak gyarmatait, azok belső szervezettségét és tulajdonusok gyarmatpolitikáját. Megtudjuk azt is, hogy nemcsak az oroszt illeti a „zsarnok" jelző, hanem az angolt is, melynek átkát millió és millió alattvalói nyögik gyarmatain. Önkénytelenül megtanuljuk az egyes államok katonai és polgári vezéreinek a nevét, melyek felett békés időben észrevétlenül siklottunk el. Megismerjük őket tetteik és szavuk által jellemökben! Talán az összes uralkodóknak és kabinetek vezéreinek tudjuk ma a nevét, sőt a mai viszonyok között elfoglalt nemzeti és nemzetközi álláspontjukat is. Megismerjük a hadsereget a maga nagy 'fontosságában, annak szervezetét, teknikáját és tökéletességét. Most mutatkozik be e repülőgép először a maga igazi mivoltában, most a rengeteg modern harcászati eszköz. Most látjuk megdöntve azt az elavult theóriát, hogy „az erődök kora már lejárt", amennyiben a mai háború egész kiterjedésében e theória tagadása, ugy hogy kis nagyítással e háborút „várháborúnak" lehetne nevezni. Képzelmünket felülmúlják azok az erődítési bázisok, amelyeket e háborúban a modern harcászat produkál. Ezekkel összefüggésben aztán megismerjük a 30'5 és a 42-es mozsarakat, mely utóbbinak egy lövege 10 mm. s egy lövés belőle 35 ezer koronába kerül. Megismerjük a tengerszorosok és a hajózás óriási jelentőségét éppen most, mikor ez óriási háborúban az élelmi cikkek játszák a főszerepet. És még sok, itt fel nem sorolt ismeretek lesznek e háború által közkincsé, melyek által főleg a népműveltség óriási, fejlődést vett. Ezért, bár a háborút a kultura legnagyobb ellenségének tekintjük, el kell ismernünk, hogy igen sokat tanulunk tőle, de főleg igen sokat tanul a nép, melynek nagy része eddig újságot sem olvasott, mig ma újság olvasás alapján előadásokat tart a háború napi eseményeiről. Gesztelyi Nagy László. A hadbavonultak felöli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. .Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5—7, ezenkivSl szerdán és szombaton délelőtt 10—12 óráig. Válasz Roth Albert ur nyilt levelére. A Nyirvidék f. évi 9-ik számában hozzám intézett nyilt levelének sorait a legnagyobb részben osztom, mert ha bár a háború okozta rendelleneségek, ha érintenek is mindenkit kivétel nélkül, mégis a hadkötelezettség és a hadiszolgáltatások igénybevétele következtében megfogyatkozott iga és munkaerő folytán, mezőgazdaságunkat érinti legsúlyosabban, miért is a gazdák helyzete nagyon de nagyon nehéz. El kell azonban ismernünk, hogy a háború által érzékeny veszteség nemcsafc egyedül a gazdatársadalmat, de kivétel nélkül mindenkit, kereskedőt, iparost stb. is ért. Igen sok kénytelen volt üzletét bezárni, vagy üzemét a legkisebb mértékre korlátozni az alkalmazottjainak bevonulása következtében. Téved azonban abban nyíltlevél író ur, hogy a bevonult áll. tisztviselők családtagjai hiány nélkül kapják a hadbavonult járandóságát; kapják a legénységi fokozatban levők, kik csak zsoldot húznak a katonaságtól, mig azok a tisztviselők családtagjai, kiknek fentartói mint tisztjelöltek, vagy mint tisztek vonultak be, a katonaságtól élvezett fizetésök arányában a polgári fizetésnek csak egy bizonyos részét kapják. Ha kapnák is a hadbavonult áll. tisztviselők családtagjai a teljes járandóságot is, lehet-e azt szerencsés helyzetnek nevezni, mint nyíltlevél iró ur irja, az itthonmaradottak részéről azon állandó tudatot, hogy a kenyérkereső családfő a háború borzalmainak, nélkülözésének állandóan ki van téve? azt hiszem, igen sok hadbavoult tisztviselő itthonmaradt családtagjai szívesen lemondanának az őket illető járandóságokról annak fejében, hogy egészségesen, élve visszakaphassák fentartójokat. Egyik osztályt éppen ugy mint a másikat a háború okozta rendkívüli állapotok kisebb vagy nagyobb mértékben súlyosan érintik és épen ezért ma párhuzamot vonnunk, midőn minden osztály kivétel nélkül Hazánk szolgálatában, védelmében áll, nem tartom időszerűnek. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli viszonyok, rendkívüli intézkedések tételét tették szükségessé, a gazdáknak is bele kell nyugodni a háború szülte nehéz állapotokba, mert hisz ezeket édes Hazánk és igy mindnyájunk érdeke követeli. Ha a gazdasági munkaerő felmentetnék a hadkötelezettség alól, vájjon ki tudna ellent állni ádáz ellenségeinknek? hisz akiknek a kezében jól áll a kapa, kasza, ásó, ekeszarva stb. nagyon természetes, hogy jól tudja kezelni a puskát és kardot is és az eddigi hadjáratban is számos dicső haditett fűződik Hazánk földmivelő népének rettenthetetlen erejéhez és bátorságához. ősszel, midőn a fiaink a harctérre utaztak, a vasútnál én is több izben kinnt voltam. Egy alkalommal láttam, mikor egy szegény falusi asszony, összes gyermekétől — két szép szál fiától — megindultsággal ugyan, de szemében könnyek nélkül búcsúzott. Mikor ez többeknek feltűnt és kérdezték tőle, hogy bir két fiától könny nélkül búcsúzni, elválni ? egész nyugodtsággal azt felelte, minek ejtsek én értök könnyeket, hisz akkor az egész országban az itthon maradottaknak mindnek sirni kellene, mert alig lehet olyan, kinek ne vitték volna el a szivéhez legközelebb állót és habár fáj is fiaimtól az elválás, mégsem hullajtom könnyeimet, mert hisz Hazám és szalmafedeles otthonom megvédéséről van