Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-04 / 10. szám
2 10-ik szám. JÍYimTQÉK. 1915. február 4. szó, az követeli két fiamat! Ezt tapasztaltam, hogy igy gondolkoznak Szabolcsban is nálunk a gazdák, panaszra mindegyiknek nyílhatna ajka, de panaszokat sziveikben némán elrejtik, mert hisz a rájok nézve súlyos helyzetet a Haza védelme követelte, amiért pedig mindenünket kötelesek és készek vagyunk áldozni. Mert hisz mit .érne a gazdasági munkaerő, ha ádáz ellenségünk aratná le fáradtságunk, munkánk eredményét. Türnünk kell mindnyájunknak és tűrni kell a gazdaközönségnek Istenbe vetett azon reménnyel, hogy az általa győzelemre segített harc után a magyar mezőgazdaságra is megvirrad ! Különben a nyilt levélben felhozott gazdasági küzdelmek enyhítésére, épen a napokban jelent meg a m. kir. földmivelésügyi miniszter urnák a vármegyék alispánjához küldött 2800/eIn. számú körrendelete, melynek minden sorából az olvasható ki, hogy a miniszter ur mélyen átérezve a gazdák súlyos helyzetét, a rendelkezésre állható és álló eszközökkel igyekszik a gazdák segítségére sietni. Kijelenti ebben, hogy a kapálás, kaszálás és aratásra nézve, hol ennek lehetősége megvan, a gépek rendelése körül igen szívesen áll a gazdák rendelkezésére, továbbá, hogy az aratómunkás szükségletre nézve hadifoglyok lesznek igénybe vehetők. Intézkedik arról, hogy a mennyiben a helybeli otthon maradt munkások már most vonakodnának aratási szerződésre lépni, az el nem szerződött munkás köteles lesz az 1914. L. t. 6. § a alapján megállapított térítésért aratni, holott szabad megegyezés alapján kötött szerződéssel magának megfelelőbb keresetet biztosithat. Elrendeli, hogy a hadkötelezettség tényleges teljesítése alól a mezőgazdaságban, mint nélkülözhetetlen felmentettek, nemkülönben az 1914. XLV. t. c. alapján segélyben részesültek a hatóságok által állandóan figyelemmel tartandók, hogy a saját gazdasági dolgaik elvégeztével mennyiben segítenek a községben elvégzendő más gazdasági munkák körül ás ha e részben alapos kifogás merülne fel és a jóindulatu figyelmeztetés nem használna, felhívja a hatóságot, hogy a segély megszüntetése vagy leszállítása végett tegyen hozzá javaslatot. Hajlandó lesz a törvényben előirt térítések ellenében a szükséges igaerő, nemkülönben a személyes szolgáltatás elrendelésére és a közerő kirendelésére az alispán javaslatára a felhatalmazást megadni. Intézkedett, hogy a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete a tavaszi vetőmagvakból nagy készlettel lássa el magát és azt megrendelésre szállítsa. Szóval a fent elősorolt intézkedések azt hiszem elegendők arra, hogy a t. nyiltlevéliró urat megnyugtassák és ezért nem tartom szükségesnek, hogy levele e részére hosszabban rátérjek. Elismerem, hogy a gazdák és földmivelők bankját, nevének megfelelő szigorú hivatással üdvös volna felállítani a háború után és mindenesetre leghelyesebb lenne minden állami beavatkozás nélkül. Sajnos azonban, hogy azt tapasztaltam, hogy gazdáink csak akkor látják be a szervezkedés szükségességet, ha bajban vannak, vagy már nagyon közel áll a veszély, íme pár eset. Par év előtt a kisvárdai és nyírbogdányi járás káposztatermelő közönsége az alacsony árak és a korán beköszöntött hidegek miatt káposzta terméséből várható jövedelem legnagyobb részét elvesztette. Ekkor lázasan megindul a mozgalom, egy káposzta savanyitó gyárnak szövétkezés utján való létesítése végett, melyre az államsegély engedélyezése is már kilátásba helyeztetett és mégis az egész mozgalom már annyira elaludt, hogy annak létesítésére ma senkisem gondol, pedig a múlt év őszén is, mivel a forgalmi korlátozások miatt a káposzta nem volt szállítható, kiszámíthatatlan előnynyel járt volna ily gyár létezése. Néhány éve nagy bortermés és a mustnak ára alacsony volt, megindult a mozgalom mindjárt egy pinceszövetkezet felállítására, melynek alapszabályait gazdasági egyesületünk érdemes titkára el is készítette, bár azóta szőlősgazdáink több izben is káros hiányát érezték e szövetkezetnek, mégis a szépen megindult mozgalom ma annyira elaludt, hogy reményt sem nyújt annak megvaíósulhatására. Igy volt a cukorrépa termelők tervezett szövetkezeténél és sajnos, igy van ez nemcsak nálunk de mindenütt, jellemző erre különben gazdasági egyesületünk csekély taglétszáma is, ugyanis az 1914 évben egyesületünknek csak 167 rendes tagja volt, holott ily mezőgazdasági vármegyében mint a mienk, legalább kellene lenni 1000 rendes fizető tagnak és akkor nem volna szükség arra, hogy egyesületünk évi költségvetése 5000 korona államsegélylyel dotáltassék a pénzügyi egyensúly fentartása végett. Véleményem szerint is, gazdáinknak érdekeik megóvása és előbbre vitele végett, szervezkedni, tömörülni kellene és ha ezt megtennék, azt hiszem jobb napok virradnának mezőgazdaságunkra. Bocsánatot kérek hosszadalmasságomért és ha mindenre nem adtam kimerítő választ, szíveskedjék enyhitő körülménynek venni azt, hogy hivatalos teendőim a nyilt levelek megválaszolására időt alig engednek, hanem a gazdákat érintő ügyben hivatalomban szíveskedne felkeresni, akkor igen szívesen állok rendelkezésére és legnagyobb örömömet az képezi, ha vármegyém gazdáinak szolgálatot tehetek. Nyíregyháza, 1915 február hó 2. Teljes tisztelettel Kauzsay Tibor m. kir. gazdasági felügyelő. Egy uj időszámítás kérdése. Az emberiség története: a világtörténelem egy — az erkölcsi világrendet átalakító — nagy horderejű mozzanattal; a Jézus születésével, két — főleg számítás szempontjából — egymástól nagyon eltérő fejezetre oszlik: a Krisztus születése előtti emberiség történetére és a Krisztus születése utáni emberiség történetére, mely utóbbinak a most megnyílt 1915-dik esztendő eddig legutolsó láncszeme. Az emberiség történetének Krisztus születése előtti idejét 6000 évre tudjuk visszavezetni. Az eddig visszanyúló eseményeket azonban a Krisztus születése utáni újkori emberiség fejtette meg, számítja és írja igy, mivel Írásként a népek, események történetének óriási labirinthusában eligazodni lehetetlen volna. Egyébiránt az ókori (őskori) jelentősebb népeknek bizonnyal mindnek megvolt a maga időszámítása, melyet valami nagy jelentőségű eseményhez kötött és onnan számított. (Pl. Rómában a város alapítása.) Igy már biztos tudomásunk van az asszírok, babilóniaiak, arabok, perzsák, zsidók, egyiptomiak, görögök, rómaiak stb. időszámításáról. A legujabbi népek történetében találkozunk olyan jelenséggel, mely az időszámítás jelenlegi folyásának : a 2000-felé haladásnak gátat akart vetni, hogy ismét az 1-től kezdjen számítani, miáltal a nagy számokkal való nehézkesség elkerültetnék. Ez az eszme a nagy francia forradalomban került felszínre, mikor is a franciák Napoleon roppant sikerei folytán arra ragadtatták magukat, hogy az időszámítást eltörülték és 1790. julius 14-től, a Bastille levelének évfordulójától kezdték az időt számítani. (Bastillet ugyanis a franciák a középkori sötét zsarnokság véres emlékének tekintették). Azonban ez eszme megvalósításának útját állták a lipcsei és a vaterlói csaták, melyek után Napoleonnak és vele együtt a franciáknak is romba dőlt a világuralma. De másként sem volt az ő eszméjöknek egyetemlegesen elfogadható alapja, mivel a francia forradalom tulajdonképen Európában zajlott le, azt foglalkoztatta. Közvetlen nem, vagy csak alig érintvén a többi földrészeket. (Afrika északi része; az egyiptomi hadjárat). Ugy hogy csak a franciák részéről fellángolt, mámoros túlbuzgó sovinizmus lehetett az a törekvés, mely a fennti eszme megvalósításában csúcsosodott ki. Azonban a most folyó világháború sokkal nagyobb méretű az összes eddigi háborúknál. Nem csak közvetve, hanem közvetlenül érinti mind az öt világrészt, úgy, hogy kihatásait Ausztrália és Afrika félvad és vad népei is érzik. Aktiv részt vesz benne a félvilág, érdekeit érinti az egész világnak. Sőt úgy látszik, hogy e világháború mind nagyobb és nagyobb kereteket öltve, mind több és több népet szólit fegyverbe jogos érdekeinek megvédésére vagy kivivására. És úgy látszik, hogy e háborúban az existencialis, hatalmi, gazdasági kereskedelmi stb. érdekek annyira összekuszálódnak, hogy a várva-várt békekötés után összeülő világkonferenciának nagy feladatot fog képezni — nem európai, mint Napoleon után, hanem — a felforgatott világtérképnek a rendbehozása. E háború méreteire, áldozataira, a keletkező, le- vagy feltűnő hatalmak emlékeire méltán tekinthető olyan fontosságú eseménynek, amely egy új időszámítás kiinduló pontjául szolgálhat. Mert, Ijogy e háború a világ eddigi legnagyobb, legtöbb érdekkörét érintő eseménye, abban senki sem kételkedhetik. <x. — Vódhimlőoltásokai végeznek naponta d. u. 3—4-ig a helybeli Sanatóriumban Kallói-utca 42. szám alatt. A A hadsegélyezés céljaira a jövedelemadónak ideiglenes és részleges életbeléptetéséről szóló 1914. évi XLVI. t.-c. 1. §-ában foglalt rendelkezések alapján mindenki, akinek összjövedelme az 1914. évben a 20.000 K-t meghaladta, ezen őt, illetve a vele közös háztartásban levőket megillető összjövedelméről, származzék az akár a magyar szent korona országainak területéről, akár a külföldről, 1915. évi február hó 28-ig bezárólag vallomást adni tartozik. A vallomás az előirt vallomási iven adandó. Az 1909. évi X. t.-c. 9. §-a szerint adóköteles jövedelemnek tekintendő az adókötelesnek bármely forrásból eredő és akár tényleg befolyó, akár őt megillető pénzbeli vagy értékkel bíró egyébb bevétele, amelyhez a saját házában, vagy illetménykép, avagy ingyen birt lakásának haszonértéke, továbbá akár a sajátjából felhasznált, akár illetménykép vagy ingyen kapott gazdasági, üzleti és más cikkeknek pénzértéke is hozzászámítandó. Ennek a nyers bevételnek a törvény szerint megengedett levonások után fenmaradó része alkotja az adóköteles tiszta jövedelmét. Arra nézve, hogy a bármely forrásból eredő bevétel alatt mi értendő — kijelentetik, hogy ez a meghatározás nemcsak az 1909. évi X. t.-c 10. és 15. §-aiban felsorolt jövedelemforrásokból származó bevételekre vonatkozik, hanem mindazt a bevételt is magában foglalja, melyet az adózó az emiitett forrásokon kivül — bárhonnét tulajdonul kézhez vett. A vallomást annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál kell benyújtani, amelynek területén a természetes személy állandóan lakik, vagy tartózkodik. Az ingyen kiszolgáltatandó vallomási iv a félnek hivatalból kézbesítve nem lesz, hanem azt az adóköteles a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal 'kerületi osztályánál) maga vagy megbízottja veszi át. A vallomást nem önjogu (gyámolt vagy gondnokolt), valamint jogi személyek nevében a törvényes képviselő (gyám, gondnok, igazgató stb.) adja, aki ezeknek érdekeit a továbbiakban felelősség mellett szintén képviseli. A vallomásadásra kötelezettek vallomásukat meghatalmazottjaik utján is benyújthatják, a meghatalmazott ténykedéséért azonban a meghatalmazó anyagilag felelős. A meghatalmazottak e minőségüket hivatalos felszólításra igazolni tartoznak. A meghatalmazás bélyegmentes. A vagyon kezelésével vagy gondozásá-