Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-08 / 63. szám

1915, augusztus 8. 3 A nyíregyháza—csapi vonal mentén és környékén levő községei a vármegyének tehát egyszerűen elvannak zárva a vármegye székhelyétől, — a királyi törvényszék, pénzügyigazgatóság stb. hivataloktol. Hasonlóképen egy-egy vonatpár közlekedik a Nyíregyháza—mátészalkai, nyíregyháza—vásárosnatnenyi, nyíregyháza—polgári és nyíregyháza— nyíradonyi viszonylatokban. Ez az állapot immár tűrhetetlen, különösen most, amikor megindul az aratás és a cséplés befejeződésével a gazdasági forgalom *is fokozott mértékben. Mindezek alapján azzal a tiszteletteljes kéréssel járulok a tekintetes közigazgatási bizottság elé, méltóztassék feliratot intézni a kereskedelemügyi magyar királyi miniszter úrhoz és esetleg az államvasutak igazgatóságához, hogy a vasúti közlekedés a debrecen—csap— ungvári vonalon és a vármegye területén levő helyiérdekű vasutvonalakon is a körülmények hez képest megjavíttassák. Nyíregyháza, 1915. évi augusztus hó 4. Balla Jenő, s. k. polgármester. 63-ik szám. A nyíregyházi Motvédo-Epit köréből. Kubacska István az állatvédő-egyesületnek ügybuzgó titkára beterjesztette az „Országos Állatvédő-Egyesületnek" jelentést a nyíregyházi állatvédő egyesületnek 1914. évi működéséről. A jelentést egész terjedelmében leközöljük. Alapítási év: 1907. Elnök: Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester. Ügyvezető alelnök: Balla Jenő városi főjegyző. Masodalelnök: Lfffier Sámuel nyug. főgimn. igazgató. Pénztáros: Surányi Imre bankigazgató. Ügyész: Halassy János ügyvéd. Jegyző: Vargha Ferenc róm. kath. tanitó. Titkár: Kubacska István ág. h. ev. tanitó. A Magyarországi Állatvédő-Egyesületek Szővetségenek végrehajtó bizottságába küldött képviselő: Dr. Meskó László országgyűlési képviselő. A tagok száma: 115. Ezek közül: Alapító tag: 6. Rendes tag helybeli: 107. Vidéki: 2. Vargha Ferenc jegyző és több egyesületi tag hadba vonult. Csengery Mihály alapító tag elhalt. Az egyesület elnöksége — tekintettel a háborúra — 1914. évben tagsági dijat nem szedett, hanem az 1915. évben 1914, és 1915. évekre egy évi tagdíj szedését, határozta el. Az 1913. év végen kimutatott: 466 kor. 46 fillér vagyonból a hátrányos tagdijak töröltettek. Maradt: 404 kor. 2 fillér. Kiadás: 86 kor. 72 fillér. Maradvány, mint vagyon : az 1915. évre 317 kor. 30 fillér. A működés eszközei. Az „Országos Állatvédő-Egyesület által kiadott 1914. évi gyermeknaptárokból 1000 darabot a város hozatott és ingyen osztatott ki. 1150 darabot Kubacska István titkár hozatott és tanító társai közreműködésével elárusított. A madarak és fák napját a városi összes elemi iskolák az „Erzsébet" ligetben május honan megtartották. A tanyai iskolák — három, négy iskolacsoport együtt — a tanyán tartották meg. Ez ünnepélyeken a szülők, tanügybarátok nagy számmal vettek részt. A gyermekeknek kedves ünnepélye. Az „Országos Ifjúsági Madárvédő Liga" 1908. évben szerveztetett. Vezetője: Knbacska István tanitó, á. v. e. titkár. Tagjainak szama 1914. év végén: 3500. A Liga tagjai nagy szolgálatott tesznek a madárvédelemnek. Alkalmazott fészekodvak száma : 660 drb. El vannak helyezve: az erdőben, népkertben, mintakeriben, az evang. iskola udvarán, a tanyai iskolák kertjében, magánosok kertjében, szőlőjében. A város 100 darabot hozatott. Az évzáró vizsgákon az elemi iskolai tanulók kőzött 50 drb fészekodu lett kiosztva. November hóban a „Madárvédő Liga" tagjai között 12 drb. A város által felállított madáretetők száma: 7 drb. Ezeket a város gondoztatja és látja el télen eleséggel. Magánosoknál is több helyen van madáretető. Az „Állatvédelem" cimü lap 116. példányban járt tagsági dij fejében a tagoknak. A m. kir. földmivelesügyi miniszter által kiadott „Földmivelésügyi Értesítőt" 1 példányban járt. Az „Országos Állatvédő-Egyesület" kiadványait egyesületünk mindig megkapta. Küldött 15 drb értékes könyvet. Az évzáró vizsgakon szorgalmas — madárbarát — tanulók között lettek kiosztva. Aliatkinzási eset Juhász Etele rendöralkapítánynak — ugy is mint allatvédő egyesületi tagnak — 4Í23. Rk./l9l5. sz. átirata szerint az 1914. evben az 1879. évi XV. t. c. 86. § ába ütköző s lefolytatott kihágási eset 7 esetben fordult elő és pedig 1 esetben fiimentő, 5 esetben marasztaló és 1 esetben megszüntető végzés hozatott. JsÍYimmtK A helyi 'sajtó és pedig „Nyírvidék" „Szabolcsi Hírlap" „Szabolcsvármegye" figyelemmel kídérte az állat és madárvédelmet. Készséggel közölt alkalmi cikkeket. Az egyesület 5000 példányban nyomatott madárvédelemre vonatkozó figyelmeztetést. E figyelmeztetések minden iskola tantermében, a vámházakon, népkertekben, temetőkben ki vannak függesztve. Továbbá az i kólák növendékei és felnőttek között kiosztattak. A tavaszi hónapokban a „Súlyán" bokori és „Felsősóskuti" iskolákban Dr. Ujfalussy Dezső főispán ur felkérésére — és az ő személyes jelenlétében — Mácsánszky Lajos nyíregyházi ág. h. ev. tanitó ur szőlészeti előadást tartott a felnőttek reszére. Ez alkalmakkor Kubacska István állatvédő egyesületi titkár felhívta a jelen voltak figyelmét az állat és madárvédelemre. Az évzáró vizsgákon, a vizsgákat vezető elnökök, állat madárvédelmi verseket szavaitatnak. A gyermekek és szülők előtt megemlekeznek a madarak nagy hasznáról. Dr. Wilt György kir. tanfelügyelő ur — úgyis mint az „Állat és Madárvedő" egyesületnek alapító tagja — iskolalátogatásai alkal mával kiterjeszkedik az állat és madárvédelemre. Lengyel József kir. segédtanfelügyelő ur szintén buzgó apostola az állat és madárvédelemnek. A központ által leküldött megkereséseket az egyesület titkára mindannyiszor elintézte. Á rendőrség a legnagyobb készséggel támogatja az „Állat és Madárvédő-Egyesület" tagjait nemes munkájokban. Hazánk az 1914. év második felében belesodortatott a világháborúba. A sziv jósága minden irányban megnyilatkozott. Egyesületünk itthon maradt tagjai az állat és madárvédelem terén is megtettek kötelességüket. hithiwwm A vasúti A vasúti ^közlekedésnek a debrecen—csap ungvári vonalon és a vármegye területén levő helyiérdekű vasutvonalokon a menetrend megjavítása iránt Balla Jenő polgármester a vármegye közigazgatási bizottságához a következő előterjesztést tette : Köztudomásu dolog, hogy a háború következtében a vasúti személyforgalom felette nagy nehézségekkel küzd. Természetesnek kelett ezt találni, mert hiszen a vasutakra mindeneket megelőzőleg elsősorban a katonai szállítások feladata hárult. A háborúnak reánk nézve kedvezőre fordulása és a hadiszintérnek országunk határaitól mindinkább eltávolodása nyomán azonban az ország más részeibe.i a polgári forgalom tekintetében javítások következtek be. Úgyszólván egyetlen a maga nemeben a mi vidékünk, Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye, amely még mindig teljes mértékben érzi a vasúti forgalom hiányait. A debrecen—nyíregyháza—csap—ungvári vonalon a személyvonatok közlekedése annyira hiányos, hogy a Nyíregyházához legközelebb eső községekbe is csak, nagy nehézségekkel és tetemes időveszteségek árán lehet eljutni. Debrecen felé mindössze két vona'unk van. Ámde az egyik éjjel 1 óra 45 perckor, a másik délután 4 óra 55 perckor indul. Onnan vissza az egyik délelőtt 10 óra 30 perckor, a másik délután 5 óra 42 porckor érkezik. Debrecenben tehát csak ugy lehet eljutni, hogy az utas vagy feláldozza az egész éjszakáját, vagy előtte való délután megy be. Csap, illetőleg Kisvárda felé meg épen csak egyetlen vonatunk van naponkint. — Odafelé Nyíregyházáról délelőtt 11 óra 47 perckor; visszafelé érkezik éjjel 12 óra 30 perckor. Terményárak augusztus hó 1-től 10-ig. A terményárak tudvalevőleg kormányhatósági rendelettel vannak szabályozva. A megállapított és közismert maximális árak azonban búzánál 75 kilogrammos, rozsnál 70 kilogrammos minőségre vonatkoznak. A súlyosabb és könynyebb termények bizonyos összegekkel drágábbak, illetőleg olcsóbbak. Az augusztus 1-től 10-ig terjedő időre megállapított terményárakról Szabolcsvármegyére a következő kimutatást állítottuk össze : I. Bnza : 70 kilogrammos 36 K 80 f 71 „ 37 K 10 f 72 „ 37 K 40 f 73 „ 37 K 60 f 74 „ 37 K 80 f 75 „ 38 K — f 76 „ 38 K 20 f 77 „ 38 K 40 f 78 „ 38 K 55 f 79 „ 38 K 70 f 80 „ vagy nehezebb 38 K 85 f Amennyiben a buza 2%-nál több idegen keveréket tartalmaz, minden megkezdett 2% többlet után az árból 30 fillér levonandó. II. Rozs : 67 kilogrammos 28 K 55 f 68 „ 28 K 70 f 69 kilogrammos 28 K 85 f 70 „ 29 K — f 71 „ 29 K 15 f 72 „ 29 K 30 f 73 „ vagy nehezebb 29 K 45 f III. Árpa: A minőségére tekintet nélkül: . . 28 K — f IV. Zab: A minőségre való tekintet nélkül: 28 K — f V. Főzelékek. Bab 40 K — f Borsó, 50 K — f Lencse 50 K — f A buza és a rozs maximális ára augusztus 11-től kezdődőleg 1 — 1 koronával ismét lejebb száll. HCJ^IVT'öszeskrsim'^'ek a nm. m. kir. belügyminiszter ur rendeletének BLUttSERQ JÓZSEF Előnyös árakban kaphatók: fertó'tlenitő-cikkek és =ze re megfelelő összeállításban már 6 koronáért, kötszergyárában szerezhetó'k be. illatszerek, szappanok, hadfelszerelési cikkek,fényei egyes hiányzó alkatrészek legolcsóbban Telefonszám 96. :: Kath. parochia. és kerékpár-alkatrészek, mindennemű gummiáruép \