Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-08-08 / 63. szám

4 63-ik szám. jsíyírv1déic. 1915. augusztus 8. Varsó, Ivangorod Ugyanegy napon jött a híre, hogy az oro­szok külső várövének e két legfontosabb pontja kitűzte a fehér lobogőt, a megadás reménytelen szimbólumát. Vizet, sok vizet kell az embernek innia, hogy a győzelem dicsőséges mámorától le ne részegedjen, sokat kell imádkoznia, hogy az esze, a szíve visszanyerje a további mun­kára, a további dicsőségekre való józan meg­fontolást, hideg számítást, hallgatag okosságot. Kinek ne szállna fejébe a lelkesedés szent tüze, kinek vére ne keringene gyorsabban most. a történelem keresztútjánál, nemzetek álmainak hajnalhasadásán ? Ha végignézünk a világ földabroszán, meg­döbbenve tapasztalhatjuk, hogy ellenségeink látszatra mennyivel erősebbek, mennyivel hatal­masabbak, mint mi vagyunk. Az orosz biroda­lom ijesztő arányai rettenetes szélességben ne­hezednek Európára és Ázsiára, Anglia világ­uralma pedig a földkerekség minden pontján kiáltó szemtelenséggel jelentkezik, övé az ötö­dik világrész, a mesebeli kincsek országa: az Indiák, Kanada, ő tarka kezében a világkeres­kedelem két legfontosabb kapuját: a Gibraltár­szorost és a Szuez-csatornát, nem beszélve gyarmatairól, s magáról az anyaországról. Ott van még azután Európa bankárja, a jól táplált francia, s a leigázott Belgium, végül a rakon­cátlan Szerbia, a balkáni tűzfészek legkritiku­sabb pontja. Akartok még valamit ? Az Egye­sült Államok »jóakaratú» semlegessége szintén nem megvetendő körülmény. Majd elfelejtkez­tem (lehet-e ezen csodálkozni) a hármasszövet­ség derék tagjáról, Olaszországról, mely a csizmaíülek között lévő szabálytalan ürt a mi testünkből szeretné betölteni. Mindössze ennyi az ellenségünk, s mi oly kevesen vagyunk ! A többet ésszel, mint erővel elve talán sohasem volt olyan aktuális, mint most, a háború második évében, a dicsőségso­íozatok közepetáján, vagy végefelé, ugyan ki tudná megmondani. Statisztikusok és nemzet­gazdászok tudománya mondott csődöt az erő­feszítésnek eme páratlanul impozáns megnyi­latkozásán. Csüggedő polgáremberek szívére balzsam, a hívők kedélyére megnyugtatás és elégtétel a szövetséges sereges újabb eredménye. A hit gyógyít, s jaj annak, aki nem hisz abban, ami­ben hinnie kötelessége. Igen, kötelességünk hinni a végső győzelemben, aminek részleteit íme, grandiózus módon előlegezik fáradhatatlan katonáink. Vájjon tehetünk-e szebbet és neme­sebbet, mint azt, hogy hitünk minden mélysé­gével, agyvelőnk minden zugával hiszünk, hi­szünk a szövetséges fegyverek győzelmében. S mialatt itthon felröppen a győzelmi lo­bogó a standardra, s tüzes indulót zeng a nép harsogó szava, katonáink tovább rohannak Oroszország szíve felé. Mennydörög lábuk alatt a föld, hangja elhallatszik a palotáig, melyben álmatlanul fetreng ágyában egy sápadt, sajná­latraméltó ember. Nincs senkije, akinek a keb­lén elsírhatná szíve bánatát, akinek mondhatna egy bizalmas szőt. Mennyivel boldogabb az a magyar, vagy német polgár, aki édes nyugalom­mal hajtja fejét álomra és öntudatlan áhítattal suttogja; Varsó, Ivangorod . . . Diogenes. Nyiregyházavidéki Kisv asutak. UJ VONAT SÓSTÓSZŐLŐTELEPRE. F. é. augusztus elsejétől a 16. számú sóstói vonat a Szőlőtelepig fog közle­kedni és onnan visszatérve a 17. számú vonat 10 perccel később fog közlekedni. ind. ODA 12.10 12.20 T „ 12.30 >1 „ 12.34 Y " érk. MENETRENDJE: Bessenyei-tér ... Erdei kitérő Sóstógyógyfürdő Sóstószőlőtelep VISSZA érk, a 1-00 ind. j 12.50 ind.i 12.40 ind. ^ 12.35 Nyíregyháza, 1915. július hó. Az üzletvezetőség. Hadifoglyoknak ipari mankára való alkalmazása. A honvédelmi miniszter a törvényhatósá­gokhoz körrendeletet intézett, mellyel a hadi­foglyok kiadása körüli eljárás szabályozása tár­gyában 1915. junius 11 én 7598/eln. szám alatt kiadott rendeletének kiegészitéseképen a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendeli el: 1. Hadifoglyok ipari munkára kizárólag a politikai hatóságok kifejezett hozzájárulásával, nem pedig meghallgatasával adhatók ki. A politikai hatóságok pedig köteleztetnek arra, hogy a hozzájárulást csak abban az esetben adják meg, ha : 2. a kérelmező vállalat a helyi hatóság és azonkívül a budapesti állami munkásközve­titő intézet bizonyítványával igazolja, hogy nem tudja a szükséges számú munkást meg­szerezni. 3. A vállalat a munkás-betegsegélyző bizo­nyítványával tartozik igazolni, hogy munkás­létszáma a kérelmezett hadifoglyokat betudva, nem haladja meg a békeidőben általa foglal­koztatott munkáslétszámot. E kikötés aló! csak a kereskedelemügyi miniszter adhat felmentést. 4. A kérelmező vállalat köteleztetik arra, hogy hadifoglyok alkalmazásának egész ideje alatt munkást elbocsátani s azok béreit bár­milyen formában csökkentenie nem szabad és az összes munkásoknak a jelenlegi viszonyok­nak megfelelő béreket fog fizetni és túlórákat megfelelően fogja díjazni. Amennyiben e feltételeknek meg nem fe­lel, aminek egyoldalú megállapítása a kereske­delmi minisztériumnak, illetőleg szakközegének tartatik fenn, vagy ha a munkásviszonyok idő­közben ugy változnak, hogy a közigazgatási hatóaág a hadifoglyok alkalmazását már nem tartja elkerülhetetlenül szükségesnek, a hadi­foglyok azonnal visszavétetnek. Az 1876—1890. és az 1892. 1893. és 1894. évben születelt népfölkelésre belezettek bevonulása. A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. törvénycikk aiapjan történt általános behívása folytán az 1876. és 1877. évben, vala­mint az 1878. évtől 1890. évig bezárólag szüle tett, továbbá az 1892., 1893. és 1894. évben született népfölkelésre kötelezett — nemkülön­ben a népfölkelésről vagy a hadiszolgáitatások­ról szóló törvény alapján kirendelt (igénybe­vett), de ezen szolgálatból időközben elbocsá­tott egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok, stb.), ha a megtartott népfölkelési bamutató szemlén, utóbemutató szemlén, illetőleg pót­szemlén a népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak 1915. évi augusztus 16-án — amennyiben névszerint felmentve nincsenek — a népfölkelési igazolványi lapon feltüntetett m. kir. honvéd kiegészítő illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsmkság székhelyére népfölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoznak. Mindazok az egyének, kik önkéntes belépés folytán a honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe (akár mint egyéves önkéntesek is) már besoroztattak, tekintet nélkül arra, hogy mely születési évfolyamba tartoznak, tényleges szolgálatra 1915. évi augusztus 16-án bevonulni kötelesek. Az 1878-1890. évi és 1892—1894. évi születésü azon hivatásos gépészekre és fűtőkre, kik saját kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915. évi szeptember 15-éig már elszabadságoltattak, ezen bevonulási hir­detmény nem vonatkozik, az 1876. és 1877. évi születésü azon hivatásos gépészeknek és fűtőknek tényleges szolgálata pedig, kik, a mezőgazdasági (arató, cséplő, kaszáló stb.) gőz vagy motorgépeknél alkalmazva vannak, beiga­zolt alkalmaztatásuk esetében saját kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915. évi szeptember 15-éig elhalasztatik. A bevonulók bevonulások alkalmával lehe­tőleg erős lábbelit, evőeszközt, evőcsészét, aprólékos kéziszereket és 2 napi élelmet hoz­zanak magukkal. Ezen felszerelési tárgyak, amennyiben a katonai szolgálatban használhatóknak minősít­tetnek, értékük szeriut meg fognak téríttetni. A bevonulás alkalmával a népfölkelési igazolványi lap birtokosa a vasutakon harma­dik (gőzhajón második) osztályon ingyen utazik; ez a népfölkelési igazolványi lap azonban a vasúti-, gőzhajó-állomáson jóval a vonat vagy hajó elindulása előtt az állomás jegypénztárá­nál lebélyegzendő. Azon behívott népfölkelésre kötelezett, aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezettetik elő s a katonai behí­vás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-c. 4. §-a értelmében két évig terjedhető börtönnel büntettetik. A magyar királyi honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a csapattestet maga választhatja, a tényleges szolgálatra történt bevonulása után csak azon csapattesthez kérheti felvételét, a hová mint népfölkelésre kötelezett beosztását nyerte. A hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján annak idején kirendelt, vagy ezután kirendelendő azok a 18—50 éves népfölkelésre kötelezettek, kik a fegyveres erő kötelékében teljesítenek személyes szolgálatot, illetőleg a köszénbánya munkásosztaghoz tar­toznak, az 1886. évi XX. illetőleg az 1915. évi II. t.-c. alapján behivottnak tekintetnek. A háború. (A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Tengeri események. Egyik tenger­alattjárónk tegnap reggel egy Nautilus tipusu olasz tengeralatt-járót Pelagosánál megtorpedózott és elsülyesztett. Cita di Yesi olasz léghajót augusztus ötödike és hatodika között éjfélkor, amikor kísérletet tett arra, hogy a pólai kikötő felett át­repüljön, srapnelltüzünkkel leszedtük, mielőtt még bárminő kárt okozhatott volna. A három tengerésztisztből, egy gé­pészből és két katonából álló teljes sze­mélyzetét elfogtuk, a léghajót Pólába hoztuk. FLOTTAPARANCSNOKSÁG. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Budapest, augusztus 6. (Hivatalos.) Orosz hadszíntér: Iwangorodtól észak­nyugatra szövetségeseink előre haladtak. Visztula és Bug között üldöző harcok tovább tartanak. Keletgaliciában: A helyzet vál­tozatlan. Olasz hadszíntér: Az olaszoknak na­ponta megismétlődő támadási kísérletei és elszigetelt előretörései rájuk nézve állan­dóan teljes kudarccal végződnek. Ahol olasz gyalogság támadást kezd, ott már vagy ágyutüzünk űzte őket vissza, vagy ha ezt állják, vitéz gyalogságunk veti őket vissza nagy veszteségeik mellett. Az események ezen a folyásán mitsem vál­toztathat ellenség által gyakorlatba vett leg­alaposabb és legerősebb tüzérségi elő­készítése. — Igy meghiusult ötödikére virradó éjjel és tegnap ellenségnek több támadása, még pedig egy Sagradóból intézett és egy másik podgorai magaslat

Next

/
Thumbnails
Contents