Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-07-29 / 60. szám

Nyíregyháza, 1915. augusztus 12. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 64. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre H) K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak féiár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCH ENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Amerika. Az Északamerikai Egyesült Államoknak, a hires „újvilágnak" kormánya szépen letette a vizsgálatot a nemzetközi tisztességből. Volt idő, mikor ez az állam büszke lehetett a lobogójára és büszke azokra az elvekre, amelyeket úgy a békés, mint a háborús nemzetközi viszonylatokban vallott és követett. Nem lehet a tisztelet és meghatottság érzelmei nélkül gondolni azokra az amerikai államférfiakra, akik öt évtizeddel ezelőtt az évszázados elzártság álmából felriasztott Japánnak függetlenségét és békéjét megóvták és biztosították Anglia és Oroszország erőszakos hóditó terveivel szemben. Anglia akkor egy a maga hibájából elpusztult polgárának megboszszulása cimén akart büntető hadjáratot intézni Japán ellen, Oroszország is kész volt hozzája csatlakozni s csak az Egyesült Államok kormányának tiltakozása tette lehetetlenné Japán leigázását. Örökké emlékezetes marad az a jegyzék, melyet az amerikai követ akkor az angol kormányhoz juttatott és amelyben cicerói ékesszólással volt kifejtve, hogy Japán boldog ország volt, amig az európaiak ki nem erőszakolták tőle, hogy kikötőit a világkereskedelem előtt megnyissa és külföldieknek az ország területén való letelepülését megengedje. Azóta, így szólt tovább a jegyzék, Japán nyugalmának vége. Az európai hatalmak kiszipolyozzák a boldogtalan népet, mely azelőtt drágaságról és Ínségről nem tudott s egész bizonyos, hogy a nyugati hatalmak erőszakos betolakodása és beavatkozása Japánt már eddig is szerencsétlenné tette. Az Egyesült Államok kormányának tehát az a felfogása, hogy inkább süllyedjen a tenger fenekére minden anyagi haszon, amit a nyugati államok Japántól kizsaroltak, inkább pusztuljon el még sok-sok európai, aki nem akar, vagy nem tud a japáni viszonyokhoz alkalmazkodni, semhogy a földnek egykor legboldogabb népe irtóháborúnak és utána rabszolgaságnak legyen áldozata. Igen is, akkor a „haszon" mellékes volt az amerikai kormány szemében s lényeges volt a tisztesség és humanizmus. Hova süllyedt a hivatalos Amerika gondolkozása, erkölcse azóta ! Magyarok, németek és törökök százezrei hullottak el, vagy lettek nyomorékokká azoktól a fegyverektől, amelyeket a „semleges" Amerika szállított ellenségeinknek s az amerikai kormány azt követeli, hogy mi az ő viselkedését ne tekintsük barátságtalannak ; mert ha annak tekintjük, akkor azt ő veszi „tényleges, szándékos barátságtalanságnak." Ellenségeinket, akik reánk támadtak, ellátja mindennel s eszébe sem jutott még az sem, hogy akár csak egy teljesen platonikus jellegű declaratióban Ítélje el a dum-dum lövegek használatát, a vöröskereszttel és a fehér zászlóval való viszszaélést, a semleges lobogókkal való gyalázatos üzelmeket Anglia részéről! Ám legyen jó igy is. Ha már abban a tudatban kell lennünk, hogy minden gonoszság és álnokság ellenünk esküdött, ne hiányozzék a díszes ellentáborból senki sem. Mennél több nyílt, ellenséggel, mennél több alattomos rosszakarattal kell megküzdenünk, annál világosabb a mi ügyünk igazsága, annál rendületlenebb elszántságunk és bizodalmunk. & város és a liszt. Élénk érdeklődést váltott ki a város ama terve, hogy a közszükséglet számára biztosítsa a jövő aratásig a lisztszükségletet és e végből szerezze be a város az illetékes minisztériumoktól az engedélyeket arra, hogy terményt közvetlenül vásárolhasson. Ez a kérdés most érdekesebb, mint volt néhány nap előtt, mert ma már tudjuk, hogy minő liszt lesz forgalomban és mi lesz annak az ára ? Épen ezért most könnyebb alapos számításokat teDni és megállapítani, hogy mi a városra előnyösebb? Tegyünk tehát egy kis számítást. A buza beszerezhető 36 koronás áron a tárolási helyre szállítva. Ez az áru a közraktárba tétetik le. A közraktárban állandóan lesz annyi buza, hogy fennakadás ne történjen és igy elképzelhető, hogy átlagban a buza két vagy három hónapi raktárköltséget visel el. A buza innen a malomba lesz szállítva, magától értődőén zsákokban, miért kölcsöndijat kell fizetni. Az őrlésért fizetni kell, és a malomból az elárusitási helyre kell a lisztet szállítani. A malomban és az üzlethelyiségekben embereket kell alkalmazni fizetésért. Vegyük ezeket egyenként. Tehát egy mázsa buza ára 36 korona. A közraktárba berakás költsége, a közraktári dij, a kezelési, biztosítási és kirakási költségek havonként 30 fillért igényelnek, ha a beraktározott buza nem marad ott tovább egy hónapnál. A malomba szállítás költsége ismét 30 fillér. A zsákkölcsöndij csak két hétre számítva (15 zsák után) 1*50 korona. Őrlési dij 5 korona. Szállítás az elárusitási helyre 30 fillér. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hir. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Egy havi kamat 21 fillér és 1% porlás 36 fillér. Összesen kerül tehát egy mázsa búzának a lisztté őrlése és forgalomba bocsátása 43 K 97 fillérbe. Ezért kapunk 15 kg. nullás, 25 kg. főző és 38 kg. kenyér lisztet. Ennek a malomban az értéke (8-75, 14-75, 15-45) 38 95 korona és van még 3*96 K értékű korpánk. Ezek szerint egy mázsa buza átalakítása kerül a malomban 43 67 koronába és van érte a malomban nékünk 42 91 korona értékű árunk. Itt tehát valamit ráfizetünk, nem sokat, csak 76 fillért, a mi 150 waggon árunál 11400 korona. Ezt azonban a fogyasztó megfizeti, mert hiszen egy kiló árura alig 8—10 fillért tesz ki. A helyes számítás t. i. az, hogy az egy mázsa búzából levonom a korpát vagyis a 43*97 koronából a 3*96 korona korpa értéket, a maradék 40 01 koronából a liszt értéket a 38 95 koronát. A külömbség kg-ként 10'6 fillért tesz ki. Azonban a fogyasztásnak az elárusitással járó költségeket is megkell fizetnie, mely nagyobb, mint más kereskedőnél, mert más kereskedő a nagy u. n. regie-jét az összes egyéb cikkei közt osztja meg. Ez a regie legalább még 20—30 fillérrel kell, hogy megdrágítsa az árut, ha a város önköltségen kívánja a lisztet áruba bocsátani. Ehez azonban egy nagyobb baj járul és ez az, hogy a nyíregyházi malmok berendezésük primitívebb volta miatt nem képesek a búzát megfelelően kiőrölni, a jobb lisztet elkészíteni, hogy termelő képességük csekélyebb volta miatt átlag-regiejük nagyobb. Kénytelen lesz tehát a fogyasztás silányabb liszttel megelégedni. Milyen számítási eredményhez jutunk akkor, ha a város nem a terményt hanem a lisztet szerzi be? Egy mázsa buza helyett (leszámítva a korpát) veszünk 78 kg. lisztet 38-95 koronáért, vasúti szállítás (Debrecenből 100 kg. 57 f, Kemecséről 27 f,) mintegy 41 vagy 18 fillér, vasútról beszállítás 30 f. Összesen kerül a városnak a búzából nyerhető liszt mintegy 39 50 fillérbe. A külömbség kőrülbelől egy korona a saját regieben készült liszt és a nagy malomban vett liszt között azonban azzal a külömbséggel, hogy a malomban vett liszt kétségtelenül nem kerül többe, mig a város lisztjénél még előre nem látott és számításba nem vett kiadások is merülhetnek fel. Hogy a vett liszt jobb, azt nem kell bizonyítani. Hogy a város lisztje esetleg raktáron maradva romolhatok, azzal is számolnia kell. De számolnia kell azzal is, hogy a nagy malmok lisztje árban és minőségben versenyezni fog a város lisztjével, a miből nagy károk származhatnak.