Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-28 / 8. szám

Nyíregyháza, 1915. január 28. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 8. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCH ENYI-ÜT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hív. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Jl nagy próba. Néhány nap híjával félesztendeje, hogy a dúló világháborúban kezdettől fogva résztvevő államok fejei kicserél­ték kölcsönös hadüzeneteiket. Ezeket a hadüzeneteket mint elke­rülhetetlent fogadtuk. Nem mérlegeltük az eshetőségeket, hanem mindent feledve, szinte semmivel sem törődve és ritka egyetértéssel ösmertük fel a helyzetet és álltunk eléje a közeledő zivatarnak. Azóta sok megpróbáltatáson men­tünk át. Örvendetes és szomorú tapasz­talatok után is azonban az áldozathoza­talban ki nem fáradva, hadikészségünk­ben nem lankadva, bizakodásunkban el nem csüggedve — álljuk most is a vihart! Külföldi és hazai lapok, jdbarát és ellenség egyaránt el vannak telve a ma­gyar katona vitézségének, halált meg­vető bátorságának dicséretével. Szinte sok is a harctéri hőstetteknek száma és a világsajtójában ezeknek a niebelung­énekbe illő haditényeknek ösmertetése és leirása. Bárha harcainknak miként való meg­vívását, majd csak a háború sorsának eldülése fogja végeredményében méltóan megítélni, egy körülmény azonban már eddig is megérett a megítélésre. A ma­gyar nemzet, ez a soká félreösmert és meg nem értett ország, már is kiérde­melte az aspirátiójának megfelelő elös­merést és megbecsülést. A magyarul vezényelt, a magyar államiságnak meg­felelő jelvényekkel ellátott, fejlesztésé­ben sok ideig elhanyagolt honvédség s a harcok tüzében szintén csak magyar nyelven buzdított magyar ezredek ka­tonái megcáfolták azt a negyven esz­tendőt meghaladó időn át, külömböző méretű államférfiaink által ellenünk annyiszor kijátszott és annyiszor han­goztatott azt az állítást, hogy a 67-es kiegyezési törvényekben annyi idő csak embriójába beállítva lévő magyar had­seregnek, az annak éltető szellemét és lelkét alkotó magyar vezénylet és Magyarország államiságát feltüntető jelvényekkel való ellátása, se zavart, se nehézséget, se a közös védelefh erejében csökkenést nem okoz, se a közös véde­lemre velünk szövetkezésben lévő Auszt­ria hadseregének szervezésére, harcoló készségére és velünk való fegyver ba­rátságára hátrányos befolyással nincs és nem lehet. Sőt alkalmas a mi lelkesült hazaszeretetünknek átplántálására. Sokat áldoz, nem másért és idegen cé­lokért, csak dynastikus hűségéből folyóan most a magyar nemzet! De legyen bármilyen nagy is az áldozat, melyet mérlegelés, önző számitás nélkül magára vállalt és a Magyarország ősi erényei­hez illően fokozva teljesít, mind ez az áldozat megéri azt az eredményt, hogy ezt a nemzetet immár minden tényező megismerje, megbecsülje s a magyar nemzet egységét, Magyarország állami­ságát s önállóságát veszélyeztető, min­den nyilt és alattomos törekvés, a mi­niszterelnök újévi beszéde értelmében, mint őrület, örökre elnémuljon. A világháború ebben a nagy forga­tagában, a magyar állam, a magyar nemzet, az irás szavai szerint megmére­tett s mi önérzettel hivatkozhatunk min­denkor arra, hogy ebben a megmére­tésben a mi százados küzdelmünk igaz­nak, a magyar nemzet a maga összeté­telében egységesnek, erejében súlyos­nak, a mi sokféle ellenségünk ellenben könnyűnek találtatott. A hazafiúi erényeknek, a magyar nemzet teljesítő képességének ez a be­ismerése, beismerésének ez az eredmé­nye biztosítja majd számunkra, Magyar­ország és Ausztria számára, közös meg­értés mellett a nagy háború végső győ­zelmét is! K. 1. — Hadisegély-bélyegek. Annak idején hírt adtunk arról, hogy a postaigazgatás az özvegyek és árvák részére külön hadisegély postabélyegeket hozott forgalomba, még pedig egyelőre 5 és 10 fillér értékben olyformán, hogy ezek mindegyike után az eladás alkalmával a frankójegy értékén kívül a vevőtől még hét fillér beszedendő. A szóban levő jótékony célra a postaigazgatás az árvizbélyegek elnevezése alatt ismert bélyegeket használta fel. Amint értesülünk, a szóban levő árvizbélyegek felhasz­nálásával kiadott 5 és 10 filléres hadisegély bélyegeken kivül most az árvizbélyeg többi érték­fajai is mint hadisegélybélyegek kerültek forga­lomba. Ezekre is a „Hadisegély özvegyeknek és árváknak kettő (2) fillér* jelzés van nyomva. Mig az 5 és 10 filléres hadisegély-bélyegekes minden postahivatal és értékcikkárus kötelet árusítani, addig a többi értékfajokat csak a postahivataloknál kapni. Használjunk tehát hadisegély-postabélyegett Ahányszor levelezőlapot, vagy levelet adunk a postára, gondoljunk derék katonáink hátramara­dottjaira és ne sajnáljuk azt a két fillér több­letet, amelylyel e nemes cél eléréséhez hozzá­járulunk! Ne felejtsük el, hogy nemcsak a 100 és 1000 koronás adományok biztosítják a ma­gyar társadalomban megindult jótékonycélu a k­ciót, hanem tartsuk szem előtt, hogy éppen ez a két fillér, amely még a szegény ember zsebét sem terheli meg, óriási összeget tehet ki, ha milliók és milliók gyűjtik. Mezőgazdaságunk. m. Munkás viszonyok. Az év elején a rossz gazdasági esztendők folytán a legnagyobb mértékben uralgó ki­vándorlási láz, késő tavasszal, midőn a mező­gazdasági munkálatok megkezdése keresetre alkalmat nyújtott, csökkent és aratás végéig még a mozgósítás el nem rendeltetett, munkás hiány a vármegyében nem volt. A behívások megtörténte után, hogy a beállott munkás hiány esetleges pótlása végett a szükséges in­tézkedések megtehetők legyenek az alispánnak javaslatot tettem, hogy az elöljáróságok utján a gazdák és munkások hivassanak fel a mun­kás szükséglet és kereslet bejelentésére. Bár e felhívás legszélesebb körben lett közhírré téve csak 13 gazdaság jelentette be 402 munkásra szükségletét és evvel szemben 95 munkás je­lentkezett más községek határában vegzendő munkára. Nagyobb hiányát érezték gazdáink a behívott éves cselédeknek, ezek pótlása már inkább akadályokba ütközött. A megfogyat­kozott cseléd és munkás erő dacára gazdáink a kedvező őszi időjárás mellett az őszi vetósek és betakarítási munkálatokat ha lassan is, de minden nagyobb fennakadás nélkül befejezték az elmaradt őszi szántások pótlását pedig de­cember hóban eszközölték. Élnem mulaszthatom gazdáink azon haza­fias cselekedetét felemlíteni, hogy a hadbavo­nult cselédek járandóságát október hó elsejéig az itthon maradt család részére teljes egészé­ben kiadták, ezenkívül október hó első napja után is a lakás, tüzelő, marha tartás élvezeté­ben meghagyták. Gazdáink igazán dicséretre méltó hazafias cselekedete azonban az itthon maradt családtagok részéről méltánylásra egy­általán nem talált és a munkás hiánnyal küz­ködő kenyéradó gazdája segítségére a legtöbb helyütt még a szokásos napszámbér mellett sem igen voltak hajlandók munkába állani. Burgonya termelésünk fejlesztése. Az ország burgonyatermelésének fejlesztése végett nagyobb burgonyatermelő vármegyékben létesített szaporító telepek a vármegyei gazda­sági egyesületek közreműködésével már több év óta szemmel látható eredménnyel működ­nek. Ennek folytán kisgazdáink is ma már piacképes fajburgonyát termelnek. A m. évben Nagyméltóságod ezen actió­jába a felügyelőségek is bevonattak és kijelö­lésünk alapján 21 gazdaságban Wolthmann és 10 gazdaságban Imperátor faj burgonyára léte­síttetett a vármegyeben ily szaporító telep. A telepekről eladásra kikerülő fajtiszta gumó tavasszal vetés céljára a kisgazdák által mindég többszörösen felül jegyeztetik ezért, de meg tekintettel arra, hogy ma a burgonyából származó jövedelem nagyon is számottevő in­dokolt a szaporító telepeknek szaporítása. 1913. évi árvízkárosultak segélyezése. 1913. évben a vármegye árvíz által súj­tott kisvárdai, dadai felső, dadai alsó, nyir­bogdányi és tiszai járások kisgazda közönségé­nek szükséges termeny és vetőmagvak beszer­zésére és azoknak 20 százalék árkedvezmény­nyel és a háfráléknak 6 hó múlva kamatnél­küli visszafizetése mellett leendő kiosztásra

Next

/
Thumbnails
Contents