Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-20 / 49. szám

Nyíregyháza, 1915. junius 321. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 48. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szaboícsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fé! évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENVI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Tömegtéboly. Iria: Dr. Pröhle Vilmos. A józan ítélet és tárgyilagosság első feltétele, hogy az ember állhatatosan tartózkodjék az olyan elhamarkodott általánosításoktól, mint amilyenekkel világjáró emberek útleírásai tele szoktak lenni. Ezt a tartózkodást szerette volna az ember magára erőltetni akkor is. mikor a hivatalos Olaszország magatartása szükségképen erkölcsi felháborodást váltott ki minden épérzésü emberből. Szerettük volna azt hinni, hogy Olaszországot végzetes érzelmi megtévelyedéseiben és szégyenletes politikai állásfoglalásában a felesége uralma alatt álló olasz király, néhány megbomlott, lelkiismeretlen politikus, meg egy-két idegen pénzen hízott D'Annunzio-féle reklámhős vezette; azonban minden jel arra mutat, 'hogy itt valósággal tömegek megtébolyodásáról, az olasz nép túlnyomó többségének erkölcsi züllésével van dolgunk. Az olasz király még érezhetett némi lelkifurdalást, lehetett benne még valamelyes szeméremérzet s azért láthatta szükségét annak, hogy az olasz népképviselet határozatával fedezze a maga hitszegését és árulását. Néhány évvel ezelőtt, mikor az orosz duma a Finnország bekebelezéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalta, egy muszka képviselőnek volt annyi erkölcsi érzéke és bátorsága, hogy a következőket kiáltsa oda a kormánynak: „Ennek a törvényjavaslatnak nincsen semmi 'helye a dumában. A cár annak idején esküt tett a finn alkotmányra; és a cár tartozik esküjét betartani." Ez történt Oroszországban és Olaszország parlamentjében nem akadt ember, aki Vittorio Emmanuele hitszegését kritika tárgyává merte volna tenni. Ha valami, úgy ez már világosan mutatja, hogy az erkölcsi megtévelyedés járványszerüen is léphet fel s hogy ily esetekben mindenki megkapja e végzetes nyavalyát, akinek arra hajlama van. És az olasz nép erre hajlamosnak bizonyult. A köztudat ebben a tekintetben régóta gyanús szemmel nézte Itáliát, Rinaldo, Caserio és Lucheni hazáját s ma már visszavonhatatatlanul, megfellebbezhetetlenül be van bizonyítva az a súlyos Ítélet, mely még eddig a föld egyetlen népét sem érte, hogy t. i. az olasz nép egész tömege erkölcsi fertőbe süllyedt, sőt az erre vonatkozó bizonyítékok napról-napra szaporodnak. A mult héten Anconában a volt osztrák-magyar konzulátusi palotáról levették a cimert s helyébe Oberdank képét függesztették ki s az anconai nép „lelkesen" tüntetve dicsőitette Oberdankot. Oberdank pedig nem volt más, mint az Italia irredenta kiküldöttje, aki 1882-ben merényletet követett el az akkor Triestben időző I. Ferenc József osztrák császár és magyar király ellen s hurokra kerülve akasztófán végezte életét, mig merénylő társát Ragosa gyógyszerészt, kinek sikerült az olasz határon átszöknie, az udinei olasz esküdtszék felmentette. És Itáliának Oberdank meg Ragosa az ideálja ! Ehhez magyarázatot fűzni. igazán fölösleges. Az olasz nép méltó' az ítéletre s ha a világháború vérzivatarával Olaszország is eltűnnék a föld színéről, az emberiségnek nem igen lenne oka a kesergésre. Kormányrendelet az uj termés lefoglalásáról. A „Haditermény részvénytársaság" fogja értékesíteni. A Hivatalos Lap közzétette a kormány 2072—1915. M. E. számú rendeletét, amellyel megállapítja az uj termés lefoglalásának és értékesítésének feltételeit. A rendelet értelmében az 1915. évi buza-, rozs-, kétszeres-, árpa- és zabtermésnek árusítása és forgalomba hozatala csak a rendelet szabályai szerint történhetik. Zár alá veszik a termést. E végből minden termelőnek az említett cikkekben levő termése a közélelmezés és közszükséglet céljaira zár alá kerül. Termelőnek tekintendő az is, aki az 1915. évi termésből munkabér, aratórész, vagy konvenció fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, árpát, vagy zabot. A termelő a zár alá vett termésnek azt a részét, amelyet saját házi és gazdasági szükségletére magának megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. De a saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak az 1916. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. A termelő házi és gazdasági szükséglete. Házi szükséglet cimén fejenként és havonként az említett gabonanemüekből együttvéve tizennyolc kilogrammot szabad és lehet számításba venni és pedig azon személyek után, akik a termelő háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet cimén- csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, arató része, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt lévő gazdaságában felmerülő ott nem fedezett szükségletei számításba vehetők. A zár alá vett termésnek a házi és gazdasági szükségletet meghaladó részét a termelő csak a jelen rendeletben feljogosított cég részére adhatja el. Ezzel a zár alá vett terméssel a termelő nem rendelkezik és azt semmiféle módon fel nem használhatja. Aki ellenkezően cselekszik, szigorú büntetésben részesül. A zár alá vett termést annak a törvényhatóságnak a területéről, ahol a gazdaság van, nem szabad elszállítani. Más törvényhatóság területén levő gazdaságába elraktározás, vagy házi és gazdasági szükséglét céljaira a termés elszállítható. A földmivelésügyi miniszter azonban engedélyt adhat, hogy a termelők Kész terményeiket tengelyen a szomszéd törvényhatóság területére elszállíthassák abból a célból, hogy azokat ott eladhassák olyanoknak, akik az uj termény vásárlására jogosultak lesznek. Aki maga nem termelő, vagy akinek saját házi és gazdasági szükségletét saját termése nem fedezi, az 1915. évi szeptember hónap 15. napjáig jogosítva van saját házi és gazdasági szükségletére annak a törvényhatóságnak a területén levő búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot, ahol állandó lakása, vagy gazdasága vaD, akár elővétel, akár kész áruvétel utján bármely termelőtől vásárolni. A kereskedelmi és földmivelésügyi miniszter együttesen a vásárlásra megszabott határidőt egyes törvényhatóságok területén meghosszabbíthatja. Saját házi és gazdasági szükséglét megállapításánál csak a jövő 1916. augusztus 15. napjáig terjedő időt lehet számitasba venni. 18 és 10 kilogramm fejenkint. Házi szükséglet cimén a mezőgazdasággal, vagy más őstermeléssel loglalkozó fogyasztó a jelen rendeletben emiitett gabonanemüekből együttvéve csak 18 kilogrammot, más fogyasztó csak 10 kilogrammot vehet fejenként és havonkint számításba azon személyek után, a kik a fel háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet cimén csak a fél vállalatában alkalmazottak terménybeli járandóság és a vállalat folytatására szolgáló igavonó állatok eltartására szükséges mennyiség vehető számításba. Az állathizlalásra szükséges mennyiségek nem tekintendők gazdasági szükségletnek. Erről külön rendelet fog intézkedni. A házi vagy gazdasági szükséglet fedezésére vásárolt terményeket a szerző fél, a mennyiben azokat a családi vagy gazdasági viszonyainak változása miatt eladni kívánja, csak a vásárlásra jogosult vállalat és csak a helyi hatóság engedelmével adhatja el. A lakosság és az alkalmazottak ellátása. A közélelmezés biztosítása céljából a kereskedelmi miniszter a földmivelésügyi és belügyi miniszterekkel egyetértve a vármegyei és a városi törvényhatóságoknak, rendezett tanácsú városoknak, nagyobb ipari telepeknek, közlekedési és egyébb vállalatoknak, fogyasztási szövetkezeteknek, menhelyeknek, internátusoknak, kórházaknak, gyógy,- büntető- és javitónevelő és egyéb közintézeteknek megengedheti, hogy