Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-06-20 / 49. szám

2 5 5-ik szám. .Nyírvidék. 1915. julius 11 a földmivelésügyi miniszter által megjelölt törvényhal óság, járás, rendezett tanácsú város, vagy község területén az 1916. szeptember 15 napjáig, illetőleg a nevezett miniszterek által megállapított későbbi határnapig — akár rendes képviseleti szerveik, akár megbízottak által — a termelőktől elővétel, vagy készáruvétel utján az 1915. évi termésből annyi búzát, rozsot, kétszerest, árpát és zabot vásárolhassanak, mint a mennyi terményre az ellátandó személyek (a város és község lakosságának, alkalmazottak, szövetkezeti tagok, ápoltak, növendékek, letartóztatottak stb.) élelmezésére a jövő 1916. augusztus 15-ig előreláthatólag szükségük lesz. Az ilykép fedezendő szükséglet mennyiségét a belügyminiszter állapítja meg. Ha ilyen célú vásárlásra törvényhatósági joggal felruházott város, vagy rendezett tanácsú város kapott engedelmet, a kereskedelmi miniszter a földmivelési miniszterrel és a belügyminiszterrel együtt a város lakóinak fejenként és havonként tiz kiló gabonanemü vásárlására szóló jogát felfüggesztheti, vagy korlátozhatja. • Gazdasági egyesületek a földmivelésügyi miniszter engedélyével az általa megjelölt területen saját tagjaik részére vetőmagot a termelőtől közvetlenül vásárolhatnak. Közérdekből, vagy kiviteli célokra szükséges gabonamennyiségek beszerzéséről a kereskedelemügyi miniszter gondoskodik. Külön rendelet fog intézkedni arról, hogy ipari szeszfőzésre, sörfőzésre és malátagyártásra, valamint állattartásra mily mennyiséget lehet vásárolni. Maximális ár. Az eladott terményekért nem köthető ki magasabb vételár annál, a mely a szállítás (vasútra, vagy hajóra) feladás idejében érvényben levő hatóságilag megállapított legmagasabb árnak a termények minősége szerint megfelel. Ezzel ellenkező megállapodás az ártöbblet tekintetében hatálytalan. Kik vásárolhatnak és szállíthatnak. Annak a társaságnak, a mely a szükséges gabonamennyiségek megvásárlásával és szállításával megbízható, a következő kellékeknek kell megfelelnie: 1. Részvényesek csak az állam, törvényhatóságok, városok, szövetkezetek, gazdák, mezőgazdasági vállalatok, gabona kereskedők, gabonakereskedéssel iparszerüen foglalkozó vállalatok és malom és más ipari vállalatok lehetnek; 2. az alaptőke felét az állam maga jegyzi; 3. a vállalati igazgatóság elnökét és tagjait a minisztérium nevezi ki ; 4. a társaság kötelezi magát, hogy azoknak termelőknek, a kiknek termését egészben, vagy részben lefoglalta, kívánságukra a minisztérium által megállápitandó módon kölcsönt és előleget nyújt olyképpen, hogy a kamatláb legfeljebb másfél százalékkal haladja meg a mindenkori hivatalos kamatlábat; 5. az évi osztalék a részvénytőke öt százalékát nem haladhatja meg és a fenmaradó felesleg a minisztérium által megjelölendő közcélokra lesz fordítandó. Az ily módon alakuló és engedélyt nyerő társasággal kötött ügyletet az eladó a kikötött feltételeknek megfelelően ^pontosan köteles teljesíteni és e végből a társaság a közigazgatási hatóság segélyét is igénybeveheti. Aki a rendelet ellen vét, a lefoglalt termest jog nélkül eladja, elszállítja, meg nem engedett ügyletet közvetít, vagy engedély nélkül vásárol, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntethető. A Haditermény Részvénytársaság. A rendelet értelmében megalakulandó társaság megalakítására a kormány ugyancsak a hivatalos lap mai számában már közzé is teszi az alapítási felhívást, a melyet a királyi kormány, mint „alapító" nevében gróf Tisza István miniszterelnök irt alá. A kereskedelmi törvény rendelkezéseinek megfelelő alapítási tervezet szerint a magyar királyi kormány, mint alapító, részvénytársaságot alapit, a melynek tárgya: „mezőgazdasági terményeknek, vagy ilyenekből akár a társaság által, akár mások által előállított gyártmányoknak a kormánnyal létesítendő megállapodások szerint az alakulás idején folyó háború folytán közérdekből szükségessé vált beszerzése, tárolása és forgalomba hozatala." A lársaság cége Haditermény Részvénytársaság lesz. Alaptőkéje husz millió korona, a mely kétezer darab, egyenként 10.000 korona névértékű részvényre oszlik. A társaság a most kiadott rendelet hatályának tartamára alakul. Az igazgatóság elnökét és tagjait a minisztérium nevezi ki. Az aláirás záróideje junius 24 délután 1 óra. Túljegyzés esetén az alapító határozza meg, hogy az egyesek mennyi részvényt kapjanak. , A társaság alakuló közgyűlése junius 26-án lusz a kereskedelmi minisztériumban. A gabonaátvétel üzleti része. A megalakuló Haditermény Részvénytársaság a gabonatermés átvételére es rendeltetési helyére való továbbítása céljából — mint értesülünk — a gabonakereskedelem meglévő szervezeteit fögja igénybevenni. Arra nézve azonban még nem történtek intézkedések, hogy a gabonakereskedelem tényezői milyen formák kőzött illeszkednek be a bank gépezetébe. Minthogy a bank e hó 26 án alakul meg, ezen idő alatt — az aratás közelsége miatt is — párhuzamosan meg kell szervezni az átvételek céljaira a kereskedőséget is. ü drágaság. Az áru értékét a kereslet és kínálat szabályozza. Ha egy vagy más áru bőven áll rendelkezésre, feltéve, hogy kartelek és trösztök mesterséges nyomással nem okozzák az árfelhajtást, — ugy az ár kialakulása lefelé irányuló, mig az áruhiány rendszerint áremelkedést eredményez. Amig fényűzési, vagy más nélkülözhető cikkekről van szó, addig az árfelhajtás nem érinti a közönség érdekét, de mihelyt az elsődleges szükségletekről van szó, minők a ruházat, élelem, világító és tüzelési eszközök, akkor már a társadalom fennmaradása és zavartalan boldogulása megköveteli a hatósági beavatkozást. Jól tudjuk, hogy a háború kivételes állapotokat teremt. Tudjuk, a háború az emberi elsődleges cikkek fokozott fogyasztását eredmenyezi, ismerjük a mostani különleges hadjárati módot is, amely nem az egyenes, fegyverrel való küzdelemre fektette a fősúlyt, de a kiéheztetésre. Annál hatékonyabban kellett minden hatásos eszközt igénybe venni, hogy ez a harcmodor teljes csőddel végződjék. Ismerve ezt a kiindulást, első kötelesség lett volna az egész társadalom öntudatos, lemondásra kész együttműködése. Kívánatos lett volna, hogy gazdagot, szegényt áthatott volna az a tudat, hogy igényeit mindenki a legszükösebbre redukálja, s a meglevő anyagokat célszerű beosztással ésszerűen fogyassza. Megállapítható, hogy ennek a követelménynek csak nagyon kevesen tettek eleget altruismusból, vagy mondjuk hazaszeretetből; vagy csak azok, akiknek nem állott módjukban az élelmiszerekből azt a mennyiséget megszerezni, amit nélkülözhetetlennek találtak. Nagyon kevesen voltak hajlandók a köz érdekében megszokott tultápldlko sásukról lemondani, s felhalmozott pénzük hatalmát arra használták fel, hogy még nagyobb készleteket gyűjtsenek össze az élelmiszerekből s ezzel a nagyfokú kereslettel az árak felhajtását, az áruk megfogyatkozását idézték elő, tehát a drágaságot. Megdrágították azok részére, akik máról holnapra élnek! Nagyon sokáig kell a társadalmat nevelni, mig ilyen ideális gondolkozás iud kialakulni. Az áralakulásra fontos tényező a készlet. Megállapítható, hogy a mult évben kenyérmagvakban hiány volt. Itt viszont az volt a baj, hogy e/.t a körülményt idejében fel nem ismertek s az okszerű keverési rendszabályt eleinte burgonyával, majd később a kiszáradt egészséges kukoricával — nem foganatosították. A fogyasztás első hónapjaiban készleteinkkel pazarlón bántunk, csak akkor eszméltünk fel, amidőn szűkös gabonakészletünk tökéletesen megfogyott. A szükség hozta magával, hogy az éretlen, ki nem száradt kukoricát fogyasztottuk s az egészségre káros, dohos keserüliszt élvezésére kárhoztattuk magunka, mig az okszerű keverésre rendelt burgonya tavaszra maradt s a termelők kezén rothadt! Nagy baj volt a forgalom korlátozása is s a cenzúra, amely nem engedte, hogy egyes vidékek Ínséges segélykiáltása eljusson oda, ahol bőség volt s a készletek elosztása célszerűen rendezhető lett volna. Baj volt az útak járhatatlansága, aminek folytán a tengelyen való szállítás gondolatát ki kellett kapcsolni. A drágaság legfőbb oka mégis a lelkiismeretlen, valóságos uzsorává fajult kereskedelem volt. Megállapíthatjuk, hogy magyarországon több a dologtalan, élősdi elem, mint a produktív munkás. A kufárhad egymás kezéből tépte az árut s nem ismert határt a követelésben. Láttam egy felhajtott tehenet elkelni 800 koronán elsőkézből, a második vevő 900 koronán adta, a harmadik már 1000 koronát kért £rte s azt az árat valószínűleg meg is kapta. Tudok marhakereskedéssel foglalkozó ügynököt. aki a mult évben gyalog futkosott, ma 200,000 korona vagyona van, hintón jár s ő rendelkezik nagy ügynök gárdával. Hány ilyen alak van széles e hazában, az el sem képzelhető, mikor most sok ügyvéd, orvos, bankár, korcsmáros stb. mind áruuzsorasnak csapott fel. Mit harácsoltak ezek össze rövid egy év alatt, arról fogalmunk sem lehet. A termelők jó része — látva ezt a tülekedést, — arcátlan követelésekkel állt elő, mert nem az volt a kérdés mennyiért szerezhető be az üzérkedésre alkalmas áru, de hol van, hogy azután az, az árfelhajtó kezén még jobban dráguljon. Így történhetett meg, hogy 1 pár liba 100 koronánt kelt el, s egy-egy pár csirke 5—6 koronán. Igy ment ez egyéb cikkeknél is s hiába sürgették a jobb érzésű gazdák, hogy szabják meg mindennek az árát, bizony ez be nem következett. A garázdálkodás ma is folyik s a ha Budapesten a gazdasszonyok nyilt lázadása ki nem tőr, ma is marad minden a régiben. Meg kell mindennek az árát szabni s büntetéssel sújtsák azt is, aki drágábban vesz. Máskor is megtörtént, hogy a buza 32—34 koronára szökött s a közönség tisztességes áron jutott liszthez s a zsemle is „Nem fért a zsebembe". Ma a malmok 30%-os osztalékot adtak, ellenben a liszt amely fekete megfizethetetlen s a zsemle a mikroorganismusok categóriájába került. Állandóan a iegnapi raktár: S&rSE® Kohn Ipáiz tswBwaaeiassa női és férfi divatáruházában Nyíregyházán, Városháza palota. — Telefonszám: 129. j