Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-01-24 / 7. szám
Nyíregyháza, 1915. január 24^ Vasárnap XXXVI. évfolyam, 7. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évr« 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Vetni kell ? Napilapokban, gazdaságilapokban folyton hangoztatják, „vetni kell." Be kell vetni minden talpalatnyi földet, hogy jövőre inség ne legyen. Mintha bizony a nagy termés a sok vetéstől függne. A nagy termésnek első sorban sine quanonja a jó munka, továbbá az időjárás, csak másodsorban jön a sok vetés. Számot kell vetni azzal is, vájjon a sok vetés előállításához vetőmag, igaerő és phisikai idő, a vetések ápolásához, bemunkálásához és betakarításához szükséges munkaerő rendelkezésre fog-e állni ? Mit ért pl. 1914-ben a temérdek cukorrépa vetés, ha a munkáshiány és vasúti forgalmi akadályok, de meg a sok esőzés folytán is a répa jó része a szántóföldön veszett! Az lenne a helyes, ha kiki számot vetne erejével s ahoz alkalmazná, menynyit és mit vessen. Nem a rendszeres vetőforgóval és megállapodott üzemü gazdaságoknak kivánok tanácsot adni, de a rendszertelen szabadgazdálkodást folytató kisebb gazdaságoknak. A legfőbb cél az emberi élelem előállítása. Az ezen célt szolgáló cikkekből kell nagyobb tömeget előállítani. A búza és rozs el van vetve. Ezek a hosszú ősz folyamán igen megerősödtek. Ha csak féligmeddig sikerülnek ezek a cikkek, bőtermést adhatnak. Szinte kizártnak tartom, hogy az 1914-iki rossz termés megismétlődhessék. Országszerte jól állanak a búza vetések. A másik fontos cikk a burgonya. Érre kellene a mi vidékünkön a fősúlyt fektetni. Eltekintve, hogy nagy tömeg olcsó és Ízletes táplálékot ad, a gazdának a legnagyobb jövedelmet biztosítja. A vele való munka sem olyan nagy, hogy asszonyok, gyermekek meg ne birkózhatnának vele. Nagy súlyt kellene fektetni a hüvelyesek, — borsó és bab — termelésére, ebben igen nagy hiány lesz és szép jövedelmet biztosit, a talajt is javítja. Apasztani kell a cukorrépa,, takarmáynövények és az árpa, tengeri vetéseket. A cukorgyárak úgyis csak immel-ámmal veszik át a répát; állítólag nagy cukorkészletük van és veszteséggel dolgoznak. A gazdának minden munkaerejét leköti, s jövedelmet igen mérsékelten nyújt. — Egyetlen előnye, hogy egyidejűleg takarmányt is ad. A takarmánynövényeket reducálni lehet, mert a háború jószágállományunkat nagyon megapasztja. Ezért lesz indokolt kevesebb kukoricát is vetni, mert ezzel a munka nagyon megszaporodik. Kiki erejéhez és tudásához képest termeljen mentül több zöldséget, gyümölcsöt és baromfit, mert ezeknek nagy jelentősége lesz a népélelmezés olcsóbbá tételénél, s a baromfi nevelés szinte hihetetlen gyorsan és nagy tömegben fokozható, mig a nagyobb háziállatok felneveléséhez évek kellenek. Véleményem szerint arra kellene gazdáinkat serkenteni, hogy többet szántsanak. Úgyszólván az egész tél kedvezett a szántásnak. Az ügyesebbek, gondolkozók nem is mulasztották el az alkalmat, hogy megfogyatkozott igaállományukat kihasználják, holott kisgazdáink földje majdnem mind parlagon hever. A korai vetésnek, a munkatorlódás kikerülésének, a nagy termés eredménynek az őszi szántás a biztositéka. A termés kétszeresét, sőt háromszorosát is eredményezheti az őszi szántás, mig a tavasszal sokszor lágyban, máskor kővészáradt szántás, legtöbbször nagy késedelmet okoz, s teljes sikertelenségre vezet. Ez okozza nálunk a földek elgazosodását, a silány árpa, burgonya, répa és kukorica terméseket. Arra kellene tehát nagy súlyt helyezni, hogy a szántóföldek ősszel, esetleg télen mélyen leszántva várják a tavaszi vetőmagot. A másik dolog a lókapák alkalmazása. Ezzel a hasznos gazdasági eszközzel módunkban van a kapálást gyorsan és idejében, s igy ismételten elvégezni és sok kézierőt megtakarítani. A kapálás gyakorisága arányban van a termés nagyságával. Akinek kizsarolt, elgazosodott földje van, az hagyjon fekete ugart. Ez a legolcsóbb módja a talajjavításnak, s a jövő termés sikereinek, csak ne legelőnek hagyjuk az ugart, de műveljük gonddal. A legelőnek hagyott ugar nem részesül kellő művelésben, s nem élvezi a művelés és időjárás: napfény, levegő, szél, eső, gazdagító hatását. Az időjárás tavaszias, még lehet szántani, szántsunk ! Szomjas Gusztáv. A vasúti menetrend. E hó 23-ától kezdve újból nagy részben életbe lép a polgári menetrend. Budapestre Debreczenen át van jó csatlakozásunk és pedig Debreczenen át Nyíregyházáról reggel 7 2 0-kor indulva Budapestre d. u. V2 2 órakor érkezünk; este 9 0 2-kor indulva reggel Va 6 órakor vagyunk Budapesten. Budapestről indulhatunk este 7 4 5-kor a keleti pályaudvarról személy- és este 9 3 5-kor a nyugatiról gyors vonattal, mindkét vonat Debreczenen át reggel V2 7 órakor Nyíregyházán van. Budapest nyugotiról indul még gyors 2 2 5-kor d. u. és este 8^-kor Debreczenen át Nyíregyházára érkezik. A vonatok érkezése és indulása különben a következő : Nyíregyházáról indúl: Szerencs-felé reggel 7 1 0 és este 9i£-kor. (Mindkét vonatnak személyvonatu csatlalakozása van Miskolczon át 12 órás menetidővel Budapestre). Debreczen-felé reggel 7 2 0 és este 9 0 2, (a budapesti csatlakozásokat lásd fent). Csap-felé reggel 6*8 és este 7!2 Mátészalka-felé este Vásárosnamény felé este Polgár-felé este 622 Nyíradony-felé este 71 2 Nyíregyházára érkezik l Szerencs-felől reggel 6 4 7 és este 8^2 (Mindkét vonatnak személyvonatu csatlakozása van Budapestről 12 órás menetidővel). Debreczen-felől reggel 6 3 5 és este 812-kor (a budapesti csatlakozásokat lásd fent). Csap-felől reggel 6 5 3 és este 822 Mátészalka-felől reggel 6 05 Vásárosnamény-felől reggel 6 30 Polgár felől reggel 6& 1 Nyíradony-felől reggel 6 3 7. Nyíregyházi Cementárúipar Részvénytársaság Szabolcsvártnegye legrégibb Cementárű és Műkőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönycím: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjen ajánlatot. 285-50 Telefon szám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. BBEKBB EBSEceae BBBBBBBB &EBBCBBB BELESEBB BBBBBKBB BBBBBBBB BBBBBB hL
