Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-24 / 7. szám

2 7-ik szám. J#ÍR¥IDÉK. 1915. január 24. Mezőgazdaságunk. ii. Súlyosan érinti azonban köztenyésztésűnket, hogy a községek és birtokosságok a rendkívüli viszonyokra, tekintettel apaállatjaik bevásárlására, állami segélyt nem nyerhetnek és ez már az év második felében is érezhető volt, mert több községet és birtokosságot kellett elutasítani erre irányuló kérelmével. Az állami hozzájárulások beszüntetése miatt azonnal javaslatot tettem az alispánnak az évi rendes apaállatvizsgálatok elhalasztása végett, hogy a községek a mai súlyos viszonyok között apaállatok kiselejtezése folytán ujabb beszerzésekkel ne terheltessenek. Evvel ellentétben igen jótékony hatással lesz a három évnél fiatalabb üszők és hasas tehenek levágásának és elszállításának megtiltása tárgyában kiadott 103550/914. sz. rendelet és az év végéig több ily irányú kérvényelutasításra tettem az alispánnak javaslatot. A nagyméltoságod által a gazdák' állati takarmányozására biztosított korpa mennyiségből december havában 3 gazdaság részére 426 mm. korpára állíttatott ki utalvány. A terménykészletekről a jelentések kéthetenként az elöljáróságok és a közraktárak adatai alapján tétettek meg. A termények legmagasabb árait a bizottság december hó 3 án állapította meg és pedig a buza ára métermázsánként Nyíregyházán 39, a járásokban 38, a rozs ára Nyíregyházán 29 kor. 50 fill., a járásokban 28 kor. 50 fill., az árpa ára Nyíregyházán 23 kor., a járásokban 22 kor. és tengeri ára Nyíregyházán 18 kor., a jarásokban 17 koronában lett megállapítva. Ezen árak alapján állapíttattak meg a 8682/914. M. E. rendelet értelmében a lisztárak is. Bár a felügyelőségek kiszállásai beszüntettettek, a naponként felmerülő irodai teendők elegendő foglalkozást nyújtottak a felügyelőség vezetőjének, annál is inkább, mert a beosztott s. felügyelő magas rendeletére augusztus hó 7-én a betegség miatt szolgálatot nem teljesítő hajduvármegyei gazdasági felügyelő helyettesítésére lett kirendelve. Innen szeptember hó 17-én tért vissza, majd ujabb rendelettel október hó 14-én a hadbavonult ungvármegyei felügyelő helyettesítésére rendeltetett ki és szolgálalát e jelentés lezárásáig is ott teljesiti. I. Mezőgazdaság. Az 1912. és 1913. ev mostoha gazdasági viszonyán beköszöntött 1914. év már kezdetekor sem nyújtott mezőgazdaságilag oly kedvező kilátásokat, mint azt gazdáink a két szomorú, emlékezetes esztendők után remélhették volna. E kedvezőtlen kilátásra kihatással volt a megelőző évi abnormális időjárás. A kötöttebb, mélyebben fekvő talajokról a viz az őszi munuálatok megkezdéséig sem ment le és a megnyomott, majd pedig kiszáradt talajok csonttá keményedve csak rosszul voltak megmivelhetők, minek folytán a vetések egyenetlenül és hiányosan keltek ki. Ily gyenge állapotban találta vármegyénk őszi vetéseit a homokosabb vidékeken kivéve, a szokatlan zord tél. Január hó elején ugyanis az időjárás oly hidegre fordult és az erős hideg oly kitartó volt, hogy ritka jelenségképpen, majdnem 50 napon szakadatlánul fagypont alatt állott a hőmérő. Szerencse, hogy az erős fagyok beállta előtt havazott és igy a nagy hidegek ellen az év elején leesett hótakaró némi védelmül szolgált, annál is inkább, mert január hó második feléből majd egy hónapig csapadék egyáltalában nem fordult elő. E szokatlanul nagy tél a gyenge állapotban lévő őszi vetésekben sok kifagyást okozott, minek folytán kiszántásokat kellett tavasszal több gazdaságban eszközölni. Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyük, harisnyák E hideg száraz jellegű tél után február hó végén kezdett a hőmérő emeikedni, de akkor oly hosszantartó esőzés indult meg, hogy a már úgyis elkésett tavaszi munkálatok még március hó végén is csak a könnyebb talajokon volt megkezdhető és ez volt az oka annak, hogy még április hó közepén is kikelt tavaszi vetést csak itt-ott lehetett látni. A tavaszi esőzések folytán a nyirbogdányi, dadai alsó, dadai felső és tiszai járásokban ismét nagy területek kerültek viz alá, melyek csak az április végén beállott száraz idők hatása alatt lettek újból mivelés alá foghatók. Az április végén beállott száraz időszak kedvező volt ugyan egy ideig a mezőgazdasági termények fejlődésére és azért, mert a gazdáknak alkalmat adott, hogy az elmaradt tavaszi vetéseket befejezhessék, de a hosszantartó szárazság később a vetések fejlődését teljesen megakasztotta. E reménytelen gazdasági kilátásokat még súlyosbította a május hó 3. és 4-ére virradóra beköszöntött fagy, mely az egész vármegye területére kiterjedt és főleg a rozsban, szőlőben, gyümölcsben, korai kapásokban tett tetemes károkat. A már emiitett viszafejlődés és fagy folytán mezőgazdasági állapotunk május hó végén szomorú képet mutatott, mig végre junius hó első felében a vármegye majdnem egész terű létén megindult az esőzés, mely kisebb megszakításokkal egész a hó végéig tartott és azonnal láthatólag jótékony hatással volt a veteményekre. Különösen szépen fejlődésnek indultak a tavaszi kapások és az elmaradt kalászosok és az őszieket ha már megjavítani nem is tudta, legalább szemképződésüket mozdította elő. Károsan hatott azonban a hűvös időjárás azáltal, hogy a rozsda nemcsak a száron és levélen, de helyenként a kalászon való megjelenésével rémítgette gazdainkat. Helyenként junius havában zivataros esők, főleg pedig jég okozott számottevő károkat. Különösen nagy jégkárt szenvedtek Polgár község gazdái, hol állítólag mogyoró .nagyságú jég több mint 5 negyed óráig esett és mint erről személyesen meggyőződtem, tönkretette a kisbirtokosság mintegy 7000 kat. hold veteményét. Ebből megközelítőleg 4000 kat. hold őszi kalászos terményét ugy tönkretette, hogy az még takarmánynak sem volt levágható. Tagadhatatlan, hogy a jég minden terményben tetemes károkat okozott, azonban a kapások és takarmánynemüek sarjadzó erejüknél fogva mégis gyenge termést szolgáltattak. E nagy csapás folytán az előző évi csapások következtében amúgy is tetemesen segélyzett lakosság igazán válság elé került. Vármegyénk főispánja, ki személyesen meggyőződött a kár nagyságáról és az alispán átérezve a helyzet súlyos voltát, a jég által sújtottak részére, hogy tönkrevert földjük üresen ne maradjon, a felügyelőség javaslatára 120 mázsa csinquantin tengeri azonnali beszerzését és kiosztását engedélyezte. A kiosztás meg is történt, azonban a tengeri a nyári nagy szárazság miatt kielégítő hozamot nem hozott. A felügyelőség a jégverés utáni 8 napra, midőn a kár már megállapítható volt, a község határát a kár megállapítása végett bejárta és ennek alapján a segélyezésre vonatkozó javaslatát felterjesztette, azőnban a segély a közbejött rendkívüli viszonyok miatt nem engedélyeztetett. Nagyobb jégkárok jelenttettek még a nyirbaktai járásból, hol főleg Vaja, Őr, Apagy, Levelek, Rohod, a ligetaljai járásból hol Nyirábrány, a nyirbogdányi járásból hol Nagyhalász, Beszterec, Nyírtura és a nagykállói járásból hol Nagykálló és Kiskálló községek határában tett számottevő károkat, a két utóbbi községben főleg a szőlőtermést tette tönkre. Ily kedvezőtlen gazdasági kilátásokkal már fülünkbe csengett az arató kasza keverésének zaja, midőn mint a lesújtó villám jött a gyászos hir. Ily szomorú és ny9masztó légkörben indult meg és tartott az aratás, melyre az uralgó száráz idö kedvező volt ugyan, de a rossz terméskilátásra és a szívben a gyászszal, dal alig csendült fel a magyar arató munkás ajakán. A vármegyében az 1914. évben beretett terület volt: A termény neve Vetés az év elején volt l n C v-3 o « 9 >0 P I S 2 §f u 33 E 6 Maradt Több Kevesebb A termény neve Vetés az év elején volt l n C v-3 o « 9 >0 P I S 2 §f u 33 E 6 aratandó mint az 1913. évben A termény neve katasztrális holdakban Búzával 99634 8468 91166 269 — Rozszsal 138841 9857 128904 — 2860 Árpával 25346 1475 23871 — 737 Zabbal 21770 1075 20695 218 — Tengerivel 81681 1666 80015 7316 Burgonyával 65700 1576 64124 1185 -1 Cukorrépával 5588 179 5411 123 -1 Termett pedig összesen: Az 1914. evben A twinény neve összesen kat. holdanként kevesebb | több A twinény neve összesen kat. holdanként mint az 1913. évben A twinény neve összesen kat. holdanként össze- 1 kh.sen [ kent összesen kb.ként A twinény neve mm. kgr. mm. |kgr. mm. kgr. Búzából Rozsból Árpából Zabból Tengeriből Burgonyából Cutorrépábül 519646 679324 150864 125814 580108 3380817 527572 570 527 632 623 725 5272 9750 104449 119666 13271 41053 96 62 35 466 6897 50285 1310267 37 29 2048 A járásonkénti átlagokat kilogrammokban az alanti kimutatás tünteti fel : JÁRÁS Buza Rozs Árpa Zab nyirbaktai nyírbátori Ten- Burgo- Cukorgeri nya répa dadai alsó 5-67 5-21 6-62 7-13 7-38 63 33 115-00 dadai felső 6-66 5-66 7-73 6*93 9*00 44-56 95'00 kisvárdai 5"60 5 12 6*37 5 87 6-37 61-25 110 00 ligetaljai 4-50 3 87 4-50 5-25 5"50 43-75 100-00 nagykállói 5-76 5-84 8*06 6*66 10"66 63*20 112 00 6-08 4-87 6 00 6-12 6-00 43 20 — 5-16 3-70 5-75 4"9l 4 66 47-00 90-00 nybogdányi 5-85 5"82 5-80 6-55 7-20 55-00 104-00 tiszai 6-05 5-78 4-90 5" 18 6-80 56-00 100-00 Nyháza 6-75 6 90 7*50 7*75 7 00 5000 150-00 várm. átlag 5-70 5-27 6-32 6 23 7-25 52-72 97*50 Hektoliter súlya a búzának 78, a rozsnak 72, árpának 63 és zabnak 44 kgr. volt. Szőlő, dinnye és gyümölcstermésünket a májusi fagy úgyszólván teljesen tönkretette. Káposztatermésünk közepesen sikerült, ára elég magas lett volna, azonban ennek előnyét gazdáink nem élvezhették, a forgalmi viszonyok korlátozása miatt és nagy értékre tehető a gazdákat e miatt érintő kár. Közepesen sikerült a dohány is, melynek száradására az őszi idő igen kedvezett, azonban a december végén beköszöntött csapadékos időjárás a csomózását úgyszólván lehetetlenné tette. A hadbavonultak felőli hírszerzések, hadifoglyokkal való levelezést, sebesült katonák áthelyezését díjmentesen közvetíti a Vöröskereszt helybeli tudósító irodája (Iskola-utca 6. Feminista Egyleti helyiség) Hivatalos órák hétköznapokon délután 5 —7, ezenkívül szerdán és szombaton délelőtt 10-12 óráig. A január 1-én életbelépett perrendtartásnak megfelelő és az ügyviteli szabályokban előirt idéző végzések, váltófizetési meghagyások és egyéb rendszeresített blanketták hivatalos mintái elkészültek és kizárólag lapunk nyomdájában szerezhetők be. has-, térd- ós órmelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon: 12 9. sz*