Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-05-16 / 39. szám
il 2 39-ik szám. állani a szükséges pénzáldozatot legelsősorban az igazságügyi hatóságok jobb elhelyezését lehetővé 'tevő épületnek emelésére volna hajlandó felajánlani. Az ügynek pedig ne ártson az, hogy legalább a nyilvánosság előtt ennek a kérdésnek első ismertetője én vagyok s népszerűsítője leszek. Dr. Prok Gyula. Peronospora - permetezés - rézgálic. Hozzám intézett nagybecsű felszólítására van szerencsém a Nyírvidék f. évi -ik számában megjelent s a szőlőmivelésre vonatko zólag feltett kérdésekre illetve „Nyilt levélre" válaszomat a köveikezőkben megadni: a) Hogy lehet az államtól rézgálicot kapni, erre nézve nem vagyok felhatalmazva határozott választ adni,*) azonban az ezen ügyre irányuló miniszteri rendelet alapján az összes rézgálic készletek requiráltattak s azok maximális ára 180 koronában állapíttatott meg métermázsánkint. A többi rendelkezésekre vonatkozólag a következőkben foglalom össze válaszomat. Ugyanis, miként a legtöbb növényi betegségnek, ugy különösen a Peronosporának ezidő szerinti egyedüli biztos megölője a réz. Tehát hogyha rézgálic vagyis kékkő helyett mas anyagokat hoznak forgalomba mint Peronospora elleni védekező szereket, ugy ezeknek csakis ugy lehet hatásuk, ha bennük szintén réz foglaltatik még pedig olyan mennyiségben, hogy az elégséges legyen a Peronospora elpusztításához. Nagyon természetes, hogy ugyanazok a gátló körülmények, melyek nem engedik, hogy elegendő rézgálic legyen gyártható szinten akadályul szolgálnak egyébb reztartalmu anyagok előállításánál is. Azok a tudományos kísérletek, melyek arra irányulnak, hogy a réztartalmu anyagok helyett másokkal is védekezhessünk, nem uj keletűek, illetve több évtizedre nyúlnak vissza, mert hiszen csak magok az európai szőlőtermelő allamok összesen évenkin* átlag körülbelül 16—18000 vagon rézgálicot fogyasztanak, a mely mennyiség előállításához 42000 tonna rézanyag és hulladék használtatik fel és ép^n ezen körülmény képezi az állandó kísérletezésnek legfőbb indokát, hogy t. i. azt a sok ezer tonna rézanyagot, mely permetezés utján az ipar részére évről évre nyomtalanul eltűnik, nem lehetne-e más anyagokkal helyettesíteni. De a folyó évben nemcsak az ipar részére megmentendő rézanyag szempontjából, hanem legfőképen a rézgálic hiánya miatt nyilvánult meg az óhaj ujabb, illetve helyettesítő védekező anyagok felkutatása iránt. Az eddigi kísérletezések mind azt eredményezték, hogy az alkalmazásba vett különböző savak, vegyületek stb. vagy olyanok, amelyek csak ideiglenesen kisebb mértékben segítenek a Peronospora ellen s a mellett legtöbbszőr tul drágák vagy egyúttal olyanok, melyek nemcsak a Peronosporának, de ezzel együtt a szőlőnek is ártanak, illetve a bor izére és összetételére nézve gyakorolnak kellemetlen utóhatást. Ezídő szerint Ausztriában a „Perocid" nevű s nem rézanyagból készült Peronospora elleni anyaggal kísérleteznek, illetve a mult évben nálunk is történtek ez irányban részleges kísérletek, azonban amint az erre irányuló hivatalos bírálatokból és véleményekből sejteni lehet, a kísérletek nagy valószínűség szerint nem kecsegtetnek a siker reményével. Egyébként ebből sincs még csak megközelítőleg is számot tevő készlet ugy, hogy a folyó évi védekezésnél már ebből a szempontból sem jöhetne *) Mult számunkban már közöltük, hogy előjegyzések rézgálicra a gazdasági felügyelőségnél eszközölhetők. sWyIritidék. ezen anyag figyelembe. Az évek óta forgalomban levő Rézkénpor, Azúrén, Bordói-por, Ténax, Noé, Provinó, Pulvazóró stb. védekező szerek csak akkor alkalmazhatók a Peronospora ellen kellő eredménnyel, ha elegendő réz tartalommal bírnak, illetve, ha nincsen bennök a réz olyan anyagokhoz kötve, melyek esetleg annak Peronospora elleni hatását csökkenthetik, amelyekre nézve azonban, mint a tapasztalatok is igazolják, a fent elősorolt védekező anyagoknál nem lehetünk mindig teljesen biztosak. Tehát saját érdekünkben cselekszünk, ha ezen anyagokat megvizsgáltatjuk, mert különben ki lehetünk téve annak, hogy nemcsak az azokra fordított költségek vesznek kárba, de egyúttal nem alkalmas anyag használatával a szőlőnkben is kárt okozhatunk. Végeredményben tulajdonképpen odajutunk, hogy ha csak lehetséges, minden körülmények között csak rézgálicot használjunk, mint a Peronospora leghatékonyabb és legbiztosabb ellenszerét, mig az egyéb hirdetett védekező szerekhez csak a legvégső esetben forduljunk, illetve óvakodjunk olyanok használatától, melyeknek réztartalma! és vegyi összetételét nem ismerjük. Egyébként a rézgálic vásárlásánál is a folyó évben fokozottabb óvatosságra lesz szükség, mert az is ki van téve a különböző hamisításoknak. Tehát csak biztos helyről szerezzük be, illetve, ha valakinek gyanúja, vagy kételye volna a rézgálic tisztasága miatt, nagyon tanácsos lesz azt megvizsgáltatni. Legegyszerűbb módja a hamisításnak, hogy zöld gálicot, vagyis vasgálicot anilinnel kékre festenek és azt keverik a rézgálic közzé. Itt tehát megemlíthetem azt is, hogy a vasgálic nem ellenszere a Peronosporának, sőt a vasgáliccal hamisitott rézgálic egyrészt rontja annak Peronospora ölő hatását, illetve egyúttal kevesebb a réz annál, mint amennyinek az oldatban lenni kellene s azonkívül a leveleket es zsenge fürtöket a vasgálicos keverék meg is perzseli. Mindezekből az is következik, hogy a só, hamu, szóda, klórmeszes-viz, sublimát, petróleum emuisió, dendrin, ecet, dohánvlug, tisztán a mész, vagy kénmáj stb., mint Peronospora ölő szerek egyáltalán semmi értékkel nem birnak. Igen fontos kérdés lesz ezenkívül szőlőmüvelésünknek a lehetőségig való egyszerűsítése s minden felesleges fényűzés mellőzése. Ezúttal csak arra az eljárásra utalok, hogy legtöbb tulajdonosnak ambícióját és büszkeségét képezte minél magasabb karó mellett minél hosszabb és bujább hajtást nevelni. Sőt voltak, kik annyira túlságba mentek, hogy még akkor sem csonkáztak, ha már a karó felett nőtt hajtások a földig hajoltak vissza, de hát ha egyszer az volt a meggyőződésük, hogy a naptár szerinti terminus ínég nem érkezett el, nem lehet csonkázni. Mindezek teljesen felesleges eljárások, egyrészt, mert költségesek, azonkívül a termés fejlődésére hátrányosak s a beárnyékolással a Peronospora, rothadás s egyéb betegségeknek készítenek kedvező melegágyat. Tapasztalati tény, illetve a szőlő nedvkeringési viszonyai olyanok, hogy a termés annál tökéletesebben fejlődik ki, ugy minőségét, mint mennyiségét tekintve, ha a lehetőségig minél korábban csonkázunk. Ez a lehetőség pedig akkor következett be, amidőn a szőlő elvirágzott, vagyis a megtermékenyülés megtörtént, amikor azután a termés feletti negyedik, vagy ötödik levélnél visszavágjuk a hajtásokat. Igy megtörténik, hogy csak a karó fél, vagy kétharmad magasságig fog érni a lombozat, vagyis a szőlő nem fog ugy mutatni, mintha a karón tul neveljük, de igen nagy megtakarításokat érhetünk el ezáltal anélkül, hogy a szőlő akár ez évi, akár későbbi tenyészképességére kedvezőtlen befolyást gyakoroltunk volna. Nevezetesen a kötöző és permetező anyag mellett kötöző és permetező munkákkal számottevően takarékoskodhatunk, sőt a silányabb karókat is tovább használhat1915. május 16 juk. Természetesen a korai visszavágás által a hónalj hajtások erőteljesebben fognak nőni, azonban ezeknek gyakoribb visszakurtitása aránylag olcsó és egyszerű munka. Ismétlem, a hajtások tul hosszura nevelése'a normális és kedvezőbb viszonyok kőzött is felesleges volt, tehát mennyire az lenne a jelen időszakban, amikor kedvező helyzetnek kell majd tekintenünk, ha az igazán szükséges munkálatokat elvégezhetjük. Az t) kérdésre ez időszerint röviden csak annyit tartok szükségesnek megjegyezni, hogy a kapálás gyakoribb végzése tapasztalat szerint akadálya a Peronospora vehemensebb feliépásének, illetve a kapálatlan szőlőben gyorsabban és erőteljesebb mértékben lép fel a Peronospora. Azonban a levágott zöld lombok a sorok között hagyhatók, mert elkorhadván, a szőlőben értékes trágya anyagot képeznek anélkül, hogy a Peronospora szaporodására káros befolyást gyakorolnának. Végül a g) kérdésre válaszom, hogy ócska réztárgyak és rézpénzből, illetve ezek elmaradásával ez időszerint egyáltalán nincs módunkban rézgálicot előállítani. ifj. Tóth Károly, kir. szől. és borászati felügyelő. & vörös-kereszt kórházakban. Nyíregyháza, 1915. május 10. A vörös kereszt egyletnek a háborús időre vonatkozolag alapszabályszerűen kifejezett célja a háborúban megsebesült vagy megbetegedett harcosok gyógyítására és ápolására vonatkozó állami gondozást kiegészítve, részükre a katonai gondozáson túlmenő segítséget nyújtani. A nyíregyházi vörös-kereszt fiókegyletnek elnöke a főispán, dr. Üjfalussy Dezső, ügyvezető alelnöke Somogyi Gyula, orvosa pedig dr. Konthy Gyula. Az egyesület három kórházat tart fenn városunkban. Az I. sz. a Bethlen-utcai ref. internátus összes helyiségében van berendezve. Orvosa dr. Konthy Gyula, főápolónő özv. ifj. Soltész Gyuláné. Kötöznek a hivatásos ápolónékon kivül Dokupil Gyuláné és Tólh Irén. Az élelmezésre Oltványi Ödönné ügyel fel. A kórházban 72 ágy van. Jelenleg a betegek száma 71. A II. sz. a Gazdakör helyiségeiben van. Osztály orvosa dr. Rósenberg Emil. Főápolónők Kovács Gerőné és Énekes Etelka. Az ágyak száma 50, jelenleg 46 van elfoglalva. A III. sz. a polgári fiúiskola épületében van berendezve. Osztály orvosok itt dr. Vadász Leó és dr. Flegmann Sándor. Főápolónő Kardos Istvánné. A kórház 78 ágyából jelenleg 71 van elfoglalva. A most felsorolt vörös-kereszt kórházakkal karöltve működik a Szabolcs-páholy Károlyi-téri, tiszti hadikórháza is, amelyben az orvosi tisztet dr. Spányi Géza tölti be. Ápolónők: Geduly Henrikné, Fekete;Sándorné, dr. Vietórisz Józsefné, Szikszay Sándorné, Baruch Arturné. Az összes gazdasszonyi felügyeletet az ápoláson kivül Kovássy Mirgit végzi. Lehetetlen elhallgatnunk azt az önzetlen odaadást, amit a felsorolt orvos urak és önkéntes ápolónők teljesen díjtalanul a hő sebesült és beteg katonák gondozása és ápolása terén kifejtenek. Lankadatlan ez a buzgalom most is, a háború 10-ik hónapjában. Megfogyva bár, de törve nem, végzik ma is fárasztó munkájukat. Példaszerű a rend, elsőrangú a tisztaság mindenütt. Az emberi irgalmasságról, és a nyomában fakadó háláról csak annak lehdt fogalma, aki szemtől-szembe látva, megfordult a mi vöröskereszt kórházainkban. Megbecsülhetetlen szolgálatot teljesit még az önkéntes Tűzoltó egyesület kebelében megi^wnü l in in wFIi• • iui'I. iiuj mu mjii — n i" i"» i'iwi n u Áitanüoáii a Éapbb raktár: Kotui Ignátz aMMMWB tsffi és férfi divatáraházában Nyíregyházán, Városiláza palota. — Telefonszám: 129. QMRwaa&aaa