Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-05-16 / 39. szám

m 42-ik szám. .JVYÍOTTDÉK 1915, május 27. 255 alakított mentőszolgálat. Dr. Konthy Gyula tűzoltó parancsnokot, dicséri ez a fontos intézményünk, kinek gondoskodása és fáradozása következtében elsőrendű szolgálatot teljesít is. Mig más városokban butorszállitó kocsikon is száliiiják be a vasúttól a betegeket, addig nálunk két teljesen uj és modern mentő kocsi áll a súlyos sebesültek rendelkezésére, éjjel nappal egyaránt. Vetélkedve igyekszik mindenki ebben az emberbaráti nagy munkában részt venni s annak sikerét biztosítani Rengeteg azoknak a száma, akik már eddig, hála telt szívvel elhagyták a mi kórházainkat' és bizonyára becsületére válik városunknak is, .amit majd felgyógyult hős fiaink a mi városunkban fel lelt ápolásról beszélhetnek. Fogadja a kis önfeláldozó gárda a mi szerény elismerésünk legmelegebb megnyilatkozását és szolgáljon buzdításul nekik az a jóleső elismerés, amely kell, hogy munkájukat koszorúzza. R. • Áz alispán évi jelentése. Ismertetés és megjegyzések. III. Mint emlitém, az alispáni jelentés, sajátképeni élettevekenységéről, keveset és kevésről számol. És ez nem a háborús elfoglaltságok miatt van igy, hanem általános gyöngesege közigazgatási rendszerünknek. Az irodák világa ez, melynek kevés kapcsolata van a mozgalmas élettel. Leginkább érzi ezt a nyűgözött személyzet, főként a kik arravaloságuknál, tenni, hatni szeretnének. A törvényhatóság életkoréból leginkább közgyűlések hatarozatai ismételtetnek, kimutatások a vármegye kölcsöneiről, képviselőválasztók névjegyzékéről, hivatalnoki erők kivénüléséről, megújításáról. A legjobb akarattal sem mondhatjuk, hogy ezekben az eletnek valami ható ereje lüktet s hatása nyomait mutatja. Azokat a szálakat szeretnénk látni, melyek a megyei központot a vidéki közponlokkal — szolgabiróságok — s ezek révén a községekkel kötik össze, egyegy előhaladásra segítő munka révén. Mint egy élő organizmus központi szerve. Mert a mi az egészségügyről, közoktatásról, közgazdaságról, adózási viszonyokról stb. stb. le van nyomatva, azokban a megyei közigazgatásnak vajmi csekély része van. Azonban lehet és lehetne nagyobb része is, ha felgondoljuk azokat az anyagi, szellemi és erkölcsi összeköttetéseket, melyekben élünk. Például* az egészségügyi rovatban a nyavalyák légiói vonulnak fel az olvasó lelke előtt. Orvosi karunk beteggyógyitó szakosztály. Próbálkozik, egyéni hajlamai és képességei szerint, a sokkal íontosabb közegészségügy terén is, de segítő erő hijján ellankad és abbahagyja. Járvány idején muszáj-bizottságok alakulnak ugyan a községekben, az elöljáróságnak is gyakrabban csilingel a telefon, de de a ki benne él e viszonyokba, az látja a munüát is, az eredményt is, — főként ha figyelő és gondolkodó lelek. Mert hát az egyéni — és közegészség egy eredmény, mely a közéletmódból és közviszonyokból áll elő. A közegészségügyben megtaláljuk az emberi élet összes funkcióit, anyagi, szellemi- és erkölcsi téren. A mit a legkisebb falu is megtehet, ha nem akarná, a közigazgatás rászoríthatja: a köztisztaság utcán, udvaron, házban ; közélelmezés terén főként a kereskedések, korcsmák, mészárszékek tisztasága, ételek italok hamisítatlan volta, becsületes kimérése s az ezek elleni vétségek kérlelhetetlenül szigorú büntetése. Tudjuk, hogy a hol helyben orvos van, értelmiség nagyobb számban, főként a jegyzőben szociális érzék és képesség ilyen dolgok iránt, ott az ellenőrzés is észrevehető, koronként csendőrök, fináncok be-benéznek. De mennyivel ér'ékesebb volna, ha maga az érdekelt közönség szeme is látná, hogy ez az ő ügye s ha bárki vét is a közegészségügy ellen, a közigazgatás éberen őrködik. Igy látnánk aztán nemcsak a nyavalyák légiójának statisz likáját, hanem azt is, hogy minő miazmás testi lelki talajban támadnak es táplálkoznak azok. Sokat eloeszélgetek én e dolgokrol a mi belátóan értelmes és tenni kész orvosunkat, de a vers vége mindig az, hogy viszonyaink között többet nem lehet. Ide tartozik az indokolás is. Már az a helyiség, az az udvar, az az anyagi és erkölcsi levegő, a melyben élnek, mozognak, nevelődnek^) a gyermekek. Az az étel, a mit esznek, — a mi bennök hússá, vérré, gondolattá, érzéssé, akaratta válik ; a ruha melyben járnak, annak es testöknek tisztasága, a játék, a kertészkedés, a kőzviselet, szóval : az élet, a mit átélnek az iskola területén, a mibe a közigazgatásnak is szava van általában — és nem a lecke, a mi már csak füstje az iskoláuak és nem éltető melege és világossága. A kir. tanfelügyelet a minisztérium szerve ; az iskolának az élettel kapcsolatos segítője volna a megyei közigazgatás s hogy e téren mit végzett ? minő előhaladást mutat ez év alatt ? erről beszélne a jelentés. S a közgazdaság ? . . Én közvetlen tapasztalásból is bizonyíthatom, hogy a gazdasági felügyelőség, a nesi engélyezett keretben, jóakarattal, körültekintéssel, szolgálja ezt a roppant fontosságú nemzeti ügyet. De a megyével csak átmeneti összeköttqiáse van, midőn kiszál (!) az illető közigazgatósági kísérettel, apaállatokat vizsgálni. Ez is fontos közgazdasági érdek

r — hogy ne volna ?! De. mennyivel hatásosabb volna, ha a megyei gazdasagi egyesülettel községi gazdakörös működnének s a közigazgatás ezeket gyámolitva, beszámolna a maga gazdasági segítségéről, a községi és közlekedési utak, mezőrendőri ügyek, gazdasági termény- és gyümölcsnemesitések, az annyira fontos értékesítés s mindezek leghathatósabb elősegítő eszköze : a szövetkezetek élete, tevékenysege, előhaladasa érdekében s nem ilyen szégyenteljes tétlenségről tanúskodnék a jelentés: „a vármegyei gazdasági bizottság, melynek értekezlete iránt az általam meghívott tagok, kevés kivétellel, sajnos, kellő érdeklődést nem tanúsítanak". Persze, ha az élet javára valamit akar az ember, akkor az életben kell élnie, forgolódnia, a maga érzékeivel is megtapasztalni a dolgokat, viszonyokat. Nagyon humánus és reménytkeltő intézkedésnek látszott ídevonatkozólag, a szolgabirák közvetlen érintkezése a néppel, időnként megjelenne a községekben, — mint valamikor Nagy Lajos és Igazságos Mátyás királyainkról szól a rege, kik sajat szemökkel akarták látni, „hogy teszik a törvényt a szegény emberre !" — De ez is elsorvadt, mint a legszentebb intézkedés is elsorvad, ha nincs gyökere és nincs talaja. A községekben elöljárók es gyűlések, főként arravalók, hogy tudomásul vegyék a hatósági intézkedéseket. A községi közigazgatás legfőbb szerve: a jegyző, csak annyiban a községé, hogy ott lakik, iktat, rendeleteket teljesít, adót szed, külömböző cimü fizetéseit, napi- és fuvardijait felveszi, rengeteg papírt, tintát, tollat fogyaszt, a telefonkagylót a fülin tartja, megfelelő szavazatokról gondoskodik s vége az étvágyának, ha a község valamelyik lakosa, valamely dologban tanácsot mer kérni tőle.* Erre igazán nincs ideje. S én nem is értem az én Tóth Gyula barátom boszorkányos lelkületét, hogyan kepes ő Vencsellőn, még előadásokat is tartani népé* Ezek ellen tiltakozunk a vármegye jegyzői nevében. Szerk. nek ! Ha van még több is ilyen csuda, ezeknek illenék a fekete sasrend! Szitha Ferenc és Horváth Gyula barátaim azonban azt sóhajtják : „csak hogy kisegített a Jehova a taposómalomból'. Hiszem és remélem, hogy a nagy háború, közigazgatásunk előtt is, némi utakat fog mutatni, melyeken járva, élnivaló erőt nyer a nemzet s főként a közgazdasági és közerkölcsi erők nagyobb gyámolitást a közigazgatás által. S akkor tartalmasabb lesz az alispáni jelentés, mert tartalmasabb lesz a Köztevékenység s megbecsülünk minden erőt, mely a maga helyén közjóra munkál. Audrássy Kálmán. AMMNi.Mül K háború. {A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Budapest, május 14. — Hivatalos. Ellenség visszavonulása Oroszlengyelországban tovább tart és az eddigi Pilicai arcvonal szakaszaira is átterjed. Woyrsch és Dankl parancsnoksága alatt álló szövetséges seregek Piotrokowtól keletre egészen felső Visztuláig üldözik a visszavonuló ellenséget. Szövetséges csapatok megvetették lábukat Kielcétől északkeletre fekvő hegy vidékén. I^özépgaliciában oroszok József Ferdinánd főherceg serege elől Sanon át vonulnak vissza. Boroevics és Boehm Ermolli hadseregeinek éle elől Dobromil, Stary-Sambor vidékéről északkeleti irányban hátrálnak. Csapataink utóvédharcok közepette elérték Dobromiltől és Stary-Sambortól délnyugatra fekvő magaslatokat. Általános előnyotnuláshoz csatlakozott most már Lissingen vezette szövetséges hadsereg is, amely Turkán és Skolen át tör előre. Délkeletgaliciában a csata tart. Nagy orosz erők Obertinen tul, egészen Sniatnitól északra és Machaláig nyomultak előre. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A „Nyirvidék" eredeti távirata. Berlin, május 14. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Angoloknak Ypern előtt ujabban nyert, arcvonalunk ellen ntézett erős támadásai, ellenség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak. A Menni-yperni uton, Hooge irányában további tért nyartünk. Liliétől délnyugatra, ellenség erős tüzérségi előkészítés után, csak egyes helyeken támadott. Összes támadásokat visszavertük. Loretto magaslaton és Arrastól északra, a nap aránylag nyugodtan telt el. Ellenség nagyobb támadásokat nem intézett. Carencynek ellenség által való elfoglalása alkalmával veszteségünk 6—700 ember volt. mérték szerint jótállás mellett HasKötőK saját műhelyembep készülnek. — Jrrigator, görcsér ellepi Ijarisnya és minden betegápolási cikkek eredeti gyári árban kaphatók. — (K&th. parocbia.) A legidultabb C AL^ sérvbajok ellen DKlVKOIOK Blumberg József keztyü§és pfötszerésznél, Nyíregyházái*.