Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-29 / 34. szám

Nyíregyháza, 1915. április 15. Csütörtök XXXVI. évfolyam, 30. szám. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak féiár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Megérkeztek a hadikölcsön kötvények. Akik annak idején jegyeztek ezekből, most már megkaphatják magukat a kötvényeket a szelvényekkel együtt. A jegyzéskor kapott elismervényekkel el kell menniök ugyanoda, ahol a jegyzést foganatositották s ott az elismervényeket minden költség nélkül kicserélik az eredeti kötvényekkel. Ezekre a hadikölcsön kötvényekre az első félévi kamatot már május 1-től föl lehet venni a kir. adóhivataloknál. Nem kell hozzá semmi egyéb, mint a kötvényhez csatolt szelvényivről levágni az első szelvényt, azt a kir. adóhivatalhoz elvinni s ott kifizetik minden levonás nélkül. Minden 50 koronás kötvényért 1 K 50 fillért, minden 100 koronásért 3 koronát, minden 1000 koronásért 30 koronát, minden ötezer koronásért 150 koronát és minden tizezer koronásért 300 koronát fizetnek ki. Ugyanennyit fizetnek még ebben az évben még egyszer, november 1-én. Nem ajánljuk ugyan senkinek, hogy már május 1-én, vagy majd november 1-én menjen el a kir. adóhivatalhoz, mert hiszen tudvalevőleg a hónapok első két-három napjában a kir. adóhivataloknak rengeteg dolguk van a tisztifizetések és nyugdijak kifizetésével. Mindazonáltal figyelmeztetjük azokat, akik a hadikölcsönből jegyeztek, hogy a jegyzés utáni félévi kamatot, még pedig a 6%-os kamat félévi részletét már május első napjaiban fölvehetik. Tesszük pedig ezt azért, mert annak idején mi is igyekeztünk azon, hogy olvasóink közül mennél többeket rábeszéljünk a hadikölcsönre való jegyzésre. Akkor csak irtuk, hogy aki jegyez, okos dolgot cselekszik. Mert pénzét biztos helyre fekteti be és jól kamatoztatja. Minden fáradtság, gond és utánajárás nélkül 6°/o-kal kamatoztatja tőkéjét. Sőt voltaképen többel, mert hiszen nem is kellett minden száz koronás vagy 50 koronás kötvényre teljes száz, vagy 50 koronát fizetnie. íme, most már tények igazolják állításainkat. Pár nap múlva már fölvehetők az első félévi kamatok. A kiadott hadikölcsön kötvények külsőre is elég tetszősek. Az agyonstilizált Szent István és Hungária, meg a hasonlóképen agyonstilizált gólyák ugyan talán nem mindenkinek nyerhetik meg a tetszését, de nem is a külső a fődolog, hanem magának a papírnak a belső értéke. Ez a belső érték pedig kettős. Először is amit annak idején a kötvényekért adtunk, azt hazánknak adtuk. Hazafias kötelességét teljesítette mindenki, aki a kölcsönből jegyzett. Másodszor aki a kölcsönből jegyzett, az pénzéért első rendű papirt kapott. Ugy a biztonság, mint kamatozás tekintetében. Ha nálunk Magyarországon talán nem is járt az első jegyzés olyan fényes eredménynyel, mint hü szövetségesünknél, a németeknél, ezen csudálkoznunk nem szabad. Mi magyarok még nem vagyunk ahhoz szokva, hogy pénzünket biztos és jól kamatozó papírokba fektessük. Mi még a földet házat, az ingatlant tartjuk igazi vagyonnak. Minden egyebet, magát a pénzt is, csak eszköznek vagyonszerzésre, ingatlan szerezhetésére. A hadikölcsön volt az első alkalom, amikor szélesebb körben ébredt fel az érdeklődés az értékpapír iránt. Örömmel állapíthattuk meg annak idején, hogy például itt nálunk, Nyíregyházán, a mezőgazdasággal foglalkozók körében is szép számmal találkoztak olyanok, akik jegyeztek. Észlelhető volt azonban az is, hogy közülök többen bizonyos huzódozással tették. Nem foglalkozván értékpapírokkal, nehezen tudták magukat elhatározni arra, hogy pénzükért ilyet vegyenek. Nem tudták magukat beleélni abbba a helyzetbe, hogy az a papiros nekik minden fáradtság nélkül hasznot fog hajtani. A májusban fölvehető első félévi kamat fogja őket a legjobban meggyőzni. Jobban, minden demosthenesi ékesszólásnál. S ez az első félévi kamat fogja beleplántálni a magyar felfogásba is azt, ami a nyugati államokban már régi általános köztudat, hogy nemcsak a földbe, ingatlanba, hanem jó papirosba is érdemes pénzt fektetni. Kivált pedig olyan jó papirosba, mint a hadikölcsön kötvények. Népfelkelő köteles korban lévők figyelmébe ! A városi katonaügyosztály szigorú vizsgálat tárgyává teszi, hogy a népfelkelő köteles korban levő egyének, eddig 19—42 évesek, — mindannyian állottak-e már népfelkelő bemutató szemlén ? Azokat, kik nem nyíregyháziak s itt ismeretlenek, — az utcán, vagy nyilvános helyeken (vendéglők, kávéházak stb.) is fel fogják szólítani az azzal megbízott rendőrségi alkalmazottak igazolványaik előmutatására. A népfelkelő bemutató szemlén kapott igazolványát tehát állandóan hordják magukkal, — mert amennyiben azzal igazolni magukat nem tudnák, a városi katonaügyosztályba elő lesznek állítva. Milyen lesz a termés? Milyen lesz a termés, ez a kérdés foglalkoztatja most nemcsak a kettős szövetséget, de ellenségeinket is. Úgyszólván az egész világ szeme rajtunk függ, mert jól tudják, hogy Magyarország egy jó hónappal elébb arat, elébb jelenik meg a piacon, s egy jó termés esetén 56 millió mázsás buza termést véve alapul, mintegy 26 millió felesleggel rendelkezik, feltéve, ha egyéb melléktermékeink kellő bőségben állanak rendelkezésre. A harctéren jól állunk, erős bizalommal, Istenbe vetett hittel, fiaink hősies magatartásának csodálatával állithatjuk ezt, most már csak az a kérdés, az itthon levők hogyan nyerik meg a kiéheztetési harcot. Az ősziek, — hála a gondviselésnek, a jó magyar földnek, s földmivelőink szorgalmának — jól állanak. Van elegendő és kitűnő vetés országszerte. A hosszú, kedvező ősz, enyhe tél eredménye, hogy vetéseink olyan üde, dús fejlődést mutatnak, h)gy a legszebb reményekkel eltelve nézhetünk a jövő elé. Vannak ugyan helyi panaszok, a kiázás és vizelárasztás folytán, ezek azonban az általános eredményt nem befolyásolhatják túlságosan. Jól tudjuk, hogy a jó termés sikere nem a sok vetéstől, de a jó vetéstói függ. Az első kellékek a jó kelés, bokrosodás, jó egészséges szín — meg vannak. Hacsak valami elementáris országos nagy baj nem lesz, lesz kenyér és lesz kalács. Okultunk a háború alatt, s ha a tapasztalatokat hasznosítjuk, s a kellő takarékosságot a jövőben is helyes beosztással egyesi tjük, úgy nem lesz kenyérinség, sőt juttathatunk feleslegünkből osztrák és német szövetségeseinknek is. Még jó három hónap választ el a cséplőgépek bugásától, de addig bár szűkösen, megélünk kalászos és kukorica készletünkből. Sajnos, a tavaszi vetésekkel nem állunk ilyen jól. Nem, mintha nem lehetett volna a tavaszi vetőmunkálatokat is idejében elvégezni, de a magyar földmives megrögzött maradisága miatt. Jól tudjuk, hogy korán, jó munkában csakis ősszel felszántott földbe lehet eredményes vetést végezni. Az őszi szántásnak ezer haszna közül hacsak azt az egyet említem meg, hogy az ősszel felszántott föld hamarabb megkőzelithető, & igy gyorsan kitűnő állapotban bevethető, már is olyan érvel állítottam az előtérbe, amit minden szakértő gazda igen jól tud. Uradalmak, amelyek kellő őszi szántással rendelkeznek, hamufinom munkába vetették el az árpát, tavaszbuzát, zabot, borsót, bükkönyt már márciusban, legkésőbb április első felében, mig a hanyag gazdaságok, vagy leginkább kisgazdáink, akiknek inkább módjukban lett volna azt a 3—4 holdacskát úgyszólván az egész tél folyamán felszántani, csökönyös makacsságból nem szántották 4,fel, s most az esőzés- által levert, majd hirtelen keménynyé száradt talajt felrögelve, vagy lágyan elmázolva vetették be, s a különbség már is olyan szembe tünő, hogy a laikust is megdöbbenti. Hasonló sors vár a répára és kukoricára is! Az uradalmi árpák, zabok már bokrosodásnak idultak, s méltón versenyeznek a ki-