Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-04 / 27. szám

4 27-ik szám. JNÍYÍRiriDÉK. 1915. április 4. Somogyi Gyula indítványa. A vármegyei közigazgatási bizottságnak március hó 27-én tartott rendkívüli ülésében igen fontos indítványt nyújtott be Somogyi Gyula bizottsági tag. Az indítványban a belügyminiszterhez felirat intézését kérte az irányban, hogy a hírlapok tudósításai szerint célbavett az a terv, hogy Nyíregyházán egy katonai fogolytábor telep felállíttassák és egy katonai pótkeret idehelyeztessék, lehetőség szerint ne valósittassék meg, hanem azok, a háború súlyos bajaitól inkább megkímélt vármegyék egyikében állittassék fel. Indítványozta továbbá, hogy az élelmiszerek rendkívüli módon való megdrágulása és a bekövetkezhető éhínség megelőzése miatt a Nyíregyházára menekültek s általában mindazok, kik a háború kitörése előtt itten nem tartózkodtak, innen vagyoni állásukra való tekintet nélkül távolittassanak el. Végül még azt kérte, hogy a vármegye, de különösen Nyíregyháza város lakosai részére elsősorban a kenyérnek való terményekből oly módon és annyi biztosittassék a kormány által, hogy azok senki által, semmi más célra felhasználhatók ne legyenek és hogy a felraktározandó eme készletből a felmerülendő szükséglet ez éy augusztus hó 15. napjáig fedezhető legyen. A vármegyei közigazgatási bizottság Somogyi Gyula indítványát teljes egészében magáévá tette. Elhatározta, hogy ily irányban a belügyi kormányhoz feliratot intéz. Az indítványt kipótolván azzal, kéressék fel a belügyminiszter arra is, hogy a vármegye területén lefoglalt és még esetleg lefoglalandó termények feloldását és igy azoknak a vármegye területéről leendő kivitelét legalább is addig az ideig ne engedélyezze, míg a folyamatban levő rekvirálás befejezést nem nyer s igy tiszta világos kép nem tárul fel az irányban, hogy az összeirt gabonamennyiség mennyiben lesz képes a vármegye közönségének szerény keretek közé szorított szükségletét fedezni. A nagyfontosságú felirat április hó 1-én már fel is lett küldve a belügyminiszterhez. TANÜGY. Értesítés. A községi polgári leányiskolában junius hó folyamán magánvizsgálatot tenni szándékozók értesíttetnek, hogy a vizsgálat engedélyezése iránti kérvények kellően bélyegezve, a kir. íanfelügyelőséghez címezve, az iskola igazgatójához április hó végéig nyújtandók be. A kérvényekhez csatolandók: a folyamodó születési bizonyítványa, eddigi tanulmányait igazoló bizonyítványai, állandó lakóhelyét igazoló községi bizonyítvány. Oly kérvényezők, akik már nem állanak szülői vagy gyámi gondviselés alatt, községi erkölcsi bizonyítványt is tartoznak mellékelni. A rajz és kézimunkából teendő magánvizsgálat alól a kir. tanfelügyelő tiszti orvosi bizonyítvány alapján felmentést adhat. A felmentés a vizsgálati engedéllyel egyidőben, de külön folyamodványban kell kérelmezni, A magánvizsgálat dija a beiratási (13 K,) és tandíjon (60 K,) kivül egy osztályból teendő magánvizsgálatért 30 korona, összevont magánvizsgálatért 50 K. A beiratási dij egészben és a tandíj fele a kérvény benyújtásakor a tandíj másik fele és a vizsga dija a vizsgálat megkezdése előtt fizetendők. Szegénységi bizonyítvány alapján, tandíjkedvezmény iránti kérvények községi iskolaszékhez cimezve, a vizsga engedélyezése iránti kérvénnyel egy időben az iskola igazgatójahoz nyújtandók be. Nyíregyháza, 1915. március hó. Adorján Ferencné, polg. isk. igazgató. Zöldségtermelés. Irta: F. Szabó Sándor. Legfontosabb táplálékunk, a kenyér és hus magasabb és magasabb ára s a milliós hadseregnek is leginkább e két főtápszerrel történő ellátása kötelességünkké teszi az itthonievőknek, hogy az eddiginél nagyobb mérvben termeljünk olyan táplálékokat, melyek a hus és lisztfélék kiegeszitőjeként, sokszor azoknak hélyettesitőjeként élelmezésünket nemcsak lehetőbbé, hanem olcsóbbá is tehetik. Ezeknek az eddiginél nagyobb arányú fogyasztása az emberi szervezetnek nem válnak hátrányára, mert hisz Khina és Japán több százmillió lélekszámot kitevő népe úgyszólván csupán növényi táplálékkal el s mégis láthatjuk, hogy nemcsak a harctéren — emlékezhetünk a muszka-japánháborura — hanem a munkálkodás terén is a leginkább hússal élő nemzetekkel egysorban állanak. De hogy közelebbről vegyünk példát, az emberiség történetében páratlanul álló mai világháborúban sem a legtöbb húsevő nemzetek e legvitézebb és legkitartóbb katonák, mint az angol és orosz, hanem a német és magyar katona. A konyhakerti termények száma oly változatos, hogy hus és liszt inség esetén a külömböző főzelékek a legválogatottabb izlés követelményeit is kielégíthetik. A káposzta-félék, saláta, spárga, bab, burgonya, borsó, tök, dinnye, ugorka, retek, hagyma és a gyökérfélék s hogy ki ne maradjon az asztali tengeri változatos sorozata, a legszegényebb sorsutói a legmódosabbig megtalálja az igényének és Ízlésének megfelelőt. Ezek közül a káposztafélék, a'burgonya és bab oly sok változatban készíthetők el, hogy némi tej és tojás hozzáadásával tápértékben vetekednek a ma már ritka ember által megszerezhető huseledellel. A konyhakerti termesztés, minthogy naponkint feltétlenül szükséges anyagot nyújt és igy a kenyér termény után mindjárt elsőrangú szükséget pótol, a kertitermesztés legfontosabb s minden • méter területtel biró egyén által haszonnal gyakorolható ága. Hogy a zöldségtermelés eddig nem volt eléggé méltányolva, annak oka főként az, mert sem a termesztés módját nem ismerték eléggé, sem pedig nem tudták eléggé jól értékesíteni. Bolgár testvéreink ebből évenkint 30—40 milliót szereznek s visznek ki hazánkból. Mily jó volna, ha az itteni kereseti viszonyokkal elégedetlen színmagyar nép ahelyett, hogy Amerikába menne, hol 1—2 év alatt az embert elpusztító bánya és gyári munkában megrokkan, itthon maradna s az Amerikában nem restelt nagy szorgalommal a bolgárok példájára zöldségtermeléssel foglalkoznék. Ebben az esetben évek hosszú során is munkabírók s egészségesek maradnának, nemcsak, hanem ha a bolgárokhoz hasonló szorgalmasak — és a mi a fő — takarékoskodó és józanok volnának, az ezúton nyert itthoni keresetük felül múlná az amerikait. A szerezni vágyó munkásnépnek nagyobbmértékben ép ugy ajánlatos ezzel foglalkozni, mint kicsiben a városi lakosnak a kis házikertben, mely a sokszor már túlhajtott inproduktiv sport helyett ezzel szórakozhatnék, hogy ugy mondjam, ezzel sportolna is. Mert mig a mezei munkásnép a tömegfogyasztásra való —, addig a városi intelligencia különleges csemegegyümölcs termelése mellett Champion, szamóca, karfiol, spárga és egyébb delikateszeket kedvtelésből, amatőrködésből termelhetne. A sikeres zöldségtermeléshez a következők szükségesek: 1. Jó talaj. 2. Jó fajta vetőmag. 3. Jó elegendő és olcsó viz. 4. Bőséges trágya. 5. Értelmes és kitartó szorgalmú munka. A nyíregyházi talaj tulnyomólag jó a konyhakerti termelésre. Ha némely helyen egyoldalú könnyű homok volna, az iszap, utcasepredék, illetve utcán összekapart sár, szarvasmarhatrágya, sőt magló sertéstrágyával alkalmassá tehető. Ezenkívül a jó földmunka a föld termő képességét nemcsak fentartja, de fokozza is. A talaj nem egy holt tömeg, hogy csak trágyázni szükséges s akkor munkanélkül is terem. Ma már ismert tény minden szakember előtt, hogy a talajban roppant eleven élet folyik, nyüzsög ott a sokféle talajbaktérium oly töméntelen mennyiségben, hogy egy gramm talajban is sok ezer van belőlük. Ezért is kell a termőföldet — még a homokot is szántani, ásni, kapálni és porhanyitani, hogy ezek is megkapják a fejlődésükhöz szükséges levegőt, mert ennek hiján sem elegendő tevékenyseget nem fejthetnek ki, sem szaporodni nem képesek. Ezek emésztik fel elsősorban, a szervesanyagból levő trágyát és testükön át, holt testükkel juttatják azt a kultur növénynek még pedig sokkal többet, mint amennyit ők a trágyából merítettek, mert a levegőből a növény fejlődésére legtöbbet érő nitrogént is vesznek fel s a növénynek azt is átszolgáltatják. A 2-ik kellék a jó fajta vetőmag. Ma már a kistermelő által tisztán és olcsón nem ter- • melhető vetőmagot megbízható cégtől nem is oly drágán beszerezhetjük. A 3 ik lényeges .termelési kellék a jó, olcsó és elegendő öntö&őviz. Ahol jó talaj és jó viz nincs, ott a bolgár zöldségtermelő nem telepszik meg. Öntözés céljára a levegő és a talaj hőmérsékletével megegyező melegségü úgynevezett lágyvizek a legalkalmasabbak. Ilyen az eső, az álló tóviz és e városon is átfolyó Nyirviz-csatorna vize. A mély kutak kemény, esetleg túlságos meszes hidegvize kevésbé alkalmas, sőt előkészítés nélkül alkalmazva káros is. Az ilyen kemény és hideg meszes kútvizet használat előtt kezelni, a napnak, levegő behatásának kitéve hordóban, vagy kádakban legalább 5—6 óráig kell állani hagyni. Mivel a házi kertekben és udvaron alig van kellőmennyiségü s jo minőségű viz, ezért az öntözésnél rendet kell tartani. Igy a jobb és állottabb, jobban felmelegedett vizzel elsősorban a legigényesebb növényeket, dinnyét, ugorkát, tököt, babot, paradicsomot, paprikát, salátát öntözzük s csak ezután kerüljön sor a kevésbé érzékeny káposzta, hagyma, végül a gyökérfélékre már kényszerűségből friss kut vizet is vezethetünk. Még az öntözés idejéről se feledkezzünk meg, a mennyiben tudjuk, hogy erős naptűzésnél nem jó öntözni, legjobb erre az este és a borult idő. Csak tavasszal és nyár elején, amig hűvös reggelek vannak, jobb igen korán reggel, nap felkelte előtt öntözni. Ezáltal az utófagyok káros hatását is mérsékeljük. A következő fontos kellék a sikeres zöldségtermelésnél a trágya. Mig a mezőgazdaság holdankint és évenkint 50 q. trágyát igényel, addig a magas intenzivitással dolgozó kertészkedés 300, sőt ennél is nagyobb mennyiséget kiván. A fokozódó kereslettel azonban fordított arányban áll a trágya szaporulat. A technika vívmányai folyton több, jobb és tökéletesebb közlekedési eszközökkel és egyébb gépekkel látja el a társadalmat, melyek feleslegessé teszik az igás állatot, ezek, sőt a mostani nehéz időben egyébb trágyatermelő haszonállatállományunk is nagyon leapadt s igen nagymértékben csappan meg ennek nyomán a trágya produktió, amelynek hija máris nagyon érezhető súllyal nehezedik a termelőre. Ez komoly aggodalomra ad okot, mert a szervestrágya a zöldségtermelésnél, — ugy mint a szőlőnél, műtrágyával nem pótolható. A trágya értékének emelkedése pedig tetemesen megdrágítja a termelest. Már a 12-ik óránál vagyunk arra nézve, hogy mindazt, ami trágyaértékkel bir, megbecsüljük és felhasználjuk. Ezért célja tévesztett, sőt egyenesen kárt tesz egynémely város óriási áldozattal létesített és fentartott háziszemét égető kemencéje, amelylyel kincseket érő trágyát semmisít meg. Amint ez szemünk előtt lefolyik a pohárban levő lében, ugyanolyan rendszeres az életök a talajban is. Ha a talajba -a szeméttrágyaval egy fertőző emberi betegséget okozó baktérium kerül, az élet feltételeivel meg nem egyező körülmények közé jut, megsemmisül, vagy felfalják az azón környezetben otthon levő talaj-