Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-04 / 27. szám

27-ik szám. JSÍYÍRYIDÉK. 1915. április 4 5 baktériumok, mert nemcsak az emberek, hanem ezek között is vannak farkasok és hiénák. Igazolják ezen állításomat az aradi szenny­víztelepen lett kísérletek, hol bebizonyult, hogy az Arad város csatornáiból kikerülő szennyvíz­zel öntözött területen levő kutak vizében ve­gyelmezés utján sem volt fertőző anyagnak még nyoma se, ezek vizétől betegség ki nem ütött. Felhozom még a német kutatók és orvosok Drezdában tartott 79 ik gyűlésének egyik osz­tályában dr. Theodor Kasparek előadásából, a talajba mesterségesen juttatott fertőző bak­tériumok működésére nézze a következő téte­leket : a) A sértetlen felületű növénybe sem bak­térium, sem toxin (baktérium váladék) be nem hatol. b) Sértett növényi sejtszövetbe mestersé­gesen vezetett emberi, vagy állati patogén baktériumok csakhamar elpusztulnak. c) Ha toxinnal, vagy más szerves méreg­gel a talajt megöntözzük, ha a növény valamit fel is vesz, vegyi és biologiai uton ki lehet mu­tatni, hogy az ott igen rövid idő alatt meg­semmisül. (Folyt, köv.) Nyírbátor község autonómiájának felfüggesztése. A vármegye közönsége az 1914. évi októ­ber hó 13-án tartott közgyűlésében hozott vég­határozatával előterjesztést tett a belügyminisz­terhez Nyírbátor község képviselőtestületének — az 1886. évi XXII. t.-c. 61. §-a alapján való feloszlatása iránt. A vármegye közönségének ezt a véghatá­rozatát Petróczy János nyírbátori lakos, Nyír­bátor község képviselőtestületének megbízásából pedig a községi elöljáróság abban a részében támadta meg felebbezéssel, amelylyel a képvi­selőtestület feloszlatása iránt a ministerhez elő­terjesztés tétetett. A belügyminiszter ezen javaslat folytán Nyírbátor ltözség képviselőtestületét feloszlatta s felhívta a vármegye közönségét, hogy a község ügyeinek ideiglenes vezetéséről megfelelő mó­don gondoskodjék. A miniszter a vármegye közönségéhez in­tézett rendeletében felsorolja, hogy az eléje terjesztett adatokból meggyőződést szerezett arról, hogy a község képviselőtestülete a köz­ségi vagyon kezelése körül oly magatartást ta­núsít, amely a tetemes vagyonnal rendelkező község jólétét veszélyezteti, azt anyagi romlásba dönti. A község 1,221.783 korona 05 fillérre be­csült ingatlan vagyona akként hasznosittatott, hogy az csupán 1'4%-ot jövedelmez. A földek, melyek várható haszonbér hozadéka 16—37 ko­ronára becsültetett, tisztán 1—4 koronát hoz­nak holdanként. A község adóssága az utolsó évtized alatt 1,600.000 koronával emelkedett, pótadója pedig 177 százalékra szökött fel és a község oly mérvben eladósodott, hogy perek­nek, végrehajtásoknak, sőt a csőd veszélyének van kitéve. A miniszter meggyőződött arról is, hogy a vármegye közönségé és alispánja a maguk részéről hosszú idő óta fáradoznak azon, hogy a község zilált anyagi viszonyai rendezést nyer­jenek, ezen törekvésük azonban a képviselő­testület — melynek túlnyomó többsége a város ingatlanainak bérlője, — magatartása folytán eredményre nem vezetett, a szakértők által megállapított rendezési terv keresztül vitelére komolyan nem törekszik. Ily körülmények kö­zött, minthogy a fennforgó bajok orvoslása a község képviselőtestületének közreműködésével elérhetőnek nem látszik, a képviselőtestület fel­oszlatását a község jól felfogott érdekéből el­rendelnie kellett. A miniszter felhívta a törvényhatóság figyelmét arra, hogy az uj képviselőtestület megalakítása s ezzel kapcsolatban a választás napjának kitűzése a hivatkozott törvényszakasz értelmében egy éven belül előzetes jóváhagyá­sával lesz foganatosítandó. Érdekes, hogy Nyírbátor községet az 1830-as években már egyszer felfüggesztették autón ómiájától. A húsvéti bárány és a szociálizmus Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyeknek országa. Közel kétezer eszten­deje mondta ezt Krisztus, a lángeszű galileai, a keresztény Isten Fia. Azóta sok világfelfordu­lás volt, próféták, reformátorok adták át egy­másnak a szereplés színpadának kulcs&t, de a Krisztusi szeretet lángöve még mindig nem me­legítette meg annyira az emberi szíveket, hogy ennek az odavetett mondásnak mélységes értel­mét fel tudjuk fogni, s a bennerejlő nagyjelen­tőségű elvet gyökeresen érvényre tudjuk emelni. A gyermek fehérlelkü áldozati báránya volt minden korok társadalmának, a keresztény kor első századainak ismeretlen homályától a tőke lelketlen korszakáig. A szülői hatalom kénye­kedvére bízva, a közösség beavatkozásától el­vonva, penészvirágsorsra kárhoztatva csereped­tek föl az emberi lény törékeny hajtásai, s csak a legújabb kor szociálisan érző és gondolkodó elméi fordították figyelmüket a társadalom\leg­fontosabb elemének elhagyatottságára. A római polgár megölhette gyermekét, ha épen jónak látta, s ez a pallosjog égbekiáltó reménytelen­sége évszázadokon keresztül lógott minden kis­ded fölött, aki szerencsésnek mpndhatta magát, hogy rómainak született. A középkor keveset javított a gyermektársadalom helyzetén. Tudat­lanságban, szülői veréstől elcsigázottan, vad neveletlenségben nőttek föl a gyermekek, akiket a magyar ember még most is »az én kis cse­lédeim c-nek nevez. A kis cselédekből azután*a nagytőke kiuzsorázott rabszolgái lettek, a füs­tös gyárak sápadt öregjei, akik már tízéves korukban megtanulják az élet minden szomo­rúságát, sápadt arcukra pedig korai ráncokat szánt a családi gondok terhe. Engedtétek-e magatokhoz valamikor a kis­dedeket? A munkás ember agyongyötört kis cselédeit, akiknek csak neveletlenségszülte ra­koncátlanságait látjátok, de nem éritek fel ésszel, hogy jobb sorsra érdemesek ők, akiké a meny­nyeknek országa ? Ugyebár nem gondoltatok soha arra, hogy ez másként is lehetne? No azért akadtak és akadnak jószívű em­berek, akiknek a szívük mellé eszet is adott a jótékony természet s akik belátják, hogy a gyermekkérdés legfontosabb része a szociáliz­mus programmjának. Vannak, akik még mindig iszonyodnak a szocializmus szótól s ennek hal­latára a csapszékek hangosszavú előivói jutnak eszükbe. Pedig lassankint, észrevétlenül min­denhová beszivárog a szociális gondolkodás szelleme s a vaskalaposak öntudatlanul kerül­nek a csávába. Feminista egylet, gyermekmen­hely, napközi otthon, patronázs egylet minden városban van már, ami élénkszínü példája a szocializmus terjedésének. Lassankint azután az állam is ráeszmél a maga nehézkes gondolko­dásában, a törvényhozók fúrnak-faragnak s ami addig társadalmi úton lett orvosolva, állami kezelésbe megy át s új tevékenységek számára használódik fel az államonkivüli közösség ener­giája. Igaz, hogy mindez csak orvoslása azok­nak a betegségeknek, amelyek okai nyilvánosak minden gondolkodó [ember előtt. A megalkuvó embernek természetesen ennyi is elég egyelőre, de nem a vérbeli szocialistának, aki fellázadva szemléli a társadalom borzalmas sebeit s aki nem tudja tűrni azt a nyárspolgári közönyt, amellyel embertársaink nagy része ezen sebek mellett nyugodtan elhalad. Húsvét szent napján, ha az evés-iváson kivül marad még egy kevés időtök, gondoljatok a gyermekekre, akik a jövendő társadalom, az új Magyarország polgárai lesznek s akikre nem kisebb hivatás vár, mint megőrizni apáik alko­tását s előbbre vinni a műveltség zászlaját. Gondoljátok meg jól, hogy már Krisztusnak is töprengést okozott a gyermekek sorsa, mert bennük látta az emberiség fejlődésének talp­köveit, azt pedig, hogy ö mit tett az emberi­ségért, talán felesleges nektek elmondanom. Diogenes. ÚJDONSÁGOK. Közgyűlési naptár; A Szabolcsi Közgazdasági Takarékpénztár Részvénytársaság f. hó 14-én d. u. 3 órakor taríja V. évi rendes közgyűlését. A Nyíregyházi Általános Hitelintézet Rész­vénytársaság f. hó 14-én d. e. 11 órakor tartja X. évi rendes közgyűlését. — A vármegyei közigazgatási bizott­ság rendes havi ülését április hó 8-án tartja meg dr. Ujfalussy Dezső főispán elnöklésével. — Magán panaszosok fogadása az alis­pánnál. Mikecz Dezső alispán közhírré tétette, hogy magán panaszosokat — nagymérvű hiva­talos elfoglaltsága miatt — naponta csak déle­lőtt 11 órától 12-ig fogad. — A pászkaünnep befejezése. A 8 na­pig tartó pászkaünnep utolsó napjai f. hó 5 és 6-án lesznek. Kedden, a nyolcadik nap, a déletőtti istentiszteleten 1/ 2 11 órakor ima a halottakért, Mázkir Nesómajsz; ugyanakkor hit­S^ónoklat, tartja: dr. Bernstein Béla főrabbi. — Követendő példa. Tiszabercelen ifj. Okolicsányi Lajos ur és neje Lanovics Ilona urnő 43 szegény családnak 11 mm. gabona és 20 mm. 30 klg. buza segély osztottak ki 1142 kor. 85 fillér értékben, felekezeti külömbség nélkül. A segélyezett családok túlnyomó részé­ből a férj, vagy a fiu a harctéren küzd. A se­gély a szükség mérvéhez es a családtagok szá­mához képest égy mm. és 45 kgr. között válta­kozott. E hazafias, humánus és krisztusi érzü­letből fakadó áldozatkészséghez igazán nem­kell bővebb magyarazázat, önmagában birja ez a dicséretet s a segélyezettek hálájában és forró köszönetében az elismerést. Isten áldása s a jók igaz tisztelete kisérje a nemes szivü adakozókat életutaiban. A tiszaberceli reformá­tus egyház szintén 45 mm. gabonát osztott ki felekezeti külömbség nélkül a szegény csalá­dok között. — Nyíregyháza—Nagykálló—nyírado­nyi vonal ma megnyílt és indul este 712, érkezik reggel 6&l perckor. — Szomorú küldemény érkezett váro­sunkba egy pár száz levél és levelezőlap alak­jában, melyeket nyíregyházi családok adtak fel válaszul Przemyslben küzdött véreink repülő postán küldött kártyalapjaikra. Bár tudta min­denki, hogy a postaforgalom megvan szakasztva a várral, mindazonáltal a hátha reményben nem igen maradt levelezőlap válasz nélkül, me­lyeket olyan tömegben adtak fel az egész or­szágban, hogy a krakói postán métermázsa számra gyűjtötték össze. Most aztán érkezett vissza olyan lap is, amely 1914. novemberi postabélyegzővel van ellátva és a hadiposta piros bélyegzője jelzi, hogy a hadihelyzet kö­vetkeztében nem kézbesíthető, feladónak vissza. — Jótékonycélu zenedei hangverseny. A háborúban megvakult katonák javára f. áp­rilis hó 18-án, vasárnap d. u. Va 5 órakor rendezi a Nyíregyházi Zenede Il-ik hangverse­nyét a megszokot változatos és élvezetes mű­sorral. A február végin a Vörös Kereszt javára rendezett hangverseny szép sikere 200 koronát juttatott a jótékony célnak, mely körülmény remelni engedi, hogy e hangverseny erkölcsi és anyagi sikere sem marad mögötte az előzőnek. — Kitüntetett zugsführer. Tábori posta hozta a következő sorokat: Kérjük b. lapjának napihírek rovatába kitenni az alábbiakat. B rtók Zsigmond zugsführer Balkány (Szabolcs vm.) község szülötte az északi harctéren az ellenség­gel szemben tanúsított vitéz magatartásáért s bátorságáért a vitézségi ezüst érdemrenddel lett kitűntetve. Fogadja szerencse kivánatainkat. Mindannyian követni fogunk! Szabolcsi 5-ös bakák.

Next

/
Thumbnails
Contents