Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-04-04 / 27. szám

27-ik szám. jíyírvidék. 1915. április 4. 3 Most meg Hircsu Péter irt haza Amerikából levelet. Hogy ő tizenöt sze­génysorsu, falujabéli családnak ad egyen­kint százötven négyszögölnyi földet hasz­nálatra — ingyen! íme itt a levél: Kelt Toravanda Ny. 1915 év március hó 8-án. Bakamaz község ték. Elöljáróságának! Én alólirott mély tisztelettel értesítem a fent irt elöljáróságot és kérem az alant óhajtott kérésemet elintézni. A rakamazi 1522. sz. betétben A. I. 3. sor, 5629. hrsz. alatt foglalt 9 kat. hold 720 négyszögöl ingatlanokból 2250 négy­szögölet kivágva az apósom által kijelölt helyen elosztani 15 fele. 150 négyszögölen­ként a háborúba elesettek vagy megsebesült avagy harcban vonultak családtagjai (öz­vegyek, árvák) részére a folyó évi haszonra dinnye földnek vagy egyéb tavaszi termény­nek csakis rakamazi illetőségüeknek és csakis az elöljáróság által kijelölt 15 legszegényebb egyéneknek. Előre is már megköszönöm a kérésem szíves elintézését a tisztelt elöljáróságnak. Most már ti hozzátok szólok szeretett honfitársak, honnők és gyermekek. Igen nehéz időket élünk, tudom hogy egy kis se­gítség is igen jó, tehát fogadjátok ezen csekély ajándékomat olyan szívesen, amint én azt adom. Bárcsak sokan követnék az én példámat, akik még jobban tehetnék mint én. Továbbá kérem az elöljáróságot, hogy a kimérés és elosztást egy hites által elin­téztetni díjmentesen, továbbá a szántást ha­apósom nem tehetné, erre is felhívni vala­kit, aki azt megteszi kegyelemből, ajándékba. Ezek után maradok a legmélyebb tisz­telettel ugy a tisztelt elöljárósághoz, mint az összes honfiakhoz az Isten maradjon velünk mindörökre amen. Hircsu Péter, 38. Cerwey St. Toravanda Ny. Amerika. Ehhez a levélhez talán felesleges is a kommentár. De — legalább olvassa el azt mindenki, akinek lelkéből a há­ború folyamán felburjánzott vad és éhes vagyonszerzési vágynak látása, a posztó és bakkancsszállitóknak bitófára érett kapzsisága még nem ölte ki teljesen a hitet, a bizakodást és a reményt. Olvassa el mindenki, kinek szívében az áldozat­készségnek, az igazi emberszer etetnek szikrája lappang, s ha módjában van kövesse, ha nincs: — legalább hirdesse, de mindenesetre emelje meg kalapját hálásan a két Péter: — Kerecseny Péter és Hircsu Péter előtt!. Dr. Géczy Géza. — Dohánytermelők és dohányosoknak hadiszolgáltatás alóli mentesítése. A honvé­delmi miniszter rendelete alapján Mikecz Dezső alispán felhívta a járási főszolgabirákat, pol­gármestert és a községek elöljáróit, hogy a ható­sága alá tartozó községekben lévő dohányter­melőket, dohánykertészeket és dohánytermelés­nél szerződtetett munkásokat az 1912. évi LXVIII. t.-c. alapján való személyes szolgálatok teljesítésére csak utolsó sorban jelöljék és csak is az esetben rendeljék ki, ha a beálló szükséglet más alkalmas és kötelezhető egyé­nek hiányában kiállítható nem volna. Przemysl poétája. Gyóni (Áchim) Géza. Orosz lobogót lenget a húsvéti szél az egykor nagyszerű vár törmelék romjai fölött. Két nemzet anyáinak, leányainak és fiainak sóhaja száll Észak felé azután a százezer után. Százezer férfikar tétlenségre kárhoztatva, száz­ezer sziv az otthon után epedve várja a meg­váltást. A hazai templomokban a föltámadást fogják ünnepelni zengő harangszóval, s ők ez­alatt fegyvertelenül rabként mennek Észak felé, az örök szolgaság hónába. A százezer között ott van egy poéta, aki utolsó napig énekkel, zengő csatadallal lelkesité bajtársait. Költemé­nyes füzete eljutott a legkülső erődökbe is és a magyar katonák összebújva, pislákoló mécs mellett olvasták a költeményeit. Olykor ágyú­dörej szakitá félbe őket, olykor nékik is ro­hamra kellett menniök és akkor együtt da­lolták : Gázolhat a lábam Térdig muszkavérben, Gyönyörű galambom Imádkozik értem, . Vissza is imádkoz — Az ég meghallgatja — Ha nem .karácsonyra, — Virágvasárnapra. Azóta elmúlt virágvasárnap és a szegény poéta ott megy fogoly bajtársaival Szibéria felé. Költeményeinek egyik füzete légipostán ki­jutott a várból és nemsokára uj köntösben mindenfelé be fog köszönteni. Az egyetlen pél­dányt e szavakkal küldte Gyóni útjára: „Reménykedő magyaroknak Küldöm át a légen, Reménykedő magyarokkal A jó Isten légyen." És mi reménykedünk . . . Bizunk a jó Istenben, hogy a lelkes költővel az a százezer is visszatér a béke napján szívszorongva váró családja körébe. * Itt mutatunk be két költeményt Gyóni (Áchim) Géza verskötetéből. Csodák. Piocsek Kamill hadnagy barátomnak, ki a przemysli sáncok töTén egy pionirsátorban rátalált e versekre és nagyszerű lelkességgel odajuttatta őket tulajdonosaik a küzdő katonák kezébe. Mindennap uj csodára ébredek, Hogy élek még, ó hihetetlen épség. Hogy hall e fül, hogy látnak e szemek S az arcom érzi jeges szél csipését. Mindennap uj csodára ébredek, Hogy élek még, ó mesebeli jóság Hallom : haraggal búgnak a hegyek, S látom : az erdőt lángok lobogassák. Látom a réten a vakond-lyukat, Halálos ágyuk vaskölykei túrják, Fönt egy gépmadár csillagot rúgat S harsog'ni hallok győzelmi hurrát. Mindennap uj csodára ébredek: Hogy élek még tul ennyi véres harcon. Óh, hogy győzni tud ennyi vész felett Egy imádkozó, édes, gyönge asszony... üzenet a kedvesnek. Csak az busit, ha itt halok meg, kedves, Nem járhatsz majd ki virágos síromhoz. Nem járhatsz majd ki szelid őszi este, Mikor oly jó már temetőbe járni S a sir füvét, mint a hajamat szoktad, Gyöngéd ujakkal borzolja a szél. Oly könnyű volna itt a szömfödél, Mint fehér ágyad selyem takarója. S alatta csöndben, ősztől csöndes őszig, Amig te, kedves, gyászruhádat varrnád És néha-néha arcképemet néznéd — Halottak napját mosolyogva várnám. Sírom fölött egy csonka szürke márvány S fölébe hajló szomorúfűz lombja Beszélve halkan csonka életemről. S halottak napján mécsvilága mellett Temetőjárók nevemet betűznék : Szegény költő volt s még csak harminc éves. ...De itt, jaj itt, oly szomorú lesz, édes, Dérlepte tarlón elhagyva feküdni. Vén varjú kopog szikkadt koponyámon, Amelyben akkor az utolsó álom, Halálbánatos végső drága rim, Tehozzád küldött búcsuüzenet lesz... . ...Is nem jut hozzád soha, soha, kedves. (Przemysl.) L. B. Miért nem akarnak dolgozni az asszonyok? Ezen cim alatt megjelent cikkemre a Nyír­vidék 25. számában reflexiókat hozott. Nehogy ferde világításban maradjon előbbi közlemé­nyem, pár sorral válaszolok rá. Mindenekelőtt megállapítom, hogy cikkírónak igaza van abban, hogy a nők túlnyomó része igenis akar mező­gazdasági munkát végezni. Én azonban a kisebb­ség idegenkedésének okát kerestem, a miért-et, hogy azt megszüntetve, minél nagyobb tömeget állithassunk, a nincs ellen küzdők táborába. Készleteink ugyanis végesek és ha az aratás, vagy a cséplést esős idő miatt halogatni kel­lene, (rossz esztendőről beszélni sem merek) akkor megpróbáltatásoknak nézhetünk elébe, ha a konyhakerti növények szokatlanul nagy fogyasztásával nem csőkkentjük a kenyér mag­vak és a hus elhasználását. Már két heti el­tolódás is szükséget idézhet elő. Mi statisztikusok minél intenzivebbé szeretnénk tenni a főzelékek termesztését, már csak azért is, mert azok pár hónap alatt ehetők, mig a gabonafélékhez egész év, a szarvasmarhák felneveléséhez 3—4 év szükséges. Azt pedig mindenki tudja, hogy a konyhakertészethez nem fizikai erő, hanem tü­relem kell, amivel főleg nők rendelkeznek. Helytelennek tartom cikkiró azon kitételét, hogy a háború okozta benső veszedelem el­hárítása miatt az urinőket óhajtanák egyesek a földmiveléshez alkalmazni, helytelennek még­pedig azért, mert ugy van a dolog beállítva, mintha a házkörüli kertészkedés le vonna az uriságból. Az előítéletek megszüntetése céljából én ugyanis szívesen látnám őket, hogy kedvet csináljanak a tétovázóknál, de aztán vissza­engedném a betegápoláshoz, a gyermekmen­helyek szervezéséhez és más társadalmi akciók­hoz, ahol sokáig úgysem nélkülözhetők. Csak egy-két napon keresztül kellene jó példát mu­tatniok, mint az egyiptomi faraók tették, akik a tavasz ünnepén elsőnek fogták meg az eke­szarvát. Legyenek meggyőződva, hogy nem ők alacsonyodnának le, hanem a népet emelnék magukhoz. Nagy időket élünk! Vilmos császár magát nevezi a nemzet első szolgájának, Kuz­manek a felajánlott sült galambot egy beteg közkatonának engedi át. Ne legyenek tehát az itthon maradottak között sem kasztok, hanem ehelyett fogadjuk el jelszóként, hogy mind­annyian egyért és egy mindnyájunkért. Kemeehy. SV Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállítunk. Telefon 139. Bevonulóknak minden felszere­lés a legjobb mi­nőségben legol­csóbban kapható Blumberg József | mükötszfrgyárában, Nyíregyházán, | Gummiczikkek gyári raktára.

Next

/
Thumbnails
Contents