Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-04-04 / 27. szám
170 21-ik szám. 1915. március 14. hfan ugyanannyi árpa- vagy tengerilisztet kell keverni. Nullás lisztet e szerint jelentékenyen kevesebbet szabad ezután készíteni. Minthogy pedig a búzadarára nagyobb szükség van a gyermekekre és az öregekre való tekintettel, voltaképen a nullás lis7t készítése olyan minimumra fog redukálódni, hogy annak élvezetéről le kell mondanunk. Ami azonban szintén nem nagy baj. Főző (vagy gyúró) liszt több lesz készíthető, ámde több árpa vagy tengeriliszt keverendő hozzá, mint eddig. Ennek a minősége tehát mögötte fog maradni az eddigi főzőlisztnek. A kenyérliszt ugy a búzából, mint a rozsból készítet kenyérliszt szintén kevésbbé tetszetős lesz, mint eddig, mert hiszen több korpa lesz benne. Ezenfelül ugy a buzakenyérliszthez, mint a rozskenyérliszthez ezután nem 50%-nyi, hanem 70%-nyi tengeri és árpalisztet, vagy tisztán tengerilisztet kell keverni. A kenyérlisztben tehát ezután legfeljebb 30% lesz a buza- vagy rozsliszt. A többi tengeri és árpaliszt, vagy tisztán tengeriliszt. Minthogy pedig Szabolcsban kevés az árpa, előreláthatólag tisztán tengeriliszt lesz a kenyérlisztben a buza vagy rozsliszt mellett, mert a meglevő árpa kell a főzőliszthez. A lisztek keverését a malmok tartoznak elvégezni, ugy, hogy a forgalomba már csak kevert liszt kerülhet. A saját szükségletére kiki őröltethet a vámmalmokban búzát vagy rozsot, anélkül, hogy tengeri- vagy árpalisztet kevertetne hozzá, ámde ugyanakkor legalább ugyanannyi árpát vagy tengerit is kell őretnie. Viszont a pékeknek nem szabad megsülésre elfogadni olyan tésztát, mely nem az előirt keverés szerinti lisztből készült. Az uj miniszteri rendeletek ujabban szabályozzák a liszt maximális árának megállapítására vonatkozó szabályokat, mert hiszen azok ezután már őrlési módozatokkal és más arányokban állíttatnak elő. Ugyancsak újonnan szabályozza a kormány a tengeri árát, még pedig országszerte egységesen. És pedig akként, hogy cinquantin tengeri ára métermázsánként 28 korona, a többieké 26 korona. A malmok által a saját számlájukra őrölt terményekből kikerülő korpa árát is szabályozza a kormány, akként, hogy a buza, rozs és árpakorpa árát métermázsánkint 17 koronában, a tengerikorpáét 10 koronában állapítja meg. — Vasúti menetrend a debreceni üzletvezetőség vonalain. Március 19 és 20-ika közötti éjféltől a debreceni üzletvezetőség összes vonalain a következő vonatok vannak forgalomban : Nyíregyházáról indulnak : Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 9Ü>. Debrecen-felé éjjel l 4 3CSap-felé d, e, ll 4 7. Mátészalka-felé este 8ÜÍ. Yásárosnamóny-felé este 8™. Polgár-felé este 6<». Byíradony-felé este Nyíregyházára érkeznek: Szerencs-felől reggel 6 4 7, este 852Debrecen-felől d. e. 10 3 0. Csap-felől éjjel. 1221Mátészalka-felől reggel 605. Yásárosnamény-felől reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. flyiradony-felői reggel 6 5 1. Állattenyésztésünk. E cim alatt Szomjas Gusztáv ur e lap f. évi 26. számában állattenyésztésünk elmaradottságának egyik okául azt hozza fel, „hogy akár van rá szükség akár nincs, a földmivelési kormány arra kényszerit egyes kerületeket, hogy magyar marhát tartsanak." Hogy cikkíró ezen könnyen papírra vetett kijelentése mily tévedésen alapszik, nehogy mások is e téves meggyőződésben maradjanak, erre vonatkozólag helyreigazitásképen közlöm Szabolcsvármegyének a szarvasmarha-, sertés- és juh-tenyésztéséről alkotott szabályrendelet 2. § át, mely szószerint ezt tartalmazza: „A vármegye területén köztenyésztésre magyar fajta tenyészbikák használhatók, oly községekben azonban, hol az anyaállat túlnyomó részben nyugati fajta s egyébként is annak tenyésztésére a feltételek megvannak, a vármegye törvényhatósága, a község (birtokosság) kérelmére a járási és a vármegyei mezőgazdasági bizottság, továbbá az illetékes m. kir. gazdasági felügyelőség véleményének meghallgatása után nyugati faj bikák használatát megengedheti oly feltétel alatt, hogy egy csordában csak egy fajtához tartozó tenyészapaállatok hajthatók ki. Az ide vonatkozó határozat végrehajtás előtt a m. kir. földmivelésügyi ministerhez jóváhagyás végett bemutatandó.' 1 Megjegyzem, hogy mint gazdasági felügyelő nem emlékszem rá, hogy a ministerium a törvényhatóságnak ez irányban tett javaslatával ellentétesen intézkedett volna. A legutóbbi két év alatt is 6 község tárt rá e vármegyében a nyugati fajta bikák tartására és ez igy van nemcsak nálunk, de más vármegyében is, mert a fentebbi rendelkezés más, magyarfajta köztenyésztéssel bíró vármegyék szabályrendeletében is bennt foglaltatik. Ilyen tévedésen alapszik cikkíró azon kijelentése is, hogy állattenyésztésünk el van hanyagolva. A m. kir. kormány évente 2 millió koronát fordit állattenyésztésünk fejlesztésére és hogy ezen kiadás hasznos befektetésnek bizonyult, azt eldöntötték az OMGE. által 1910. évben tartott országos állattenyésztési értekezleten jelenlevő országos hirü, szakavatott állattenyésztőink, vármegyénkben pedig észreveszi a^on kevés jóhirü szarvasmarhatenyésztőnk, kik nem sajnálják a fáradságot az apaállatvizsgálatokon, az állatdijazásokon megjelenni és összehasonlítást tenni a mult és a jelen között! Ne vegye cikkíró fenti kijelentésemet annak, mintha azt tartanám, hogy állattenyésztésünk terén mindenütt rózsás állapotok lennének, mert hisz mi felügyelők, kik irányítjuk a vármegyék szarvasmarhatenyésztését, nagyon jól tudjuk, hogy még vannak bajok, vannak orvosolni való hiányok, de a régi idők mulasztásait különösen e téren oly könnyen pótolni nem lehet és még hosszú munkára van szükség, hogy a már eddig lerakott alapon szilárdan építhessünk. Az alap le van rakva és munkánkat Isten segítségével és a hatóság támogatásával ezután is folytatni fogjuk, még az esetre is, ha az erre vonatkozó rendeletek végrehajtásával cikkíró megelégedését — mint azt soraiban emiitette — nem nyerjük el. Kausay Tibor, m. kir. gazdasági felügyelő. — Küldjünk katonáinknak thermosüvegeket, teát, konyakot, likőrt, csokoládét, caces-t. Az adományokat köszönettel fogadja s a hadtápparancsnokságokhoz juttatja a honvédelmi ministerium Hadsegélyező Hivatala, Budapest, IY. Yáci-ntca 38. & két Péter. Januárban történt. A cs. és kir. harmadik hadsereg hadtápbiztossága megkeresést intézett a vármegye alispánjához, melyben közölte, hogy a hadsereg részére 300 pár jármosökröt s ugyanannyi igát óhajt requirálás utján beszerezni. A vármegye alispánja azonnal gondoskodott, hogy a kijelölt napon 500 pár ökör s ugyanannyi iga álljon a vásárlással megbízott kiküldöttek és a becslő bizottság rendelkezésére. A vásár egy napra volt tervezve, de — három lett belőle. Nem azért, mert a hadsereg képviselőinek talán többet vásárolni jött volna meg a kedve, hanem azért, mert az első napon bemutatásra került anyag nagyrésze hihetetlenül silány volt. Az úgynevezett „gentry" tetemes számban hiányzott, a nagybérlői kaszt pedig oly hihetetlenül rossz anyagot hajtott fel, hogy az első napon késő estig a bizottság alig volt képes 80—90 pár ökröt összevásárolni. A vármegye egyik legnagyobb bérgazdasága például a járásból 10 pár olyan ökröt mutatott be, melynek egyetlen darabja sem látta sohasem az emiitett uradalomnak ököristállóját, hanem a jó Isten tudja csak, hogy melyik szegény megszorult embernél koplalt addig s vásároltatott össze potom áron, hogy a katonaságnak jó áron eladassék. Ez a lelkiismeretlenség általános megbotránkozást keltett. Kinos látvány volt, hogy egy nagy uradalom, melynek gazdája bizonyára a mezőgazdaság terén kifejtett érdemeinek elismeréséül kapta meg a gazdag embereket szokás szerint megillető kitüntetést, 10 pár olyan jármosökröt hajtott fel, melyen itt-ott csak luxusból lötyögött valami kevés hús és izom s a mely késő estig a hathatós nógatás dacára sem bírt talpra állani. És ekkor, a felháborodásnak kellőközepette, jól vasalt, erős szekér mellett s egy pár gyönyörűen fejlett, izmos és erős testű s szép villás szarvú ökröt vezetve egy ősz hajú, becsületes tekintetű öreg ember állott meg a bízottság előtt. Báránybőr süvegét illendően a kezébe véve, tisztes alázattal e szavakkal fordult a bízottság elé: „Semjénből jövök Nagyságos Uram! Két fiam s egy unokám van a harctéren. Szóval — mindenem ! Azok már elmentek, mert szükség volt rájuk. S most meg az ökrömet kéri az állam. Hát úgy gondoltam instálom alásan, hogy ha már az ökrömre is szükség van, úgy már csakugyan veszélyben van — a hazám. Hát a két pár ökröm közül behoztam — a jobbikat. Tudom, hogy el fogja bírni a muníciót s talán éppen valamelyik fiamnak viszi! . . . Igy: Kerecseny Péter. * * * Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyük, harisnyák has-, térd- ós órmelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon : 129. sz.
