Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-28 / 25. szám

• Nyíregyháza, 1915. április 25. Vasárnap XXXVI. évfolyam, 29. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCH EN YI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A hétről. Az állam panamistái. Ragályos betegségbe estek a hadseregszállítók. Olyan betegségbe, amely ravasz furfanggal megkönnyebbíti a métermázsát, megrövidíti a méter hosszát, szűkebbé teszi a liter űrtartalmát, papirost csinál a bőrből, vásznat ad a szövet helyett, meghamisítja az élelmiszert s mindenkit és mindent megront a maga feneketlen zsebének megtöltésére. És ezeket a mocsárba sülyedt, lelketlen kufárokat panamistáknak hívják, holott az igazi nevük: csalóit! Ennek az undortkeltő betegségnek szivós baktériumai csinálták a szegedi zabcsalást, a papiros csizmást, most a posztónak eladott, de gazul odaadott rongy manipulációt és ezek a baktériumok változtatnák át a kenyeret ehetetlen kovásszá, a tejet keményítőtől élvezhetetlen itallá s ezek a baktériumok fertőznék meg még azokat a lelkeket is, amelyek eddig megelégedtek a normálisnál jóval magasabb, de az állasa által megajánlott árakkal és nem célozták a haza s mindannyiunk megrontását. Ezek a fekete lelkű gazlelkek munkája a mi szégyenünk is. Elfedett arccal kell szégyenkeznünk és fájó szívvel kell felkiáltanunk, hogy vannak még ma is köztünk emberek — sajna, mint látjuk nagy számban — akik nemzeti fennállásunk, népünk jólétéért most vivó véres harcában az állam anyagi erejének meggyőngitését, a harcolók szenvedésének fokozását aljas munkájukkal elősegíteni nem átalkodtak. Ezek az emberi érzésből kivetkezett pénzimádók nem akartak komoly hivatásuk magaslatára emelkedni, nem akartak a német hadseregszállitóktól tanulni, — akik ma olcsóbban szállítanak, mint azelőtt — hanem igenis akartak csalni, hogy becstelen uton olyan vagyonhoz jussanak, amihez a hazáért vért áldozó katonának papirostalpu csizmában és selejtes posztóruhában szerzett halálos végvonaglása és elszálló lelke tapadt. De amikor önmagunk szégyenkezését bevalljuk, akkor nem is követelődzve, hanem nagy szerényen megkérdezzük, miért nem vigyázott hát jobban az állam önmagára ? M-'ért nem állította fel azonnal a megfelelő szakemberekből álló hadiszállítások központi ellenőrző hivatalát ? A hadseregszállítók sáros lelkű tagjai az ellenőrzés hiányosságait használták ki és mint látjuk, annyi furfanggal és eredménnyel, hogy ezért őket csodálat illeti meg. De felizgatott lelkünk tobzódó haragját az állam megtorlása sem csillapítja le. Fáj, hogy ez megtörténhetett és megtörtént. Ugy érezzük, hogy az igazságszolgáltatás szigorú, elrettentő példát statuáló döntése tudná csak a felháborodás hullámait elsimítani. A hadseregszükségletek beszerzésénél nem szabad az államnak garasoskodni, viszont ügyelni kell arra, hogy a szállítók között található erkölcstelen szándékosságból a nemzetcsalók közmegvetés tárgyát képező bűnös virágai ki ne hajthassanak. * Üres gyomor. Napokig nem enni és a halál, vagy fogságbajutáis gondolatával megbarátkozni — ez volt annak a dicső seregnek leiki tusája, amely négy és fél hónapon keresztül Przemysl várát védte. A sereg kifelé védte a várat, mert az éhes ágyuk és mozsarak hatalmas gyomrát volt mivel megtölteni, mig a saját gyomruk a fájdalom égető érzésével kiabálta „éhes vagyok". És ez a hatalmas ur ott kisértett hónapok óta az emberi szervezet, erő felett. Megszükitette a gyomrot, lefokozta az étkek kiválasztása iránt támasztott igényeket és tűrésre, szenvedésre tanította az embereket. Uj irányt mutatott a hősiességnek: az éhség elleni küzdelemben. Az üres gyomor kinos szenvedése napokkal előre tolta félelmetes árnyékát, mert hisz tudniok kellett, hogy „holnap nem lesz ennivalójuk". Micsoda kinos fájdalom marcangolhatta a lázas, elcsigázott testeket ? Hiszen a kierőszakolt álom felejtető érzésének beszkööntése előtt még egy falat fekete kenyér birhatása volt minden vágyuknak kinzó szenvedése. És mégis, hányszor álmodhattak ők a fehér cipóról, a párolgó, ízletes ételekről, melyek békés időben asztalukon hevertek ? Talán ezek az álmok enyhítették az ő nagy fájdalmukat. Micsoda testi erő kellett napokig igy élni ? Micsoda lelki nagyság kellett az éhségtől okozta behorpadt ' gyomrokkal, a gyengeség okozta reszkető lábakkal kirohanást íhtézni P És mégis megtették ők! Ez a hősies elszántság avatta a vár védelmezőit a véres harcok hőseinek hőseivé. Városunk számos polgára vett részt a vár védelmében. Ezek hozzátartozóinak — de mindannyiunknak — lelki nyugtalanságát enyhítse az a tudat, hogy ők visszajönnek és ha ebben — a győzelemben megizmosodott — országban mondanák „éhesek vagyunk", akkor elfogjuk tudni látni őket mindazzal, amiért most olyan nagyon sokat megszenvedtek. Rév. - A Vörös Félhold jelvényei. A Vörös Félhold művészi kivitelű jelvényei iránt országszerte nagy érdeklődés mutatkozik. Miután technikailag lehetetlen minden egyes érdeklődőnek az általa kivánt példányt postán elküldeni, ennélfogva az Országos Bizottság, mely Budapesten az országházban székel, kéri vidéki városaink hazafias kereskedőit, hogy megfelelő mennyiségű jelvényt a bizottság utján beszerezvén, ők vállalkozzanak azoknak kiszolgálására, akik a török-magyar testvériségnek ezt a szép jelvényét feltűzni óhajtják. A bizottság öt kilóig terjedő postacsomagban bérmentve küld jelvényeket mindenkinek, aki a kért menyiségnek darabonkint egy korona árat előre beküldi. & város közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután tartotta meg március havi rendes közgyűlését. A közgyűlésen mintegy ötven képviselőtestületi tag jelent meg, kiknek érdeklődését főként a közélelmezés kérdése keltette föl. Ennél a tárgynál voltak a felszólalások, mig a többiek minden hozzászólás nélkül nyertek elintézést, a közgyűlés egyhangúlag elfogadván a tanács javaslatait. Felsőbb jóváhagyások. A tárgysorozat rendjén először a felsőbb hatósági jóváhagyások következtek. Tudomásul vették, hogy a vármegye törvényhatósága bizottsági jóváhagyta az 1915.evi házipénztári és kövezetvámalap költségvetéseket, a hadi kölcsönre történt jegyzésre vonatkozó határozatot és a Jármy-tanyai bérgazdaság bérleti szerződését. Szabályrendelet médositások. KormányrendaJkezésekre néhány szabályrendeleten kisebb módosításokat fogadtak el. A szegődvényesek és szolgaszemélyzet szolgálati rendtartásáról szóló szabályrendeletbe bevették azt a rendelkezést, hogy ezek betegség esetén a 20 hét alatt állásukból betegség indokából el nem bocsáthatók. A fogadók, vendéglők és kávéházakról szóló szabályrendeletbe pedig azt, hogy ezekben a helyiségekbin egészségügyi érdekből kézmosó alkalmatosságokról kell gondoskodni és hogy a pincéreknek nem szabad a vizet poharakban ugy felszolgálni, hogy ujjuk a vizbe beleérjen. Ellenben az osztatlan közös legelőkről szóló törvény folytán a várostól is kivánt legeltetési szabályrendeletre kimondotta a közgyűlés, hogy ezt a szabályrendeletet megalkotnia nem szükséges, mert a város legelői nem tartoznak az osztatlan közös legelők közé, hanem azok a város tulajdonai. A hadseregszállítók visszaélései. Liptay Jenő képviselőtestüleli tag adott be indítványt az iránt, hogy a város közgyűlése fejezze ki megbotránkozását a hadsereg részére történt szállítások körül egyes lelkiismeretlen vállalkozók által elkövetett visszaélések fölött. A közgyűlés egyhangúlag magáévá tette az indítványt és felir a vármegye törvényhatósági bizottságához hasouló szellemű határozathozatala iránt. A hus és zsirszükséglet biztosítása. Több, tartalmas és komoly felszólalás után, melyek mind elismeréssel nyilatkoztak a város vezetőségének azon törekvéséről, hogy a város lakosságának közélelmezési szükségleteiről kellő gondoskodás történjék, névszerinti szavazással elfogadták a szakosztályok és a tanács azon xssssrasi.'4'.f.ss.-.í ízi Cementárúipar Részványtársasá Szaboícsvármegye legrégibb Cementárú és Mükőgyára Építési vállalat. Széchenyi-út 19. Sürgönyeim: Cementipar Nyíregyháza. Levélcím: „Postafiók 72." Kérjer ajánlata 285-50 Telefon saám 104. Pontos címre kérjük ügyelni. KKfiEíR EEKKS3BÍSS BBS3UBBBB BBK&EBHB H ffi K « K K H S) g

SSaSESMS BB&ubbb bbbebb JÜ