Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-28 / 25. szám

2 25-ik szára. jsfyírvidék. 1915. március 28 javaslatát, hogy a város szerezze be a lakosság számára a szükséges vágómarhákat, tegyen kísérletet a lóhus kiméréssel, gondoskodjék sertések hizlaltatásáról és vágatásáról. Ezzel kapcsolatban a dr. Bodnár István indítványára utasította a közgyűlés a tanácsot, hogy tegye sürgős tanulmány tárgyává a szén és tűzifaszükséglet biztosításának kérdését is. Felkérte a vármegyei közigazgatási bizottság tagjait, hogy annak ülésén tegyék szóvá azt a a hirt, hogy Nyíregyházán fogolytábort szándékozik felállítani a hadvezetőség, továbbá, hogy gyalogsági pótkereteket akarnak idehelyezni, holott Nyíregyháza az itt elhelyezett sebesült és beteg katonák nagy száma miatt már amúgy is tul van terhelve s kérjék meg a vármegyei közigazgatási bizottságot, hogy minden ilyen ujabb megterheltetéstől a város megkímélése érdekében iletékes helyekre tegyen felterjesztéseket. A fenyegető járványos betegségek elkerülése érdekében utasították a tanácsot, hogy azt a kérdést is vegye fontolóra és idejekorán tegye meg a szükséges óvintézkedéseket. Elkerülhetlenül szükségesnek mondotta ki a közgyűlés, hogy a még mindig nagy számmal itt tartózkodó menekültek innen eltávozzanak. Végül megbízta a tanácsot, alakítson egy állandó külön bizottságot, mely hetenkint rendszeresen ülést tartva, foglalkozzék a város lakossága közszükségleti dolgainak mind nagyobb arányokban felmerülő kérdéseivel. Nyugdíjazás. Tuláts István árvaszéki ülnök előrehaladt életkorára való tekintettel nyugdíjaztatását kérte. A kérelmet a közgyűlés teljesítette s a nyugdíjaztatást április 1-től kimondotta. A helyettesítéssel továbbra is Moesz Béla I. aljegyző bízatott meg. Kisebb ügyek. Egy sereg bérleti szerződés jóváhagyása, bérleengedés iránti kérelem elutasítása után szabályozta a közgyűlés a városi tisztviselők által a város erdejében vásárolható tűzifa vételi feltételeit, a lovas kézbesítők részére a természetben kiszolgáltatott zab helyett, mivel zabot szerezni nem lehet, elrendelte, bogy a zab ára adassék ki. Beillesztették a szervezkedési szabályrendeletbe a belügyminiszter által elrendelt a lényeget nem érintő módosításokat, kimondották, hogy a Sóstófürdő, mivel abban sebesült katonák vannak elhelyezve s valószínűleg ezek fogják azt hosszabb ideig igénybe venni, ebben az évben nem fog megnyittatni s a közgyűlés 5 órára véget ért. — A 37-42 éves népfölkelök sorozása. Az 1873—1877 évi népfelkelők bemutató szemléje a következő sorrendben lesz megtartva: A tiszai járáshoz tartozóké Mándokon, április hó 10-én. A kisvárdai járáshoz tartozóké Kisvárdán, április hó 12-én és 13-án. A nyirbogdányi járáshoz tartozóké Nyíregyházán, április hó 15-én. Nyíregyháza városhoz tartozóké Nyíregyházán, 16-án és 17-én. A dadai alsó járáshoz tartozóké Tiszalökön, 19-én és 20-án. A dadai felső járáshoz tartozóké Gáván, április hó 21-én. A nyirbátori járáshoz tartozóké Nyírbátorban, április hó 17-én. A nagykállói járáshoz tartozóké Nagykálidban, 19-én és 20-án. A nyirbaktai járáshoz tartozóké Nyírbaktán, április hó 21-én. A ligetaljai járáshoz tartozóké Nyiracsádon, április hó 23-án. Iparosok figyelmébe. A kereskedelemügyi miniszter egy uj rendelete szerint az ipartestület kebelében működő békéltető bizottságok előtt — az eddigi szokástól eltérőleg — a felek ügyvédi képviseletet is igénybe vehetnek. Az erre vonatkozó miniszteri rendelet a következő: Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter. 7589—Vl/a—1915. szám. Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak. Tudomásomra jutott, hogy egyik ipartestület, illetve az annak kebelében szervezett békéltető-bizottság az előtte folyamatban levő vitás ügyekben tartott tárgyalásokon ügyvédet résztvenni nem enged és ezenfelül az ügyvédi ellenjegyzéssel szabályszerű ügyvédi meghatalmazás kapcsán az 1884. évi XVII. törvénycikk 176, illetve 141 §-a alapján benyújtott panaszok folytán kitűzött tárgyalási határnapról írásbeli végzéssel mindig csak a panaszt ellenjegyző ügyvéd által képviselt felet és sohasem magát az ügyvédet értesiti. Minthogy ilyen eljárás az 1874. évi XXXIV. törvénycikk 38. §-ának rendelkezéseivel össze nem egyeztethető és e mellett a felek érdekeinek sérelmét is maga után vonhatja, ennélfogva utalással az 1903. évi junius hó 10-én 35104. szám alatt kelt itteni körrendeletre a magam részéről is szükségesnek tartom kijelenteni, hogy az ipartestületek kebelében szervezett békéltető-bizottságok előtt folyamatban levő vitás ügyekben a szabályszerű meghatalmazással ellátott ügyvéd ügyfele képviseletében minden esetben eljárhat, az ügyvéd által való képviseltetés azonban csak akkor menti fel a felet a személyes megjelenés kötelezettsége alól, ha igazoltatik, hogy az illető fél személyesen épen nem jelenhetett meg, vagy ügyét személyesen képviselni nem képes.' A mondottakból önként következik a békéltető-bizottságoknak az a kötelezettsége, hogy az ügyvédi képviselet utján benyújtott beadványok elintézéséről az ellenjegyző ügyvédet értesíteni tartoznak. Felhívom, hogy a fennebbiekről a területén működő ipartestületeket (ipartestületet) az illetékes elsőfokú iparhatóságok (iparhatóság) utján megfelelően értesítse. Budapest, 1915. évi március hó 6-án. Harkányi s. k." A Szabolcsvármegyei Tanító Egyesület Köre. Meghívó. A Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület választmányának Nyíregyházán az ág. ev. központi iskola helyiségében 1915 március 30-án délután 3 órakor tartandó gyűlésre. Tárgysorozat : 1. Elnök időszaki jelentése. 2. Jegyzőkönyv hitelesítés. 3. A beérkezett pályamunkáról bírálóbizottság elnökének előterjesztése. 4. A Tanítóegyesületek Országos Szövetsége elnökségének megkeresése. 5. Számvizsgálóbizottság jelentése az egyesületi pénztár állapotáról és költségvetés megállapítása. 6. Az „Eötvös-alap" országos tanítói segélyegyesület elnökségének értesítése. 7. Szabolcsvármegye földrajzának vezérfonala, kiadójával megkötött szerződés bemutatása. 8. Az állami tanítók 1914. évi napi- és fuvardijainak elszámolása. 9. Indítványok tárgyalása. Kelt Nyíregyházán, 1915 március 23-án. Orsovszky Gyula, elnök. Fekete István, jegyző. meg a A világháború középpontján létkérdés ösztönözi nemzetünket, hogy a háború kedvező kimenetelét minden eszközzel igyekezzünk előre biztosítani. Nincs hiány e tekintetben, mivel minden honszerető polgár szívből és lélekből óhajtja hazájának jóügyét előmozdítani, ha nem öldöklő eszközökkel, akkor jóravaló, üdvös intelmeivel, sőt a buzgóság annyira fellángolj egyik-másik honfitársunkban, hogy a háboruokozta benső veszedelem elhárítása miatt az urinőket óhajtaná a főldmiveléshez alkalmazni. Igy nagyon időszerű feltenni a kérdést, ki fogja megmunkálni a földet Hazánk sorsa felett aggódók napvilágra hozták a nemzetfentartás bajait, a bajok gyógyításához óvszerről is gondoskodnak, a gyógyítást eszközölni hivatott óvszerek azonban oly anyagúak, amelyek a papirosharcot előidézni alkalmasak ugyan, de a nemzetfentartással járó bajon nem segit, meg nem szüntetik. Miért ? Azért, mert mi ugy szeretnők ezt keresztül vinni,mint egy technikus gépének tökéletes működését. Papirra vetett s munkásanyagot személyesítő számokkal a melegszoba iróasaialánál a termőföldet képviselő számok összegét összehasonlítani, elosztani, mely után a szerződések sablonos aláírása után letenni a gondot. A beteghez hívott orvos, mielőtt gyógyítani akarna, a kórt állapítja meg, mely után ellenszerről gondoskodik. Ilyen körültekintéssel járjunk el ennél a különlegességek közzé sorozható nemzetfentartó nagy munka keresztül vitelénél is, a mely előtt legyünk tisztában azzal,, mi is a földmüvelés. A földmüvelés olyan erős és kitartó szervezetet igénylő folytonos munka, melyre a& embert gyermekkortól nevelni, edzeni kell, tehát azt időről-időre, más-más foglalkozáshoz szokott munkásokkal hasznothozóan megvalósítani a szó szoros értelmében nem lehet. A fiatalkorúak kedélyes társaságában előadni szokott ,Kiki maga mesterségét folytassa" szórakoztató játék alkalmával változtatni is lehet a különféle szerepeket, de a valóságban bajos, mivel a mezei munka nem csak egy-két óráig tartó lelkesültséget igényel, de tudást, fizikai erőt és kitartást, szóval gépezetet, amit ezek hiányában még elméletben sem valósithatunk meg az urinők segítségével, minthogy izmaik, idegzetök nem bírja, nem is bírhatja azt, amit az áldásthozó földmivelés terhes munkája igényel. A jövő termés biztosítása érdekében felhozott eszmetársitások közzül a többek között a „Nyirvidék" 20. számában „Miért nem akarnak dolgozni az asszonyok" cimü cikkben 12 féle változatban van bemutatva a nemzetünket fenyegetni látszó, lustálkodás nevet viselő veszedelem oka, de aki a fajmagyar nép lelkivilágát ösmeri, az tudja, hogy magyar asszonyok egészséges észjárása, találékony friss gondolkodása a helyzet hatása következtében eltérő válaszra is képes, emiatt az itt-ott felhozott kedvezőtlen hatású feleletek legtöbbször a humoros magyarnép élcelődéseinek szüleménye, minthogy a munkás magyar asszonyok leggondatlanabbja sem gondolkodik ugy, amint a kíváncsiskodónak adott feleletekből levezetni lehet. Sőt, van a magyar parasztnak olyan játci szokása is, amikor gyönyörrel lesi az érdeklődő arcáról le azt a hatást, melyet oda, a nem várt kedvezőtlen felelet varázsolni szokott. Aki a köznép lelkivilágát behatóan ösmeri képes állítani is, hogy a nép között nem észlelhető még olyan romlottság, amely a dologtalanságról tanúskodnék. Lattam, hallottam és tudom, hogy a magyar nép napjainkban jobban mint máskor, a létérdekért küzd. Vonatkozik e merev állítás nemcsak a honvédelmet ellátó katonákra, de az itthonmaradt nők és gyermekekre is. Hiszen Hadbavonultak részére gyapjú és selyem alsó trikók, szvetterek, keztyük. harisnyák has-, térd- ós órmelegitők hósapkák, teveszőr mellény és alsó nadrágok a legnagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Nyíregyházán Telefon : 129. sz.