Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-18 / 22. szám

2 22-ik szám. JSRtíryidék. 1915. március 18. eljárás már számos község által követtetik és általánosítása azért is kívánatos, mert különben az özvegynek a nyugdíj folyósítását az elhalt férj csapattestének, póttestének (pótzászlóalj. pótszázad, pótüteg) kell kérelmeznie, mi által a nyugdíj folyósítása késedelmet szenved. 7. Ha valamely elesett, elhalt, vagy eltűnt katona családja ellátásának folyósításához szükséges okmányok a katonai hatóságok által már beköveteltettek, akkor a családról a kimutatás a község (polgármester) által nem terjesztendő fel, mert ily esetekben a beadványok a katonai hatóságok által szerkesztetnek. Ha pedig oly családokról követeltetnek be okmányok, amelyekről a kimutatás már felterjesztetett, akkor ez a körülmény a megkereső hatóságnak tudtul adandó. Ily eljárás követése mellett kettős felszámítások elő nem fordulhatnak. 8. Hadifogságba jutott személyek családjai nyugellátási dijra igényt nem tarthatnak, ilyenekről a kimutatás fel nem terjesztendő, mert azok a férj visszaérkezéséig az esetleges állami segély élvezetében megmaradnak. Termeljünk zöldséget! (Csak egy negyed órácskát!) Március van. És mindent hó takar. De ez már nem lesz állandó. Az első napsugár láttára eltakarodik. E^őbb csak a házfalak déli oldaláról, kerítések tövéből s egyéb napnak kitett helyekről. Ezek a korán szabaduló területek a háborús ellátás szempontjából óriási jelentőségűek. Ma még hó borítja, a holnapi napsugár a föld fagyát felengeszteli, a talajt megszikkasztja és még a holnapi nap folyamán be lehet a kicsiny területet munkálni és be is lehet vetni. Az elvetett mag — az oda és visszaverődő napsugár hatása alatt — hamarosan kikel és rohamosan növekeszik, annyira, hogy a ma elvetett mag egy hónap múlva asztalunkra pompás újdonságot szolgáltat. Egy ily napos terület csaknem teljesen pótolja a melegágyat. Ez nagyon fontos olyan egyéneknél, akik kertészkedésre nem akarnak, vagy nem tudnak 5 koronánál többet költeni. Az ilyen napos helyet — a már fentemiitett okoknál fogva — nagyon meg kell becsülni s még azok is feltétlenül vessék be azt az idén, akiknek tágas kert áll rendelkezésre. Csaknem egy hónapot nyernek vele. Ezek előrebocsátása után vegyük "sorra, mi a teendő egy-egy ilyen napos fekvésű terű-lettel ? I. A megmunkálás. Mihelyt az emiitett területekről a hó eltakarodott s a talaj annyira megszikkadt, hogy munkáláskor nem tapad, hanem morzsolódik, hozzáfoghatunk a talaj megmunkálásához. Ha a talaj tápanyagban gazdag, akkor teendőnk könnyű. Ásóval jó mélyen felássuk a talajt a fal hosszában 70—100 cm. szélesen, a rögöket gerebjével finomra elaprózzuk s a talaj egyenetlenségeit elsimítjuk. Az igy elkészített talajba azonnal vethetünk is. Máskép áll a dolog, ha a fal (kerítés) tövében a talaj terméketlen, sovány homok. Ebben az esetben azt előbb meg kell javítani. Megjavítjuk pedig ugy, ha a felásott sovány talajra 2 ujjnyi vastagon teljesen beért (elkorhadt) trágyát teritünk s erre minden folyóméterre 2—2 fűzfakosár erőteljes árokparti lombföldet hordatunk. Ettől a talajjavitási munkálattól nem kell túlságosan megijednünk. Nem pedig azért, mert hiszen egy taliga árokparti földről van csak szó; és azért sem, mert ez az egyedüli munka, amelyért fizetnünk kell. Földet azzal a taligás emberrel hozassunk, aki a szemetet hordja ki a házunktól. Ha a talajt a fentemiitett módon erőbe hoztuk, utána a gereblyével elegyengetjük, elaprózzuk és bevetjük. II. A vetőmag. A vetőmagot minden jobb fűszer és gazdasági magkereskedésben megkaphatjuk. Ezt rendelnünk nagy magkereskedő cégektől nem szükséges. De laikus embernek nem is tanácsos. Nem pedig azért, mert a hozzá nem értő, a nagy árjegyzékekből rendszerint azt a fajta magot választja ki, amelyik a legjobban ki van dicsérve, következéskép amelyik legdrágább, holott a legjövedelmezőbb fajták ép azok, melyeket magnagykereskedők viszontelárusitóknak bizományba kiadnak s rendszerint ezek a legolcsóbbak is. Hogy vetésre melyik fajtájú magot használjunk, azt esetről-esetre a 'vetési és mivelési munkálatok kapcsán mondom el. III. A vetés. Mihelyt az I. pontban emiitett falmenti, enyhe, napos területünk előkészíttetett, azonnal hozzáfoghatunk a vetéshez. Háromféle növénnyel hasznosíthatók igen jól az ilyen területek. Ezek : a fejes saláta, a hónapos retek és a spenót. Mind a háromnak számos változata van, ezek azonban (pl. a reteknél) inkább színbeli eltérések, tehát egész bátrán figyelmen kivül hagyhatók. Vetésre ajánlhatók a piros szinü hónapos retek, a sárga legkorábbi fejes saláta és a nagy széles levelű spenót (láboda). Ha csak a saját szükségletünkre vetünk, ugy elegendő mindegyik fajból 1—2 m. hosszú, 70—100 cm. széles darabot bevetnünk. Akinek nincsen ilyen faltővi, napos fekvésű területe, az felhasználhatja e célra az olyan szőlők közét is, melyek sora keletről nyugatra huZódik. Ebben az esetben a szőlőt kinyitjuk s a bakhát napos oldalának csaknem az aljába egy sorba vetjük az emiitett magvakat. Aki nem próbálta, nem is gondolná, hogy igy a bakhát tövében mennyire hamarább fejlődik minden. Remélem, hogy ezen a tanácsomért a szőlősgazdák nem fognak elitélni, mert hiszen mindössze 10—15 méter hosszról van szó. A vetés szórva történjék (de szőlő között jobb a sorba való vetés) és inkább ritka legyen, mint sürü. Egy adagnak a fele a szóbanforgó területre tökéletesen elegendő. Különösen a retekkel ügyeljünk, hogy tulsűrűre ne vessük. 3—3 cm. távolság minden retek palánt között szükséges, különben ném tud gumót fejleszteni. Ha tehát tulsürüen kelne a veteményünk, meg kell azt ritkítani. A salátánál a ritkítással várhatunk addig is, mig a palánt annyira megnő, hogy a konyhában is felhasználható vagy pedig uj helyre átültethető. De legjobb ennél a ritka vetés. Az ültetvény további gondozása gyomirtás, kapálás és locsolásból áll. A gyomot ugy irtjuk, hogy kikelése után tövestől kihuzzuk. 4—5 Q-méternyi területen nem okoz nehézséget. Kapálásra akkor van szükség, ha a talaj felszíne megkeményedik. Talaj porhanyitásra jó a kis kerti kapa, vagy akár egy rossz villa is. Ezen három növénynél kapálásra alig lessz szükség, mert mind a három növény oly gyorsan nő, hogy a talajt hamar beárnyékolja s azontúl a talaj már nehezebben cserepesedik, keményedik jneg. Locsolni akkor kell, mikor a talaj kiszárad. Mig éjjeli fagyok járnak, addig reggelenként kevés vizzel locsolunk, Midőn már fagyoktól nincs mit tartanunk, akkor estefelé és bővebb vízmennyiséggel is történhetik a locsolás. Az öntözésre használt viz vagy állott, vagy kevés meleg vizzel kevert legyen. Ennyiből áll a most ismertetett három konyhakerti növény munkálása. Amint látjuk, a dolog nem sok és nem is nehéz. Ezen a kicsiny területen nyerhetünk circa 200 drb fejes salátát, ugyanannyi spenótot és circa 300 drb retket. Hogy mi ennek az ára áprilisban, háborús árak mellett, azt mindenki könnyen kiszámíthatja magának. Azt hiszem, annyiért nagyon is érdemes a 3 — 6 •-méternyi • területtel bíbelődni. Megtehetjük még, hogy a saláta retek és spenóttal circa 100 szem korai bécsi üveg karalábé és 50 szem jánosnapi korai káposzta magot. A belőle nyert palántot később kertünk más helyére átültetjük. Erről majd annakidején bővebben. Hogy retek, saláta és spenótból állandóan legyen fogyasztásra való készletünk, két-két hetenkint uj-uj vetést kell eszközölni egészen május végéig. Tehát ha pl. az első vetést március 15-én eszközöljük, akkor ugyanolyan nagyságú területen a második vetést március 29-én, a harmadikat áprili§ 12-én, a negyediket április 26-án, az ötödiket május 10 én végezzük. A második vetés még védett, enyhe helyen történjék, a többbi eszközölhelő már szabad fekvésbe is. Mára elég ennyi!' Jól tudom én is, hogy nem csak retek, saláta és spenótból áll a világ, hanem más egyébből is. Az egyéb másnak is hagyok hát helyet a lapban, s a többi zöldség termeléséről majd máskor beszélek. Annyival is inkább kell magamat korlátoznom, mert én vetettem fel az eszmét: Csak egy negyedórácskát! Ügyelnem kell tehát, hogy az valamiképen többre ne rúgjon. De aztán igen tisztelt olvasóim, Önök tartsák be ezt a negyedórácskát! Demeter Béla. Városi közlemények. Értesítés. A tengeri készletekre vonatkozólag tett egyes bejelentések hatálytalanná nyilvánítása tárgyában a m. kir. minisztériumnak 798/1915. M. k. szám alatt kiadott rendeletét másolatban tudomásulvétel végett alábbiakban közhírré teszem. Májerszky Béla, kir. tanácsos, polgármester. Másolat. A m. kir. minisztérium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912. LXIII. t. c. 16. § a valamint az idézett törvénycikket és a hadiszolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIII. törvénycikket kiegészítő 1914. L. t. c. 14. §-a alapján a következőket rendeli: 1. §. Ha valaki a 610—1915. M. E. számú rendelet 3. § a alapján az Országos Gazdasági Bizottság részére való megvétel céljára, olyan tengerit jelentett be, amelyet a bejelentő az 1915. év február hó 15. napján vagy ezután február hó 23. napjáig bezárólag mástól vásárolt, a jelen rendelet életbelépése napjáig azonban még birtokába nem vett, az ilyen bejelentés, úgyszintén az az adásvételi szerződés, amely lyel a bejelentő a bejelentett készletet az emiitett határidőn belől megvásárolta hatálytalan és az eladó, aki a készletet tényleges birtokában tartja, jogosítva van azt a készletet is a 190—1915. M. E. számú rendelet értelmében 1915. évi március 15-ig bezárólag az Országos Gazdasági Bizottság részére való megvétel céljából saját nevében bejelenteni. A hatálytalanná vált adásvételi szerződés alapján a vevő az eladótól minden kártérítési igény nélkül csupán az esetleg adott foglaló előleg vagy vételár visszatérítését követelheti. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Hatálya Horváth Szlavonországokra nem terjed ki. Budapest, 1915. évi március hó 2-napján. Gróf Tisza István s. k. m. kir. miniszterelnök. Szabadságolt katonák figyelmébe ! A katonaügyosztály tapasztalja, hogy haza szabadságolt katonák haza érkeztüket a katonaügyosztálynál be nem jelentik. Miután a jelentkezés elmulasztása szigorú büntetés alá esik, ezúttal is figyelmeztetnek a még Nyíregyházán levő szabadságolt katonák, hogy jelentkezési kötelezettségüknek azonnal tegyenek eleget, mert amennyiben a most elrendelt nyomozások során olyanokat találna, kik nem jelentkeztek volna, ellenük szolgálati kötelezettség alóli menekülés miatt a büntető eljárást folyamatba téteti. Nyíregyháza, 1915. március hó 6-án. Trak Géza, tanácsnok,