Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)
1915-03-18 / 22. szám
22-ik szám. jÍYimmiK. 1915. március 18. 3 A fekete zongora Háromlábú, villogó fogsorú, fekete jószág. Hangtalan komorsággal terpeszkedik a sarokban, csak az ajtócsapásra, kocsizörgésre rezonál fojtott suhogással. Ilyenkor önkéntelenül ránézek, s úgytetszik, imintha szemrehányást tükröznének vissza fényes oldalai. Valamikor hűséges, elválhatatlan pajtása voltam neki, ő pedig jóban-rosszban őszinte tanácsadóm. Mellette sírtam el lelkem panaszos könyeit, s rajta tomboltam ki szívem csapongó ujjongását. Második énem volt, s ha fáradt ujjaim végigsimogatták a klaviatúra katonás rendbe sorakoztatott/ billentyűit, mintha saját lelkem örömét, vagy sírását hallottam volna zengeni a húrokból. Azóta elhidegültünk egymástól. Ő következetes maradt önmagához; épen olyan nyugalommal tölti be a szoba megszokott sarkát, mint eddig, s kéjesen nyögdécsel a portörlő simogatása közben, csak ha engem lát. akkor vicsorítja százfogú állkapcsát felém, s talán nekem rontana, ha nem nehezedne rá az örök mozdulatlanság kárhozata. Az én munkálkodásom körzői idegen fókuszpontok körül rajzolnak fantasztikus vonalakat, távoli ösvények avarját tapossa a lábam, a fekete zongora pedig némán várja sorsának jobbraíordulását. Pedig a muzsika mindennél drágább kincse az embernek. Az érzelemnek titkos rugói, s a zene hullámvonalai a legideálisabb harmóniában olvadnak össze. Értelmünk még távolról sem fogja fel a ritmus lüktető beszédét, amikor kedélyünk már öntudatlan gyönyörrel ringatózik a hanghullámok képzeletbeli sajkáján, s transzcendentális régiókban keresi az örökkévalósággal való egyesülést. A pozitív észjárás hiába kutalja a lényegét annak az összekötő kapcsolatnak, mely a zene és az emberi lélek között kifürkészhetetlen láncolatot teremtett. Itt csak a képzelet segíthet. Gondolatmezőink imaginárius területein rejtőzik ennek a titoknak a kulcsa, s egyelőre lehetetlennek látszik, hogy valaki a birtokába jusson. Itt vagyunk különben minden titokkal. A Jelenések Könyvének bűvös szellemei segíthetik csak az embert ezen titkok pecsétjének feltörésében, ismeretlen erők támadnak a semmiből, s a ma még hétpecsétes titok általuk közismert dologgá válik, hogy annál hűvösebb, annál távolabbeső és megfejthetetlenebb legyen előttünk a titkok titka: az Élet. Ami körülöttünk van: a világegyetem, a "Föld, az élőlények, növényi és ásványi mozgás, társadalom, háború, az mind ennek az örök titoknak a külső héjjá, amelyet hiába fejtünk le százszor és ezerszer, a bűvös energia annál jobban beburkolódzik s annál titokzatosabb lesz előttünk. Tudósok leírják, költők megálmodják, milliomosok végigélik, proletárok bemocskolják, de a titok nyitjára nem jön rá egyikük sem. Egy valami van, ami közelebb hoz ehhez a titokhoz: a zene. Ha beleszédülünk a Kilencedik Szimfónia grandiózus hangviharába, mely egész lényünket kiklopszi erővel ragadja a Magasságba, szürkés ködfátyolon keresztül látni véljük a titok lényegét határozatlan vanásokban s érezzük, hogy egy pillanásra isteni tudatára ébredünk hivatásunknak, az emberi élet végső céljának. A muzsika élvezetével járó olympusi mámor egy másik, magasabb dimenziójú világba röpíti a hallgatót, már akinek a lelke hozzá van hangolva a zenéhez s aki egy rövid időre el tudja felejteni a mindennapi élet piszkos forgatagát. Beteg lelkek gyógyító írjának, meghasonlott emberek kedélyének, szerelmes szívek könnyvedrének jó a muzsika. De jót tesz a fáradt ember idegeinek, a kenyérkeresők ernyedt izmainak is. A munkásember muzsikaszd mellett néz a kancsó fenekére s amíg hallóidegeit bús avagy víg melódiák izgatják, ne;m gondol az élettel s leteszi egy-két órára maga mellé a keresztet, amelyet oly megadással visel kora ifjúságtól halála órájáig. Eljön még az idő, fekete zongora, amikor ismét melléd ülök és kisírom magamat panaszos húrjaidon! Akkor ismét jdbarátok leszünk, rniEt nem is olyan régen s te kacagva fogod ontani magadból a melódiák csörgedező patakját, vagy ha úgv jön, tömör akkordokban fogsz győzelmi indulót zengem. Addig várj türelemmel, talán már holnap megjön hajnalhasadása a mi közös sorsunknak. A fekete zongora méma beleegyezéssel hallgat. Diogenes. Hadi emlékérem orosz ágyúból. Az oroszokkal vivett heroikus küzdelmünk első nagy diadalát a krasniki csatában arattuk. :LegeDdás hirü huszárjainkat itt nevezték el ellenségeink vörös ördögnek, itt esett birtokunkba először nagyobb mennyiségű hadi zsákmány, itt kezdtük meg a hatalmas túlerővel szemben győzelmes csatáink egész sorát. A krasniki csatát a világtörténelem nagy és örök emlékezetű csatái közé sorozzák majd a histórikusok, és mig a történelem foliánsain arany betűkkel ragyog a magyar dicsőség, a jövőkor népei emléket is kapnak belőle. Emléket, amelyet a vas elpusztithatatlanságával, a bronz őr&kkévalóságával őriz meg uj koroknak évezredekig. A krasniki diadal trofeumából egy orosz ír ágyút Őfelsége a király az Auguszta-alapnak ajándékozott, hogy veressen belőle „Hadi emlékérmeket.' Az elzsákmányolt orosz ágyút azóta a zólyombrezói magy. kir. állami vasművek öntődéje érmek veresére alkalmas formában feldolgozta, lemezelte, bronz alkat részeiből pedig a körmöcbányai magy. kir. pénzverő hivatal már veri; a vaslemezekből is nemsokára elkészül az első magyar győzelmi érem. Az Auguszta-alap bronzból és vasból kétféle érmet veretett. A nagy érem egy forintos nagyságú, a kicsi olyan, mint a hus? koronás arany pénz. Azért választotta ezeket a kis formákat, hogy az orosz ágyúból lehetőleg minél több érem kerüljön ki és minél többen megszerezhessék. Bizottság ellenőrzi, hogy csak annyi érmet verjenek, amennyit az ágyú anyaga szolgáltat. A bronzból való nagy érem ára 10 K, a kicsié 5 K. A vasból való nagy érem 2 K, a kicsié 1 K. Ugy értesülünk, hogy az érmeket már ebben a hónapban forgalomba hozzák és városunkban is vásárolható lesz, az Auguszta-alap megbízottjainál, akiket annak idején meg is nevezünk. Aki a győzelmi érmet, melyet az Augusztaalap vHadi emlékéremnek" nevez megszerzi, ritka becsű történelmi emlékhez jut. De ezenkívül részt vesz a nagy nemzeti küzdelemben itthon. Elősegíti azoknak a munkáját, akis az ország belső nyugalmát igyekeznek fenntartani, filléreivel enyhíti a nyomort, értünk küzdő, értünk vérző, értünk hősi halálba rohanó testvéreink itthon hagyott hozzátartozóikról gondoskodik. Az ágyúból készült győzelmi érmek teljes jövedelme ugyanis a harctéren küzdő hőseink családjaié, a háború következtében itthon Ínséggel küzdő asszonyoké, gyermekeké. A jövedelem 15 %-át helyi hadi jótékony bizottságunk kapja meg kizárólagosan hadi segely céljaira, a többit az Auguszta-alap országos segély akciójában használja fel, az eddig már oly sok elismerést érdemlő hazafias formában. Igy megy át egy nemes metamorfózison az orosz ágyu. Az az ágyú, amely eddig annyi életett ontott, annyi nyomort, szenvedést, oko* zott most expialja szörnyű bűnét, mert ugy lesz rendjén, hogy ugyan annyi életet mentsen meg, könnyet tőrüljön, fájdalmat enyhítsen. 139. a telefon számunk. Megrendelésekért telefon hívásra házhoz is megyünk. JÓBA-NYOMDA, Nyíregyháza, Széchenyi-út 9. sz. A háború. (A „Nyirvidék* eredeti távirata.) Budapest* március 16. Hivatalos. Oroszlengyelországi arcvonalon Sulejowtól keletre és Lopusno mellett visszautasítottuk erősebb ellenséges gyalogságnak az állásaink ellen intézett támadásaikat. Éppúgy meghiusult Gorlice vidékén is az oroszok több éjjeli támadása. Ezen támadások kivédése alkalmával tüzérségünk az ellenséget egészen közelről oldalba fogta és igen súlyos veszteségeket okozott. A Kárpátokban tegnap az arcvonal legnagyobb részén, csupán ágyuharc folyt. Az uzsoki szorostól északra fekvő állásainkban e hó 14-iki események után aránylagos nyugalom volt. Az ellenség ezen nap harcaiban súlyos veszteségeket szenvedett. Az első vonalbeli orosz osztagokból két zászlóalj megsemmisült, tizenegy tisztet és hatszázötven főnyi legénységet elfogtunk, továbbá három gépfegyvert zsákmányoltunk. Wyszkowtól északnyugatra fekvő vidéken osztagaink elfoglaltak egy magaslatot, háromszáznyolcvan embert foglyul ejtettek és az ismételt orosz ellentámadásokkal szemben is megtartották a már kivivott állásukat. Dnejestertől délre a csata tovább tart, erős csapatok által Ottysetől keletre fekvő magaslaton Kolome irányában megkísérelt áttörést, több napig tartó elkeseredett harcokban az ellenségnek nagy veszteségei mellett visszavertük. Ujabb erősítések érkezése után, tegnap az ellenség ezen magaslatokon megint előre nyomult. A délután folyamán sürü tömegekben háromszor támadta meg ottani erőinket és ismét súlyos veszteségeket szenvedett. Dankl lovassági tábornok nevét viselő 53. számú gyalogezred az ellenséges túlerőnek ismételt rohamával szemben hősiesen helytállott és minden támadást véresen visszavertünk. HÖFER altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) (A „Nyirvidék" eredeti távirata.) Berlin, március 16. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati hadszíntér: Yperntől délre az angoloknak St. Eloi melletti magaslati állása, amelyért tegnapelőtt óta harcoltunk, kezünkben van. Arnustól északnyugatra, a Lorettomagaslat déli lejtőjén egy kiszögellő hegycsúcsért folyik a harc. A Champagneban a franciáknak több részleges támadása tüzelésünkben az ellenség súlyos veszteségei mellett összeomlott. Beau-Sejourtól északra csapataink a franciáktól több árkot elragadtak. Az Argonnokban és azok keleti szélén ütközetek fejlődtek, a melyek még tartanak. A Vogézekben egyes helyeken tovább harcolunk.