Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-04 / 18. szám

18-ik szám. jstyíkhtoék. 1915, március 4. 3 dabb, a magyar kar a legerősebb, asszonyaink duzzadó egészségesek s erdeinkben fa, bérceinkben ásvány bőven van, rajtunk a sor, hogy mind ez a kincs parlagon ne heverjen, de a jólétet fokozza. Ne tűrjük, hogy ez a szorgalmas munkás kéz idegenben fáradjon s ne tűrjük, hogy annyi jó magyar ember munkaalkalom hiányában idegenben fogyassza a száműzetés nehéz kenyerét. Van itt tér a munkára elég. A föld legyen az, amely elsősorban minden jólétünknek szülőanyja legyen, a gazdagon termőföld táplálója lesz az iparnak és kereskedelemnek. Szomjas Gusztáv. ** « mmm^mmm Requirálás vagy összeírás? Sok félreértésre és kellemetlenségre adott okot az a téves felfogás, hogy Szabolcsvármegyében a közigazgatási hatóságok megkezdték a „requirálásf. Ezek a hirek tévedésen alapulnak. Az 1914. évi L ik törvénycikk 3-ik § a alapján a minisztérium azt is elrendelheti — a hatósági ármegállapításon és a termenykészletek összeírásán felül, — hogy az életszükségleti és más elsőrendű közszükségleti cikkek birtokosa cikkeiből a saját házi vagy gazdasági szükségletének megállapított mértébét meghaladó menynyiséget a közigazgatási hatóság felszólítására hoteles a törvény értelmében hatóságilag megszabőit legmagasabb áron készpénzfizetésért a közigazgatási hatóságnak átengedni. Ez a közigazgatási ,requirálás." A katonai requirálásra külön szabályok vannak. A minisztérium ezt Szabolcsvármegye területére még nem rendelte el. Különben is az egész ország területére egységesen kell azt foganatosítania s ezt az Országos Gazdasági Bizottság utján szándékozik végrehajtani. Ellenben felhatalmazta a kormány a vármegye főispánját, hogy a vármegye területéről a termények kivitelét megtiltsa és elrendelje a meglevő készletek megállapítását. A vármegye főispánja a termények kivite • lét eltiltotta. Abból a célból aztán, hogy a kiviteli tilalomnak minden irányban érvény szereztessék, irjáb össze és ve?zik hatósági zár alá a vármegye területén levő terményeket a főszolgabirák és Nyíregyháza város rendőr kapitánya. A kiviteli tilalom és zár alá vétel azonban még nem requirálás. A requirálás fő alkateleme, hógy termények kényszer utján is megvétetnek a hatóságilag megállapított, maximális árakon. A különbség hasonlatos ahhoz, ami a végrehajtások során a foglalás és az árverés között van. A foglalás még nem árverés ; a termények zár alá vétele még nem requirálás. Az összeírás csak előkészítése a requirálásnak és biztosítása a requirálás sikerének. Viszont azonban a kiviteli tilalom nem je lenti egyszersmind azt, hogy a vármegye egyes járásai és egyes községei között is megakadjon a forgalom. Sőt a vármegye főispánja egyenesen utasította a járási főszolgabirákat, hogy egyik járásból a másikba és egyik községből a másikba engedjék át azt a terményt, ami a másikban szükséges. Csak a vármegye területéről nem lehet kivinni. A minisztérium ezen felül felhatalmazta a vármegye főispánját, hogy ahol égető szüksége mutatkozik, a hatóságilag zár alá vett terményekből a requirálás bekövetkezte .előtt is egyes községek részére a szükséges mennyiséget, a maximális árak kifizetése ellenében, átvehesse és a közönség rendelkezésére bocsáthassa. Ami szintén igen bölcs intézkedés. Jogi tanácsadó iroda Nyíregyházán. Nagyszabású emberbaráti eszmét pendített meg dr. Ujfalussy Dezső főispán. Ugyanis egy olyan iroda megvalósítását tervezi, amelyben különösen a hadban elesettek gyámoi nélkül maradt családtagjai jó akaratú tanácscsal láttasanak el, rendezetlenül maradt ügyeik pedig lelkiismeretes közbenjárással és támogatással intéztessenek el. A jogi tanácsadó iroda létesítése, illetőleg a kivitel módjainak megtárgyalása végett a főispán március hó 25-én d. e. 11 órakor a vármegyeháza kistermében tartandó értekezletre a következő fel hivást bocsátotta ki: A fékevesztett nagyhatalmi tébolynak ocsmány gyilkosságban történt megnyilvánulása áltai reánk kényszeritett világháború nem csak azok közül szedi áldozatát, a kik a szeretett hazát védelmezve, annak földjét vérük hullásával áztatják, de többszörös áldozatot kiván azzal is, hogy az elhulló hősök ezreinek hátramaradottjaira nézve olyan súlyos helyzetet te rernt, hogy az abból való kibontakozásra az illetők önmaguktól képtelenek. Nem elég, hogy a hősök emlékeit hálásan őrizzük meg lelkeinsben, de köteles hálánk és elismerésünk adóját csak ugy róhatjuk le, ha a hadban elesettek gyámolító nélkül maradt családjainak jóakaratú tanácscsal, rendezetlenül maradt ügyeikben lelkiismeretes közbenjárással való támogatással szolgálatára állunk. A gyámol nélkül maradt feleség, a kereső szeretett édes apát sirató árvák jaj szava kiáltóan szól felénk s szent kötelességünkké teszi, hogy a gyámolító nélkül maradt családok önzetlenül pártfogásba vegyük és biróság. vagy hatóság elé kerülő ügyeiben önzetlenül segélyere legyünk. Ezen igazi emberbaráti feladatot egy 1 — 2 évre alakuló „Jogi tanácsadó iroda" valósithatná meg. Az iroda élén egy elnök, egy ügyvezető alelnök állhatna, tanácsosai lennenek birák, ügyvédek, közigazgatási és pénzügyi tisztviselők, kik önként jelentkeznek, az iroda titkára egy megyei kirendelt, szerény fizetéssel dotált irnok. Az iroda ülései hetenként kétszer tartatnának, á melyben elnököl az ügyvezető vagy helyettese, esetleg a legidősebb tanácsos jelen van 3—4 berendelt tanácsos és a lajstromot vezető titkár. A kereső fél által előadott ügyben jegyzőkönyv vétetik fel, ha az ügy egyszerűen és nyomban elintézhető, az azonnal foganatosittatik, az ügyvezető a levelet, kérvényt tollba mondja — ha az ügy nyomban el nem intézhető, felvételik a jegyzőkönyv és az elnök és ügyvezető kirendeli a tanácsost, a kinek a jegyzőkönyv és iratok további elintézés végett kiadatnak — a titkár a féllel a tanácsos cimét tudatja azzal, hogy ügyét az iroda ingyenesen látja el. A tanácsos az ügyet a páter famiiias gondosságával és legjobb tudása szerint köteles elvégezni, ha a lebonyolítás hosszabb időt vesz igénybe, minden 3 hónapban, különben pedig az ügy elintézése után az ügyvezetőnek Írásbeli jelentést tenni köteles. Ha szegényjogon való lebonyolítás a kincs tári illetéket tekintetében is igazolt, a bélyeg is illetékmentes kezeléshez szükséges okmányokat az iroda szerzi be és adja ki a tanácsosnak. Az iroda egy közhivatali épületben helyeztetnék el. Az elnök és ügyvezető a tagokat egyelőre megállapított sorrendben 3—4-enként rendeli szolgálatra. Több megállapítás, részletesebb ügykeze lési előirás felesleges, ha ezen munkálkodás megindul, az őszinte emberszeretet, az igaz hála jegyében fog az folyni, ennek pedig szivre és nem paragrafusokra van szüksége. Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye hazafias közönségének lelkes áldozatkészségét ismerve, nem kétlem, hogy hulló keserű könyek felszáritását célzó eme emberbaráti kötelesség teljesítésére ki-ki erejéhez képest készséggel vállalkozik. Ebből a meggyőződésemből merítem a jogot ahoz, hogy felkérjem azokat, akik ezt az eszmét helytállónak találják, a kivitel módozatainak megbeszélése céljából szíveskedjenek folyó évi március hó 25-ik napján délelőtt 11 órakor a vármegye kistermében tartandó értekezletre megjelenni. Hazafias üdvözlettel: Dr. Ujfalussy Dezső, s. k. főispán. Szabolcsvármegyei orosz hadifoglyok. Kertész Antal tábori lelkész tegnap levelet intézett a vármegye alispánjához, melyben közli a szabolcsvármegyei illetőségű orosz fogságba esettek névsorát és kéri, hogy ezek családtagjait értesítse. A levél, melyben közli, hogy semmi bajuk (?) — a következő: Szabolcsvármegye tek. alispáni hivatalának. Nyíregyháza. Orosz hadifogházból hazaszöktem, az alábbi hadifoglyok cimét van szerencsém azzal a kéréssel átadni, hogy ezek családjait — reám való hivatkozással — méltóztassék hivatalosan értesíttetni, hogy 1. élnek, 2. magam beszéltem velük és vigasztaltam őket, 3. semmi bajuk, 4. Lambergben beszéltem velük, ahonnan azonban Oroszországba vitték őket. íme a nevök: Szamueli Jenő ügyvéd (apja füszerkereskedő Nyíregyháza), Lévay Miklós (apja Sándor ügyvéd Nagykálló), Halmeczy István (Balkány), Lázár Bertalan (Nyírbátor Arpád-utca, Molnár László (Karász), Barta József 11. számú honvédgyalogezred 2 pótszázad született 1893 (Nyíregyháza), Bikóczi, vagy Dibóczi Ferencz (Nyírbogát), Bodnár György (Nyiracsád), Dobos Mihály (Tiszapolgár), Fényes János (Nyíregyháza), Langer József (Kisvárda), Fogdán András (Nyiracsád), Berencsi Mihály (Rekehomoktanya u. p. Dombrád), Kriston Károly (Rétközberencs u. p. Pátroha), Tök vagy Tob Sándor (Forgáchtanya u. p. (Büdszentmihály), Maros Sándor (Hajnalostanya u. p. Tiszalök, Fodor István kerékgyártó (Mándok), Birkó György (Biri-puszta u. p. Biri), .Siető András (Tiszadada Templom-utca), Bilingcsó István népf. ősmester (Kisvárdán Útmester), Bárdi József (Laskod u. p. Tass), Mihály József (Nyírbátor), Gulyás József (Nyírbogát), (Burály Miklós Napkor), Ramcsák György (Nyirbéltek), Ribi János (Balsa), Vetos András (Dombrád), Popovics Lajos (Napkor), Pócsi Albert (Nyírbátor), Kaszás Mihály Nyírbátor, Csonka Pal (Pusztadobos), Tilk Ferenc (Tiszatardos), dr. Sarvay Elek ügyvéd (Nyíregyháza), Hudácskó Ferenc cipész (apja János Nyíregyháza), Jung József (apja György Rakamaz) Tatos Géza borbély (Tiszapolgár), Zöldi István (Tiszapolgár), Vámosi István Tiszapolgár, Bodó Ferenc (Tiszalők), Török József (Pátroha,) Berencsi József (Pátroha), Gáti András (Gyulaháza), Natkó István (Vencsellő), Német István (Nyírtass), Hudácskó Ferenc (Nyiracsád), Gombos Sándor (Dombrád), Hicsák Pá! (Máriapócs), Tarpai Imre (Pátroha), Matiz András (Nyiracsád), Berencsi Ferenc kőműves (Ujfehértó), Schvartz Mihály ács (Nyírbátor), Reznek Ferenc (Tiszabüd Fülöptanya). Egyben kérem — elteszem kedves emlékül — szives hivatalos értesítését e cimek átvételéről. Hazafias tisztelettel: Kertész Antal, tart. m. kir. tábori lelkész Kassán, Fő-utca 108. szám — Védhimlőoltásokat végeznek naponta d. u. 3—4-ig a helybeli Sanatórlumban Kállói-utca 42. szám alatt. »