Nyírvidék, 1915 (36. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-04 / 18. szám

4 18-ik szám. jsfríriridék. 1915. március 4. Harcoljanak az itthonmaradtak is! Tudvalevő, hogy a hadbavonult katonák családtagjai bizonyos törvényszabta föltételek mellett, az államkincstárból félhavonként fölvehető segélypénzben részesülnek. Segélyre igénnyel bir a bevonultnak felesége, gyermeke (akkor is ha házasságon kivül született), mostoha gyermeke, unokája, apja, anyja, mostoha apja, mostoha anyja, nagyapja, nagyanyja, nejének édesanyja, nejének édesapja, édes vagy mostoha testvére, de valamennyi csak akkor, ha semmiféle állandó ellátásban nem részesül, ha magát vagyonának jövedelméből, vagy önálló keresetéből fentartani nem képes. Ehhez a törvény (1914. 45. t.-c. 7. §.) még hozzáteszi, hogy az olyan családtag, akiről a hatóság megállapítja, hogy megélhetését megfelelő munka elvállalásával biztosithatná, segélyre igényt nem tarthat. Elmondhatjuk, még pedig jóleső érzéssel mondjuk el, hogy a hatóságok igazán emberséges jóindulattal voltak a kereső nélkül maradt családtagok iránt. A törvénynek megszorító szigorát alig alkalmazták. Liberális gondolkozással kiutaltatták a hadisegélyt olyanok részére is, akikről pedig könnyűszerrel meg lehetett meg lehet ma is állapítani, hogy egészségesek, dologbirók, tehát a „megfelelő" nekik való munka elvállalásával állami segítés nélkül is eltudnák magukat tartani. Rendjén van. Egy szavunk sincs ellene. Gsak most már az nincs rendjén, amit különösen gazdáink tapasztalnak, hogy a hadisegélyben részesülők közül (nem mindnyájan) nagyon sokan nem becsülik meg érdeme és jelentősége szerint az állam jótéteményét. A könnyen jött (és mondhatjuk elég bőkezűen osztott) kincstári pénz elkapat egyeseket s könnyelművé, renyhévé, dologkerülővé tesz. Fáj kimondanunk, de sajnos így van. A bajt nem lehet, nem is kell eltitkolni. Hanem gyógyítani kell ; ugy, ahogy lehet. Ha másképp nem lehet: akár súlyosabb operációval. Gróf Tisza István miniszterelnök most leíratott intézett a főispánokhoz, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ez a leirat nagy tapintatossággal irányt ad a közhatóságoknak, hogy miképpen kell hovatovább mindjobban elharapózó renyheség és dologtalanság országos veszedelmét elhárítani. Mert valóban országos veszedelem rejlik abban, ha a most kezdődő tavaszi s majdan a nyári gazdasági mezei munkák idején nem lesz munkáskéz. Mert egyrésze odavan a lövészárkokban, másrésze pedig idehaza tétlenül hever a tunyaság párnáin s a könnyen jött pénzből duslálkodva csak a készet fogyasztja. Dolgozni nem megy, ha hívják se. Pedig birná a munkát, nekivaló is, eddigi életfolyásában hozzá is van szokva, meg azt is felgondolhatná, hogyha dolgozik, azzal ujabb pénzt keres, az állami segélypénzt akár takarékpénztárba teheti. (Közbevetőleg mondván: ez volna a legjobb.) Végezetül pedig minden itthonmaradottnak kötelessége arra gondolni, hogy ádáz ellenségeink ellen küzdő vitéz katonáink is csak ugy győzhetnek, ha mindig megvan a küzdelemhez való testierejük és kitartásuk. Ez pedig csak ugy lesz meg, ha állandóan kellő táplálkozásban részesülnek. Az élelmezést pedig csau a becsületes, hálás, jó magyar föld adja — ha kellő megmunkálásban részesül. Ki végezze a szántás, vetés, kapálás, gyűjtés, aratás munkáit ? Csak az itthonmaradtak. Amint a határok védelmében küzdő véreink karddal, puskával harcolnak: azonképpen harcoljanak az itthonmaradtak ekével, ásóval, kapával. Gsak igy fogjuk legyőzni az ellenséget. Közös erővel, közös akarattal. Fontolják ezt meg jól az államsegélyesek is. Az államsegély nem alamizsna pénz, hanem olyan jótétemény, amely hálára és dologra, tettre kötelez! pgr Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállitank. Telefon 139. ÚJDONSÁGOK. Közgyűlési naptár; A Tiszalöki Takarékpénztár Tiszalőkön XXXII-ik évi rendes közgyűlését március 7-én d. e. 11 órakor tartja. A Demecser és Vidéke Népbank m. sz. f. hó 21 én d. u. 3 órakor tartja Ill-ik évi rendes közgyűlését. A Gávai Takarékpénztár Részvénytársaság f. hó 21-én d. e. 10 órakor tartja VH-ik évi rendes közgyűlését. — Személyi hir. Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester több napi tartózkodásra Budapestre utazott. Ezen idő alatt a polgármesteri teendőket Balla Jenő főjegyző, h. polgármester látja el. — A vármegye közigazgatása. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottsága Ujfalussy Dezső dr. főispán elnöklése mellett március 11-én tartja e havi ülését a vármegyeháza kistermében. — Értesítés. Értesítem a közönséget, hogy a buza és rozsliszt kimérése tárgyában 649/1915 M. E. szám alatt kiadott kormányrendelet élet beléptetése, a m. kir. kormány további intézkedéséig elhalasztalott. Kertész Bertalan, ren dőrfőkapitány. — Esküdtszéki főtárgyaiások. A március havi esküdtszéki főtárgyaiások tegnap reggel kezdődtek meg a nyíregyházi kir. törvényszéken. Az első esküdtszéki tárgyaláson Szakolczay Lajos törvényszéki elnök meleg szavakban üdvözölte az esküdteket abból az alkalomból, hogy kinevezése óta először nyilik alkalma az esküdtekkel való együttműködésre. Az első tárgyaláson, amelynek elnöke Szakolczay Lajos volt, Braun Lajos ujfehértói gazdálkodó bűnügyét tárgyalta, aki Sági Sebestyén nevü béresét egy bunkósbotlal ugy vágta főbe, hogy a béres sérüléseibe belehalt. A vádlott védelmét Elekes Aladár dr. ügyvéd látta el, mig a vádat Salzman Ottó kir. ügyész képviselte. Az esküdtek a vád és védbeszédek elmondása után halált okozó súlyos testisértés bűntettében bűnösnek mondották ki Braunt, de egyben azt is kimondották, hogy tettét önvédelemből követte el, aminek következtében a kir. törvényszék Braunt felmentette. A mai esküdtszéki főtárgyaláson Balogh György balkányi béres bűnügyét tárgyalta az esküdtszék. Balog ugyanis a falu határában egy késszurással megölte Bugyi Istvánt. A tör vényszék halált okozó súlyos testi sértés miatt emelt vádat Balog ellen, akinek bűnügyében ítélet estére várható. — Zenedei hangverseny. Az elmúlt vasárnap a Füredi-féle zenede sikerült hangversenyt rendezett, melynek tiszta jövedelmét a Vöröskereszt-egylet javára ajánlotta fel. A gondosan előkészitett műsor nagyszámú megértő közönségre talált. A műsor minden egyes száma győnyörködtetőleg hatott. Kétségtelenül megállapíthatjuk, hogy a növendékek sokat haladtak és nem egy közülök már tökéletesedő technikai érettségének észrevehető jeleit árulta el. Kívánatos lenne, hogy az iskola minél többször szerepelne a nyilvánosság előtt. — A .Katona Otthon programjába vette, hogy a hét egyes napjain vetített képekkel kisért felolvasásokat fog rendezni látogatói részére. Az első ilyen előadást vasárnap délután tartotta meg Leffler Béla dr. főgimnáziumi tanár, aki ez alkalommal bemutatta a magyar képzőművészet remekeit a legrégibb időktől fogva mostanig, A katonák nagy érdeklődéssel hallgatták az előadást, amelyet a német vendégek kedvéért német nyelvű magyarázatokkal is kisért Leffler Béla és a végén lelkesen megtapsolták az előadót. A legközelebbi előadás szerdán lesz a lutheránus iskola dísztermében levő Katona-Otthonban, amelyet Prőhle Vilmos fog megtartani Törökországról, vasárnap pedig Kozák István tanár a magyar festészetről, mindkettőt vetített képek kíséretében. — Gryászrovat. Vettük a következő gyászjelentést : raksai Rakssányi Gyuláné, szül. jókai Ásványi Margit, fájdalomtól megtört szívvel jelenti, hogy szeretett férje : raksai Rakssányi Gyula gazdasági tanár hosszas, de Isten akaratában való teljes megnyugvással viselt szenvedés után folyó hó 27-én, délelőtt i/

2 11 órakor, életének 36-ik, boldog házasságának 9-ik évében lelkét teremtőjének visszaadta. A megboldogult hűlt teteme március ho 1-én, délután 3 órakor a ref. egyház szertartása szerint a háznál (Bajza-utca 4) elmondott ima után fog a vasút melletti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Békéscsaba, 1915. február 27. Béke Poraira! Özv. jókai Ásványi Lajosné szül. Vavra Maria anyósa. Ilona, Groman Gézáné, Ema, Tóth Pálné, Sándor testvérei. Tritsch Emiiné, jókai Ásványi Dóra, özv. r. Rakssányi Elekné, Horváth Borbála, r. Rakssányi Sándorné, Bencs Mária sógornői. Groman Ilona férjezett Jóba Elekné, Gyula, László. — Tóth Ilonka, Margit és Pali. — Rakssányi Gizella és Miklós. — Tritsch Lali, Sanyi és Duci, Rakssányi Sándor unokaöccsei és húgai. Groman Géza, Tóth Pál. Tritsch Emil sógorai. — Baleset a kisvasuton, Szombaton a Dombrád felé közlekedő délutáni vonat Nagyhalászon túl nyilt pályán kisiklott, mely alkalommal a mozdony felborult és erősen leforrázta Gserbanics János mozdony-fűtőt, akit az Erzsébet kórházban ápolnak. Két vasúti alkalmazott könyebben sérült meg, utasokban nem tőrtént kár. A baleset oka a pálya állapota amenyiben a nagyhalász dombrádi vonal turfás altalaja az idei esős tél után a rohamos tavaszi olvadáskor fellazult és megsüppedt. Erre való tekintettel az üzletvezetőség a forgalmat 3 napra beszüntette, fogadott munkaerővel a süppedt helyeket helyreállitatta, a forgalom korlátolt sebességgel szerdán megnyitható volt, — A balkányi vásár áthelyezése. A kereskedelemügyi miniszter Balkány község kérelmére megengedte, hogy ott a márczius 30-ára eső országos kirakó és állatvásár ez évben kivételesen márczius hó 16-án tartassék meg. — Kukorica vásárlás. Akinek a katonaság részére lefoglalt tengerin felül eladni való tengerije van, e hó 15-ig jelentse a katonaügyosztálynál. Ezt a tengerit a földmivelésügyi miniszter kiküldöttje a maximális áraknál magasabb áron veszi meg. — A tábori posta korlátozása. Figyelmeztetjük a közönséget, hogy az általa feladott tábori postai levelezőlapokat és leveleket csak a következő esetekben illeti meg a postai díjmentesség : Ha 1., valamely tábori vagy hadtáppostahivatalhoz ; 2,, a működő hadsereg területén levő erődített helyekre; 3., a hajóhadhoz (Pólába, Budapestre) ; 4., Dalmáciába vagy Bosznia—Hercegovinába katonai és a katonasághoz beosztott polgári egyénekhez (Pl. csendőr, pénzügyőr, önkéntes betegápoló stb.) vannak címezve; 5,, ha valamely kórházba ott ápolt katonai egyénekhez vannak címezve. Kórházban ápolt csendőr, pénzügyőr, polgári egyénekhez ily levelezés nem díjmentes és szintúgy portóköteles az a levelezés, a mely a kórházhoz beosztott (nem ápolt) akár katonai, — akár polgári egyénekhez van címezve. A felsoroltakon kivül más katonai egyéöekhez intézett tábori postai levelezőlapokat és leveleket a postai díjmentesség nem illeti meg, miért is azokat a postára adáskor bérmentesíteni kell, különben azok mint postadijkötelezettség alá eső bérmentetlen levelezőlapok és levelek pótdijas postadíjjal terheltetnek meg. Ha a közönség a tábori postai levelezőlapokat egymásközti levelezésre használja fel és azokat a postára adáskor nem bérmentesiti, ez postajövedéki ki-, hágást képez, ami levelezőlaponkint — az 5 fillér postadíjon felül 2 korona jövedéki birság alá esik. — Halálos baleset, Kopócsapáti vasútállomáson e hó 18-án Berger Samu és Berger Aladár révaranyosi bérlők krumpli szállítás alkalmából Bajusz nevü gazdasági cselédet is magukkal vitték, aki a tolatás közben a kocsik közzé került, ahol halálos sérüléseibe bele is halt.