Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-19 / 58. szám

marad és a valóság — sajnos — másként mutat. Eme a nép érdekeit hangoztató kiszólások olvasása közben eszembejutott a minap egy gyermekkoromban szereplő csont-, rongy-, ócskavasakat szedő öreg zsidó, ki este körútjáról hazaérkezve, mig a Csillag gebét szerszámozta kifele, igy morfondírozott magában elismerőleg: A csillag jó . . . nagyon jó ló . . . szegény olyan sovány . . . mégis ostor nélkül huzza naphosszat a szekeret ... A Csillag nagyon jó ló . . . Vele . . . általa általa élek. . . Adni is kellene abból a szénából neki. És mégsem adott csak szalmát, mert, amint később mondta, a széna a Rózsi tehénnek kell, mert a Rózsi tehén tejet ád. Igy az öreg. Akkor nem gondoltam semmit. Most ezt gondolom: Vájjon gondolt-e az öreg Mózsi bácsi arra, hogy, ha nem ad szénát is a Csillagnak, egyszer csak ki fog dőlni és a Rózsi tehén sem ad tejet, mert hiszen nincs a Csillag, ki a szénát kereste.. . ? (És hogy ez be nem következett, csak annak köszönhető, hogy a Csillag (talán szerencsére) túlélte gazdáját.) Ó, a népnek is nem elismerés, szép, érzelmes szavak kellenek! Kicsiségekben is törődni kell velük . . . Ott fönn talán kicsiség... de itt lent a kérget tenyerekbe nehezen gyül a garas. . . Mi pedig, robotoló községi munkások, csak bámuljuk tovább a szines szappangömböket, melyeket ami áltatásunkra fújnak a levegőben odafenn és ne vegyük észre, hogyan szedik le kenyerünkről a sót lassacskán, apródonkint. Balla Ferenc, okleveles jegyző. SPSÍF Ügyvédi nyomtatványokat telefon megiendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállítónk. Telefon 139. A város közgyűlése. Nyíregyháza város képviselőtestülete pénteken délután rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlésen a képviseleti tagok — a nagy meleg dacára — feltűnő számmal vettek részt. Májerszky Béla kir. tanácsos, polgármester a közgyűlés megnyitása után tudomására hozta a közgyűlésnek azt, hogy dr. Wilt György kir.* tafafelügyelő, a vallás- és közoktatásügyi kormány megbízásából bejelentette neki, hogy a kormány elhatározta, miszerint már a folyó év szeptember havától kezdődőleg Nyíregyházán m. kir. állami tanitóképző'intézet létesítését határozta el s meghatalmazta a kir. tanfelügyelőt arra, hogy minden intézkedést tegyen meg, mely lehetővé teszi, hogy a tanitóképző-intézet már a folyó év szeptember havában megkezdhesse működését. Kovács István ny. curiai biró szólott a bejelentéshez. Mindenekelőtt kérdi hogy ez az értesítés positivum-e, avagy csak magánértesülés-e. Ha tény, ugy a bejelentést kétszeres örömmel fogadja nemcsak azért, mert a tanítóképző intézet létesítése a város fejlődésére bizonyára jótékony kihatással lesz, hanem különösen azért, mert a tanítóképző intézetnek Nyíregyházán való felállítását nemcsak ö, de a nagyközönség is a görög katholikus magyar püspökség székhelykérdése eldöntésének s a görög katholikus püspökség idehelyezése egyenes következményének tekinti. — Köszönetet mond tehát a polgármesternek, aki lankadatlanul buzgólkodik a város érdekeinek előbbre vitelén. Májerszky Béla palgármester a kérdésre kijelenti, hogy a tanítóképző felállítása befejezett tény. Az intézet igazgatója is ki van már nevezve, Kuzaila Péter kolozsvári állami tanítóképző intézeti tanár személyében, sőt a miniszter már 20 növendéket egyenesen a nyíregyházi állami tanítóképző intézetbe utalt be, illetőleg vett föl. Azonkívül már 2 szaktanár is ki van nevezve. A megnyitás a folyó év szeptember havában, tehát feltétlenül meg lesz tartva s a kir. tanfelügyelő Ígéretet nyert arra, hogy a megnyitáson dr. Jankovich Béla vallásés közoktatásügyi miniszter, gróf Klebelsberg Kunó államtitkár és dr. Neményi Imre min. tanácsos is megjelennek. A közgyűlés a polgármester bejelentését örömmel vette tudomásul. A tárgysorozatra áttérve Balla Jenő főjegyző ismertette a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszternek a színházépület átalakítása céljára kért államsegély ügyében a városhoz intézett leiratát. A miniszteri leirat szerint a kormány a város által kért 30,000 korona államsegélyt külön segély alakjában nem engedélyezheti kellő fedezet hiányában, azonban kész arra, hogy az esetben, ha a nyíregyházi—ungvári—munkácsi szini kerület megalakítása ténynyé válik, a színigazgató részére biztosított 3600 korona subvencióból 2000 koronát az átalakítás céljaira évente Nyíregyháza városának engedte át. A szakosztályok és a tanács javaslataira a közgyűlés úgy határozott, hogy a kormány ajánlatát köszönettel veszi ugyan, de azt nem fogadja el, mert nem tartja a város hírnevéhez méltónak, hogy a színház átalakításának költségeit a szinigazgató részére biztosított subventió megcsonkítása árán fedezze. Elhatározta továbbá, hogy a színház úgy alakíttassák át, hogy az nemcsak téli színielőadások tartására legyen alkalmas, hanem mozi előadások tartására is. A mozi előadások jogának bérbeadásából befolyó jövedelem előreláthatólag teljesen amortizálni fogja az átalakítás költségeit. szokta végezni a diszkrét megbízásokat. Jutalma ezért időnkint egy-egy nyájasan leereszkedő kézszorítás volt és ez épp oly boldoggá tette Rozsda urat, mint amily nehezére esett a grófnőnek. Ah, mikor a Viktor Károly főherceg udvarában nyújtotta csókra a kezét, akkor bizonyára nem gondolt arra, hogy valaha a Rozsda ur kormos kezét fog kelleni hálatelten szorongatnia. Rozsda ur hajlongva belépett és a grófnő ezúttal már messziről nyújtotta kezét. — Rozsda ur, kétszáz forintról van szó. A kovács vísszahökkent. — Hü! Kétszáz forint! Honnan lehet annyi pénzt szerezni manapság! Aratás előtt! — Értse meg, Rozsda ur, a kétszáz forint kell. Rozsda ur előtt éppen nem volt újság az a kijelentés, hogy a kétszáz forint kell. Ebben ő soha egy pilanatig sem kételkedett. Kelleni mindig kell, de lenni vajmi ritkán van. — És mikorára kell az, méltóságos aszszony ? — Ma estére. Ha máskép nem megy, mondja meg a Zélig zsidónak, hogy adom az almát azon az áron, ahogy kérte. — Mit ? Az almát ? Inkább nyava . . . Rozsda ur, ön néha megfeledkezik arról, hogy hol van! — Kezét csókolom, bocsánatot kérek de elönt a méreg, ha arról az emberről van szó. Képzelje, méltóságos asszonyom, még válogatva akarná. Mintha bizony a férgese nem ott termett volna. — Hát adom válogatva. Értse meg, hogy a pénz sürgősen kell, De még igy sem ment valami könnyen, A méltóságos asszony felhúzza ujjatlan keztyüjét és a magtárban egész addig alkudozott, veszekedett Zélig zsidóval, amig ötven forintra megegyezett vele. — És most, Rozsda uram, honnan szedjünk még százötven forintot ? A kovács megvakarja a fejebubját. — De honnan ám! — Mit gondol, Weiszszal nem lehetne valamit kezdeni? — Ad is az l A fogát kihúzatná egy forintért. A grófnő kutatva nézett szét a szobában, semmit sem talált, ami megnyugtatta volna. De amint merengő szemei a festői gondatlanságban bővelkedő parkba tévedtek, megrázkódott. — Rozsda ur! Eladjak a szarvast! Rozsda ur elszörnyedt a meglepetéstől. Mert tudnivaló, hogy a szarvas volt a legszebb ékessége és nevezetessége a Révy-parknak. Még fiók-korában fogták erdőcsőszök és azóta itt nevelődött a parkban, egy tágas karámban. Az egész falu népe odajárt vasárnap délutánonként szarvast nézni." Az uj árendás akárhányszor kéte, semmi pénzért nem adta neki a grófnő. És most más kezére kerül a karám büszke lakója. Rozsda ur büsan indult el az árendáshoz és még búsabban hozta délután a pénzt — a szarvas árát. Ugy érezte, mintha Judáspénzt szorongatna a .markában. Örült, amikor átadhatta a grófnőnek. A grófnő kimerülve, porosan futott át a fiához, de már az ágyban találta. A fiatal báró fogvacogva, nyögve hánykolódott a nehéz dunna alatt. — No mi az? —- kérdé a grófné rémülten. — Jaj mama, végem van. A hideglelés vett elő. — Megvan a pénz, fiam! Mind a kétszáz forint — Jaj, végem van. Bánom is én, inkább egy kis jeges borogatást adnál! — De fiam, mi lesz a piknikkel? — Vigye el az ördög a pikniket! A grófnő kétségbeesettan szólott: — El kell mennie ! Okvetlenül ott kell lenlennie. Hisz ösmeri Járayékat Még azt*modanák, hogy nem telik. Y és pÄPP RUHAFESTŐK ÉS VEGYTISZTITÓK Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotával szemben. 2. N FÉRFI RUHA TISZTÍTÁS: 1 öltöny nyári ruha K 2'80 feijelíiJ 1 mellény K —'60 „ 1 nadrág K V— „ Gallérok és kézelők tükör fényesen ke&zülnek 5 nap alatt. Kossuth Lajos-utca 17. oicsó árak! TISZTÍTÁSA: Szövet blous ... K 1'— feljetft Selyem íiloys... K HO „ Selyem alj K V80 „ Szövet alj K 1*20 „ Báli rubáK ... K 4'— „ vegyileg tisztítunk, Vidéki megbízásokat 10 K felül portomeatesen szállítunk.