Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-19 / 58. szám

4 58-ik szám. j^immtE 1914. julius 19 Tárgyalási határnap 1914. augusztus 6. Kalmár, képárus, kézimunka- és rövidárus, kis» ruhaárus, könyvkereskedő, kucséber, kötszerész, lisztárus, lisztkereskedés, ló-, marha- és mészkereskedés. Tárgyalási halárnap 1914. augusztus 7. Ócskás, pacal, paprikaárus ; petróleum-, posztó-, rőfös- és rövidáru, ruha, sertés, sirkő, sörkereskedő, szappanárus. Tárgyalási határnap 1914. augusztus 8. Szatócs: 920-ig. Tárgyalási határnap 1914. augusztus ''O. Szatócs 921-től végig, szesz , szén-, tejkereskedő, tejfelárus, temetkezási vállalkozás, tenge.iárus, terménykereskedés, tojás-, tollkereskedő, üvegkereskedes. Targyalási határnap 1914. augusztus U, Varrógép, vaskereskedés, vászonáru, vegyesáru, vegyeskereskedő, zöldségárus, zsibárus, alkusz, biztosítási ügynökök. Tárgyalási határnap 1914. aug. 12. Biztosítási hivatalnok, bor, gép, kereskedelmi, sertés, sorsjegy, szappan, szesz, szén, termény, ügynök, egyéb ügynökök, varrógép ügynök. Tárgyalási határnap 1914. aug. 13. Birói végrehajtó, fogteknikus, gyógyszerész, közjegyző, laptulajdonos mérnök, magántanár, orvos, szülésznő. Tárgyalási határnap 1914. aug. 14. Ügyvéd, zenede, zongoratanitónő-, Tárgyalási határnap 1914. aug. 17. Földbérlők, vadászatijog bérlők, cséplőgép tulajdon nosok, szecskavágó tulajdonosok. Tárgyalási határnap 1914. aug. 18. Különféle vállalatok, vegyes foglalkozások. Tárgyalási határnap 1914. aug. 19. jutalékok s az összes nyilvános számadásra kötelezett vállalatok. A kivetőbizottság elnök : Szalay Béla, helyettes elnöke : Eötvös Pál nyug. pénzügyigazgató-helyettes, tagjai: Surányi István, Megyery Pál és Antal János. Nyíregyháza városát a tárgyaláson Bogár Lajos és Hoffmann Mihály fogják képviselni. A kincstári előadó Kiss Gábor pénzügyi titkár lesz. A város közgyűlése egy korábbi határozatával elrendelte, hogy a heti állatvásártéren kigyakorolható italmérés számára szükséges terület árlejtés utján bérbeadatik. Az árlejtés meg is történt s annak eredményét ugy a város közgyűlése, mint a törvényhatóság jóváhagyta. A város határozatába azonban egy tévedés csúszott be, mert a határozat nem az italmérés számára szükséges területnek, hanem az italmérési jognak kerbeadásáról szól. A miniszter felebbezés folytán ez okból megsemmisítette a határozatot s felhívta a várost, hogy a terület bérbeadásáról intézkedjék. A képviselőtestületnek a határozatnak ilyen értelemben való helyesbítését rendelte el. Az 1914 év december 1-én lejáró kövezetvámszedési engedély / ügyét a tanács javaslatára levette a napirendről s azt a következő közgyűlés ügyei közé sorozta. Hosszabb vitát keltett a Sóstó fürdőn levő szívócső csatornájának víztelenítése céljából szükséges motor és szivattyú beszerzésének ügye. A tanács javaslata az volt, hogy az eddigi emberi erőt az olcsóbb motorikus erővel pótolják. Többek Jiozzászólása után a közgyűlés megszavazta • ugyan az e' cé^a kért 800 koronát, elrendelte azonban egyidejűleg, hogy sürgősen tétessék intézkedés annak megállapítására, hogy a beállott üzemzavar kinek hibájából, mulasztásából következett be? Ugyancsak hosszabb vita után döntött a közgyűlés özv. Klár Lajosné kérelme felett. A szakosztályok javaslata az volt, hogy a . kérelem teljesíttessék, a tanács javaslata pedig az, hogy a faraktár céljára kért terület valamennyi kitelepítendő faraktár részére egy helyen jelöltessék ki a kérelem ezuttali elutasításával. A közgyűlés a szakosztály javaslatát tette magáévá s Klár Lajosné kérelmét teljesítette. Ezulán kisebb ügyeket tárgyalt a köz» gyűlés. Képviselőválasztók összeírása. Nyíregyházán Balla Jenő városi főjegyző elnöklése mellett most folyik az uj választási törvény alapján a jövő évi képviselőválasztási névjegyzék tervezetének össeállitása, azonban az összeírás iránt nem nyilatkozik meg olyan érdeklődés, mint remélhető volt azok részéről, akiknek az eddigi választójogi rendszer mellett nem volt szavazati joga. Erre való tekintettel az összeiró küldöttség tegnap a kővetkező hirdetményt bocsátotta ki: s Hirdetmény. \ Az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzéke tervezetének összeállítására alakított összeiró küldöttség közhírré teszi, hogy az összeirási munkálatokkal a folyó julius hó 25-ik napjára elkészül. Figyelmezteti tehát mindazokat, akik az 1913. évi választói névjegyzékben felvéve nem voltak és az 1915. évi április hó 1-től érvénynyel bírandó névjegyzékbe az uj választói törvény szerinti jogosultság alapján magukat felvétetni akarják, hogy a városháza nagytermében működő összeiró küldöttség előtt sürgősen, de legkésőbben julius hó 25-ig, hétköznapokon a "délelőtti órákban személyesen jelentkezzenek a választói jogosultságra vonatkozó okmányaikkal, mert különben a névjegyzék-tervezetből ki fognak maradni. Az uj törvény szerint országgyűlési képviselőválasztói joga annak a magyar állampolgárnak van, aki ha gimnáziumot vagy ezzel egyenlő más iskolát végzett, legalább 24 éves, ha pedig ilyen iskolát nem végzett, legalább 30 éves; továbbá legalább egy év óta állandóan itt lakik és habár legalább 40 korona állami adót nem is fizet, de a következő feltételek valamelyikének megfelel. 1. Aki legalább irni és olvasni tud: 1. ha legalább 20 korona állami adót fizet; vagy 2. ha önnálló iparos vagy kereskedő és legalább egy segéddel dolgozik, vagy ha legalább 10 korona állami adót fizet egy adónemből ; vagy 3. ha ipari üzletnél vagy vállalatnál alkalmazott és iparos tanonc volt, vagy 5 éven belül legalább 3 évig egy szakmában dolgozott; vagy 4. ha mezőgazdaságnál vezetőmunkási vagy felügyelői állasban van alkalmazva; vagy 5. ha köz vagy magánszolgálatban legalább 5 év óta állandóan alkalmazva; vagy 6. ha a katonaságnál vagy a csendőrségnél altiszt vol*. II. Aki az ellemi iskola IV.-ik osztályát elvégezte, vagy ezzel egyenlően jogosító más iskolát végzett akkor is 1. ha legalább 2 korona állami adót fizet; vagy 2. ha önnálló iparos vagy kereskedő, bár segédje nincsen; vagy 3. ha ipari üzletnél vagy vállalatnál legalább 3 év óta állandóan van alkalmazva. III. A fentebbi I. és II. pontokban elsoroltakon kivül: 1. aki valamely választónak mezei gazdaságban vagy ipari üzletében mint segitő családtag működik és irni olvasni tud Az írás és olvasásban való jártasság az összeiró küldöttség előtt is igazolható irás és olvasás próba által. Nyíregyháza, 1914. julius 16. Balla Jenő az összeiró küldöttség elnöke. Adókivetési tárgyalások. A nyíregyházi kir. adóhivatal körzetéhez tartozó községekre vonatkozólag a tárgyalások javában folynak. A tárgyalások már julius hó eleje óta folynak s Nyíregyháza városára e hó 25-én kerül a sor. Szolgálatot vélünk tenni az érdekelt közönségnek, amidőn leközöljük a nyíregyházi tárgyalások sorrendjét. A tárgyalások sorrendje a következő : Adóköteles foglalkozások. Tárgyalási határnap 1914 julius 25. Asztalos, ács, bádogos, borbély és fodrász, cipész, cipőfelsőrész készítő, cukorka készítő, cukrász. Tárgyalási határnap 1944 julius 27. Csizmadia, épitőács, fésűs, fényképész, füstölt hus készítő, fűző készítő, gépgyár, harisnyakötő, hentes mészáros, hordógyáros, kalapos, kalácssütő, kályhás, kárpitos, kefés, kerékgyártó. Tárgyalási határnap 1914 julius 28. Kéményseprő, kocsigyártó, kosárfonó, kovács, műszerész, nyerstészta készítő, nyomdász kőműves, kútfúró, lakatos, mészáros és hentes, mézeskalácsos, mosóintézet, mükertész, mű köszörűs. Tárgyalási határnap 1914 julius 29. Női szabó, órás, paplanos, pecsenyesütő, perecsütő, pék seprőkészitő, szabó, szíjgyártó, szikvizgyáros. Tárgyalási határnap 1914 julius 30. Szitás, szobafestő, varrónő, vasgyáros, vegytisztitó, virslis, bérkocsis, fuvaros, taligás 430 ig. Tárgyalási határnap 1914 julius 31. Taligás 331-től végig. Bodegás, édes- és szeszesital kereskédő, italárus, kantinos, kávés, korcsmai megbízott korcsmáros 550 ig. Tárgyalási határnap 1914 aug. 1. Korcsmáros 551-től végig, percentes kimérő, vendéglős, sajáttermésü borárus, zártkörű italárus. Tárgyalási határnap 1914 aug. 3. Ásványvíz kereskedés, bazár, bor, bőr, bútor, cipőkereskedés, cukorka árus, déligyümölcs árus, divatárs, divatkereskedő. Tárgyalási határnap 1914. augusztus 4. Dohányárus, droguista, edényárus, ékszerész, élelmiszerárus, élesztőárus, fa- és szénárus, fakereskedő, fehérnemüárus. Tárgyalási határnap 1914. augusztus 5. Fűszerkereskedők, gazdasági gép üzlet, gyümölcsárus, halkereskedő, kalapkereskedő. Vetések állása Szabolcsban. Juniusban 200 milliméter eső esett, egyizben két nap alatt 93 milliméter. Ahol elég sürüállásu búzák voltak, ott megdőltek s ezeken a rozsda érzékeny kárt tett. A folytonos esőzés a kapálást és takarmánygyüjtést kártékonyán befolyásolta, viszont a fü és kapásnövények növését kedvezően e őmozdiíotta. A kapálással annyira megkéstünk, hogy most az aratási időre kinyu't s igy munkást alig kaphatunk. Dohányban, tengeriben az éjjeli bagolypille tett észrevehető kárt, ez a baj szűnő ben van. Cukorrépa levélzetén a levéltetvek okozta foltonként nagyobb kárt. Ezt a bajt a ka'.cabogarak fellépése és a 92—93 milliméteres eső szüntette meg, must már a jobb gazdaságok cukorrépái jónak mondhatók. Sok helyütt a második vetést most egyezik. Az aratást julius 2-án kezdtük meg, előbb a rozs és Hanna-árpa ért meg. Rozsból 20—24 kereszt, árpából 16—18 kereszt közt van magyar holdanként, szemképződés jó. A búzák 15—18 kereszt közt váltakoznak s igy uradalmak 5—7'5, kisgazdák 4—6-5 közti / szemtermésre számithatnak. A minőség elég jó. A kalász kissé apró, szalma rövid. Julius 5-én minden kalászos megért, kivéve a zabot, amely szintén zsendül. Törpeborsók kis, Viktória közép, magastörzsü borsók igen nagy termést adnak. A borsókat helyenként már csépelik, az aratást a folytonos esőzés hátráltatja. Burgonyák igen jók. Szomjas Gusztáv. — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala.