Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-16 / 57. szám

XXXV. évfolyam, 57. szám. •n r A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szán ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag bettivei szedett kétszeresen számit. A polgári fiúiskolák. (F—g). A tanügy körében több rendezendő kérdés van, amelynek megoldása mindig eltolódik. Mintha félnének hozzáfogni az illetékes körök, mintha nagyon sok érdeket kellene összeegyeztetni. Ilyen kérdés a polgári fiúiskolák ügye is. Igazán nem tudnók megmondani, hogy milyen helyet foglalnak el ezek a közoktatásügyben ! A népiskola fogalmát meghaladják, viszont a gimnáziumok s reáliskolák nivóját nem érik el. A nevelő tantestületet polgári iskolai tanitók alkotják, kik kétségkivül eléggé meg nem becsült munkát végeznek s igyekeznek ezt az abbamaradt tanintézetet nivón tartam. Elnézzük a polgári iskolák tananyagát. Mindegyik osztályban olyan tárgyak vannak, igen kevés kivétellel, amelyek a gimnáziumokban s reáliskolákban is feltalálhatók. Tehát e fiúiskolára nem lehet reáfogni, hogy valami különleges irányban képző, esetleg gyakorlati pályákra minősitő tanintézet lenne. Szinte olyannak tetszik, mint amelyik tanintézet a gimnázium s reáliskola nehezebb anyagával megbirkózni nem akaró ifjúságnak állana rendelkezésére, valamint az olyanoknak, akik a kishivatalnoki pályára megkivánt minimális négy polgári kvalifikációt akarják megszerezni. Igy pedig a polgáriskola egyáltalán nem mondható sem hézagpótló, sem befejezett, sem életképes intézetnek. — Hézagpótlónak nem mondható, mert nem végez olyan munkát, amelyet más intézet ne végezhetne el, nincs" oly előnye, amelyet más intézet, illetve középiskola ne nyújtana, nincs különlegesen kvalifikáló képessége, nem vehető kizárólagos előiskolának valamelyik magasabb rendű tanintézet szempontjából. Ami a befejezettség kérdését illeti, az sem áll kedvezően. Érettségit tenni nem lehet benne, sőt nyolc osztálya sincs. Manap pedig az ilyen intézetek igazán nem lehetnek életképesek. Ez a helyzet azonban — maguk a polgári iskolák érezik ezt legjobban — tarthatatlan. S feltétlenül előbb-utóbb dűlőre keli jutni a polgári iskola ügyének. Mert arra szükség nincsen, hogy ki nem fejlesztett középiskolákkal tarkitsuk a nevelésügyet, másrészt azonban kár lenne a polgári iskolákban rejlő kulturerőt, szellemi értéket elhajitani. Tehát ez iskolákat reformálni kell, nehogy elsorvadjanak. A reform kérdése azonban nem egyedül abban áll, hogy kifejleszszük őket 8 osztályúvá. Sőt erre nincs is feltétlenül szükség. A polgári iskolák reformja alatt mi legelső sorban irányváltoztatást értünk. Mert ha ez iskola kifejlesztve sem lenne egyéb, mint a gimnáziumnál s reálnál könnyebb középiskola, akkor nem kérünk belőle. Ez esetben csak silányabb kiadásban szolgálná azt a célt, mit a reáliskola s gimnáziup. oly kiválóan szolgál. Továbbá ily kifejlesztés mellett sem felelne meg céljának s ép nem lenne egyáltalán hallgatója. Mert senki sem lenne oly szük látókörű, hogy elvégezzen 8 évig oly intézetet, amely a legszűkebb körben tud csak kvalifikálni. Ily szellemi és anyagi áldozatot senki sem fog hozni. A polgári iskola jövőjét csakis egy esetben lehet megalapozni. Ha határozottan szakiskolává, praktikus intézetté teszszük, ha olyan alapokra fektetjük, hogy meghatározott életpályákra, praktikus élethivatásokra egyedül fog minősíteni. Igen, sokszor halljuk emlegetni, hogy a magyar ipart s magyar kereskedelmet elsősorban ugy kell életerőssé tenni, hogy müveit iparosokat, kereskedőket nevelünk. A közgazdasági élet fejlesztésének ez a programmja, irányelve jut tehát eszünkbe most, hogy a fiu polgári iskolák jövőjére gondolunk. Nem lehetnének-e ezek a polgári fiúiskolák iparos- és kereskedő-képző szakiskolák ! ? Igaz, ma is sok lép ez intézetek hallgatói közül ipari, kereskedői pályára, azonban igen sok ezt csak arra használja, hogy kishivatalnoki nyomorra szerezzen képesítést. Ezért meg felesleges ilyen külön tanintézet fenntartása, mikor e cél a gimnáziumok, a középiskolák utján is elérhető. Mennyivel más lenne a helyzet, ha ez iskolák csakis szakintézetetek lennének és nem lehetne onnan pl. csakis ipari s kereskedői pályára lépni. Esetleg lehetne még máskép is a szakszerűséget biztosítani. Mi csak eszmét vetünk fel, a kivitel már a tanügyi hatóságok feladata. Cikkünk csak azt célozza, hogy reámutassunk arra a tarthatatlan helyzetre, amelyben a polgáriiskolák intézménye van s utaljunk arra a nagy nyereségre, amely e kétségkivül értékes iskolafaj további fejlesztése, illetve okszerű reformja által ugy a magyar oktatás ügyre, mint közgazdasági életünkre háramolnék. Ügyvédi nyomtatványokat telefon megrendelésre bármily kis mennyiségben házhoz szállítunk. Telefon 139. Kinek van választó joga? Az országgyűlési képviselők választására vonatkozó uj törvény kiterjesztette a választói jogosultságot olyanokra is, akiknek választói joguk a régi törvény szerint nem volt. Ez a kiterjesztés azonban az életben csak a jogosultak személyes jelentkezése esetén valósulhat meg. Minthogy pedig a külömben is meglehetősen bonyolult uj választói törvény intézkedéseivel nem mindenki lehet ismerős, bizonyára nem végzünk fölösleges munkát, ha épen most, amikor javában folynak a választói névjegyzékek összeállítási munkálatai, röviden összefoglalva közöljük azokat a feltételeket, amelyek a választói jogosultságot megadják, A választói jogosultság mindenek előtt ahhoz a feltételhez van kötve, hogy az illető magyar állampolgár legyen Másik fő feltétel a választói életkor. Azok, akik gimnáziumot, vagy a gimnáziummal egyenlően jogosító más iskolát végeztek, 24 éves koruktól kezdve, akik nem végeztek, 30 éves koruktól kezdve bírhatnak választói jogosultsággal. Akik benne voltak már az 1913. évi névjegyzékben, azok életkorukra való tekintet nélkül választói joggal birnak, ha régi jogcímük változatlanul fennáll. Harmadik főfeltétel, hogy az illető legalább egy év óta lakjék abban a választókerületben, ahol magát felvétetni akarja. A köztisztviselők, kik lakóhelyüket gyakran kénytelenek változtatni, ez alól a feltétel alól ki van véve. Ezek a főfeltételek. A részletek a következők : I. Aki legalább 40 korona állami egyenes adót fizet, az minden egyéb különleges feltétel nélkül választói joggal bir; természetesen, ha az általános feltételeknek megfelel. Aki nem fizet legalább 40 korona állami adót, annak a választói joga mindenek előtt attól függ, hogy tud-e irni és olvasni ? II. Aki imi-olvasni tud, annak választói joga a következő esetekben van: 1. Ha legalább 20 korona állami adót fizet; vagy 2. olyan önálló iparos vagy kereskedő, aki legalább egy segéddel dolgozik; vagy egy adónemből legalább 10 korona állami adót fizet; vagy 3. iparüzletnél vagy vállalatnál alkalmazott, ha iparostanonc volt, vagy 5 éven belül legalább 3 éven át egy szakmában dolgozott, 4. az őstermelésnél vezetőmunkás vagy felügyelő; vagy 5. köz- vagy magánszolgálatban legalább 5 év óta van állandóan alkalmazva; vagy 6. választói joggal biró egyénnek segitő családtagja; vagy 7. a katonaságnál vagy a csendőrségnél altiszt volt. III. Aki nemcsak irni-olvasni tud, hanem elvégezte az elemi iskola Vl-ik osztályát avagy ezzel egyenlően jogosító más iskolát, annak választói joga van akkor is, ha 1. legalább 2 korona állami adót fizet; vagy 2. önálló iparos vagy kereskedő, tekintet nélkül arra, hogy segéddel dolgozik-e van sem és mennyi adót fizet; vagy 3. ipari üzletnél vagy vállalatnál állandó