Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-16 / 57. szám

2 57-ik szám. JN[Y!R¥IDÉK. 1914. julius 16. alkalmazott tekintet nélkül az alkalmazás ide­jének mennyiségére ; vagy 4. köz- vagy magánszolgálatban legalább 3 év óta van állandó alkalmazásban. Mindezen I— III. pontok alatt elsoroltak csak életök 30-ik évének letöltésével bírhatnak választói joggal. IV. Aki elvégezte a gimnázium nyolcz osz­tályát, avagy ezzel egyenlően jogosító más iskolát, annak választói joga van 24 éves korá­tól kezdve, tekintet nélkül arra, hogy fizet-e állami adót vagy sem ? Ebből a lehető rövidre összevont kimu­tatásból bárki is meggyőződhetik arról, lehet-e választói joga, vagy sem ? Akik az 1913. évi névjegyzékben benne voltak, azok hivatalból felvétetnek az uj név­jegyzékbe, hacsak a régi törvény szerinti választói jogosultságuk meg nem szűnt. Ha­sonlóképen hivatalból veszik fel azokat is, akik legalább 40 korona állami adót fizetnek, mert ezekből is áll az összeiró küldöttségek rendel­kezésére hivatalos adat az állami adófőköny­ekben. Mindenki más azonban a saját érdekében teszi, ha felvétele végett az összeiró küldöttség előtt személyesen megjelenik. Közgyűlés a városnál. Nyíregyháza város képviselőtestülete folyó 1914. évi julius hó 17-ik napján, pénteken délután 3 órakor a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgyak: 1. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur leirata a színházépület átala­kításhoz kért államsegély ügyében. 2. A m. kir. belügyminiszter ur határo­zata az állatvásártéren kigyakorolható italmérés számára szükséges terület bérbeadása ügyében. 3. Jelentés a dr. Bodnár István elleni ki­sajátítási ügy végeredményéről. 4. Az 1914. évi december hó 1-én lejáró kövezet vámszedési engedély meghosszabbítása ügye. 5. Az Erfolyón létesítendő vasbetonhidak vállalatának átruházási ügye. 6. A Sóstó fürdőn lévő szívócső csatorná­jának víztelenítése céljából szükséges motor és szivattyú beszerzési ügye. 7. A református leányinternátus kérvénye az udvaron létesítendő járdához szükséges kő adományozása iránt. 8. Ajánlat a városi színházépületnek mozgó­fénykép előadások céljára bérbevétele iránt. 9. özv. Klár Lajosné kérelme faraktár cél­jára a régi tanitókertből terület bérbeadása iránt. 10. Kucsa Lajos talyigás kérelme tűzoltás­nál megbénult lováért kártalanítása iránt. 11. A nagylaktanya melletti trágya lerakó hely bérleti ügye. 12. Marsalkó Lajos, a Jármy tanyai bér­gazdaság haszonbérlőjének kérelme kisebb épít­mények létesithetésének engedélyezése iránt. 13. Horányi Lajosné és Weisz Jakab közös kérvénye boltbérlet átruházásának engedélye­zése iránt. 14. Oltványi Ödön tanácsnok, Nagy Elek főmérnök, Juhász Etele rendőralkapitány, Fábry Béla, Szalay Anna, Leövey Julia és Paksy Erzsébet napidijasok kérelme szabadságidő engedélyezése iránt. A bányászatról. Sztankay Béla előadása a főgimnáziumban. Vasárnap délután nagyszámú érdeklődő közönség gyűlt össze a főgimnázium díszter­mében, hogy meghallgassa Sztankay Bélának, a debreceni fém- és vasipari szakiskola igaz­gatójának előadását a bányászatról. Az elő­adást Sztankay, a „Nyíregyházi'iparos ifjúság önképző-egyleté"-nek felkérése folytán tartotta meg és itt mindjárt szükségesnek látjuk leszö­gezni azt a tényt, hogy iparos ifjuságunk igen szép számmal jelent meg és nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást. Rövid, áttekintő bevezetés után Sztankay Béla megmagyarázta a hallgatóságnak a bányá­szat fogalmát, köreit, célját,- eredményét és eszközeit, majd áttért azokra az ágazatokra, a hol a bányászat leginkább használatos: a fém­bányászatra, a kőbányászatra, a sóbányászatra és a kőszénbányászatra. Mindenik bányászatnál különböző a cél, különböző az eredmény és eszerint különbözők az eszközök is, amelyekkel az eredményhez elérnek a bányászok. Minden­esetre igen fontos, hogy a bányahelyiségben, ahol dolgozni akarnak, gondoskodva legyen arfól, hogy semmi ne gátolja a munkát. Igy a vizet, amely a bányász legnagyobb ellensége, gondosan már előre, még mielőtt a tárna ki­használásához hozzáfognának — elvezessék. Ez gyakran igen sok költségbe és fáradságba kerül, de ez az első föltétel. A második az, hogy a szellőztetés kifogástalan legyen, azaz, állandóan friss, tiszta levegő jusson a bányászokhoz, akik igy teímészetesen friss erővel sokkal nagyobb munka kifejtésére képesek. Ezek a bányászat legelemibb, de egyben legfontosabb szabályai, amelyek be ne nem tartása igen nagy veszé­lyek okozója. A bányászat különböző fajai között a leg­érdekesebb, de egyben a legveszélyesebb a kőszén bányászása. Hogy mily fontos eszköz mindennapi életünkben a kőszén, azt mindenki tudja, de azt már kevesebben tudják, hogy a bányásznak mily nagy és sokszor veszélyes munkájába kerül, mig a föld alól felhozza a fekete kőszenet. A kőszén bányászása és álta­lában a bányászás három módon történik, még pedig vagy lefejtés, vagy tárnázás, vagy pedig aknázás utján. A legkényelmesebb és egyben a leggazdaságosabb természetesen a lefejtés; a legveszélyesebb és egyben a legdrágább az aknázás. Éppen az ész, ahol csak lehet lefejtés vagy tárnázás utján hozzák napvilágra a föld mélyének kincseit, aknázás utján csak a leg­ritkább esetben és csak akkor, ha más mód nincs. A felolvasást vetített képek kisérték, a melyekből nemcsak a bányászást magát, ha­nem a kibányászott anyag feldolgozását is megismerte a közönség, mely sokat tanulva, tapasztalatokban erősen gazdagodva hagyta el a főgimnázium dísztermét és hálás tapssal honorálta Sztankay előadását. Nyári tartózkodásra, vagy nyara­lásra távozó előfizetőink tudassák címü­ket egy levelezőlapon, vagy a julius 1-én esedékes előfizetési díj beküldésé­vel egyidejűleg a szelvényen, hogy utá­nuk küldhessék a Nyírvidéket. Egyúttal kérjük a hátralékos előfi­zetési dijak szives beküldését. Miért nem dallamos a modern zene ? Wanda Landowska levele a Kaukázusból. 2 Németből fordította: Vertse K. Andor. Mi a dallam ? A mi barátunknak Jean Huré-nek legutóbbi cikkében a dallam kitűnő definícióját találtam. Sajnálom, hogy a tanul­mány nincs nálam, s így az ő meghatározását csak ügyetlen fordításban közölhetem Önnel. „A dallam a hangjegyeknek pontosan körülírt sorozata, amely az összhangzat alap­jától elvált." Ugyebár, ez nagyon szép. De ami Jean Huré úrnak elvált, az nem fog elválni egy közepes tehetségű zenésznek, az avatat­lanok előtt pedig teljességgel érthetetlen marad ez a definíció. Itt úgyszólván nyakig benne vagyok a kaukázusi, örmény és perzsa zené­ben, amelyek iránt évek óta szenvedélyesen érdeklődtem, s ezekben a dallambéli szépsé­geknek egész kincsesbányáját fedeztem fel. De akárhány útleírást olvas Ön, az exotikus zenéről mindig ezeket a kitételeket fogja ta­lálni : bizarr hangok, monoton ritmus, dallam­hiány. Pedig határozottan állítom, hogy ez a muzsika dallamos, amikor a benszülöttek ének­lik azzal az ihlettel és melegséggel, amelylyel mi szoktuk énekelni a saját dalainkat. Csak­hogy az ő dallamfrázisaik és énekékitéseik szokatlanok az európai füleknek. S ugyanezt tapasztaljuk minden új zenei iránynál, amelyek­nek moder kombinációit még nem szokta meg a fülünk, s a torkunk még nem simult hozzá az uj művészeti produktum visszaadásához, s ezért szoktak lármát csapni, hogy „a modern zene a melódiát elnyeli, s az emberi hangot meggyilkolja." Vannak borfajták, amelyek idő­vel mézédessé válnak. Úgy látszik, hogy az évek a zenét dallamossá fejlesztik, néha annyira, hogy rosszul lesz tőle az ember. A dallamos zene a Tegnap muzsikája, a mai csak későbben válik melodikussá, s épen azért nevezzük a Holnap zenéjének, a Tegnapelőtt muzsikája pedig nyomtalanul eltűnik. „A dallam" — mondják az — a zenében, ami a szívhez és értelemhez szól". Ez igaz. Mert bizonyos szavakat és helyzeteket egy egész korszakon keresztül meghatározott melódiai frázisok kisérték, mely használat azután ezek­nek a dallamfrázisoknak különös jelentést köl­csönzött s igy lassanként kifejlődött az az egyéb­ként nagyon konvencionális' zenei nyelv, mely a kultúrának egész korszakát és a fejlődésnek hatalmas lépcsőjét jelenti számunkra. Erről eszembe jut, amit Nietsche mondott valamikor egy festőről: „nézzen erre a mű­vészre, ő csak azt fest, amit szeret; és tudja-e, hogy mit szeret ő ? Azt, amit festeni tud, amit festeni tanult". A dallam az, ami meghat ben­nünket. De tudja Ön, hogy mi hat meg ben­nünket legjobban ? Az, amit a fülünk legköny­nyebben percipiál és amit a torkunk, vagy ujjunk megtanult reprodukálni. A „zenebarát" nem elégszik meg egy ál­talános impersszióval, amelyet egy operából, vagy szinfónikus műből kaphat; ez neki bizony­talan, felületes benyomás, ő kézzelfoghatóbb emlékeket, melódiákat, illetve melódiatöredé­keket követel, amelyek éjjel-nappal a tűiébe zsongjanak's amelyeket a hivatalában az Íróasz­talánál, vagy akár a hálószobájában kénye­kedve szerint trillázhasson neje őnagyságának és egész környezetének határtalan kétségbe­esésére. Ez az úgynevezett zenebarát hasonlít azok­hoz az asszonykákhoz, akik az éjjeli kávéhá­zakért rajonganak, ahol az eléjük tett rossz tlUtfrUIQI aXfiR»"'M ai ErfígiMMi 23 és 29 korona. gépek, äemezek, papírok és vegyszerek gfári ra a legszakszerűbb összeállítása 8 koronától Sérvkötő, Haskötő mérték szerinti készítése BLUMBERG JÓZSEF j™

Next

/
Thumbnails
Contents