Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-11-12 / 91. szám

Kenyér és kamat. A most folyó világháborúnak eddigelé csak u. n. ethikai hatásával és mellék körülményeivel foglalkoztunk, anyagi hatását és az azzal járó bajokat pedig, legalább mi, ideálisán gondolkozó magyarok, meglehetősen figyelmen és számításon kivül hagytuk. Tanúsított ethikai érzésünk és áldozatkészségünk megőrzése mellett, elérkezett az ideje, hogy a háború anyagi hatásaira és ennek körülményeire is gondoljunk, minthogy nemcsak igével, hanem kenyérrel is él az ember. Ebből a fejlemények által kényszeritett felfogásból irtam soraim felé címül az ott olvasható két szót : kenyér és kamat. Ugy vélem, nem is kell ennek a két szónak együvé, egymással kapcsolatba állítását bővebben indokolni. Együvé állította és kapcso'atna hozta azt maga a háborús állapot hatása I Mind a kettőnek súlyát érzi és nehezen viseli a társadalomnak csaknem minden rétege, különben is nemcsak most és nem először jön elő egymás mellett, egymással kapcsolatban a kenyér és kamat. Szinte egyidejű a kenyérnek és kamatnak szereplése magával az emberiséggel. Már a szentírásban, bizonyára ott sem először, foglalkoznak az emberek a kenyér és kamat kérdésével s már ott olvasható megítélése s büntető intézkedés a kenyérdrágitás s a kölcsönnel való uzsoráskodásról! Nagy kérdését képezte ez mindenha az emberi társadalomnak. A kereszténység közös imádságában is már annak nagy jelentőségénél fogva, szinte egyedül a mindennapi kenyérért könyörögnek a keresztény népek milliói s nincsen nemzet, amelynek ösmert törvényhozása ősidőktől kezdve nem foglalkozott volna a kölcsön iparral s az a körüli visszaélés megakadályozásával, illetve üldözésével ! Elösmerés illeti tehát kormányunkat, hogy más államok példájára, a háború kitörésével egyidejűleg kiterjesztette figyelmét az élelmezés és a kölcsön ügyletek körüli visszaélés korlátozására! Ilyennek kell tekintenünk a moratórium kihirdetését s azt a rendelkezést, melynek okos és helyes felhasználásával egyes helyi hatóságok, ezek között elösmerésre méltóan rendőrfőkapitányunk is, a napi piacra kerülő, közszükségletet képező s általában fogyasztott élelmiszer árának fokozását, a háború ebben nyilvánuló káros hatását mérsékelhették s ez által, az e részben leginkább érdekelt városi lakóknak lehet mondani megélhetését, annyira-meunyíre elősegíthették. Az emiitett kormány intézkedéseknek üdvös és szükséges voltát tehát lehetetlen is lenne megtagadni, csak az a kérdés, hogy a kenyér és kölcsön árával való visszaélés az előbb érintett kormány intézkedesekkel kellően és kimeritőleg szanálva van-é, vagy nincs ? A sokfelől megnyilatkozó közvélemény azt mondja nincs, mert a napi piacra kerülő kivételesebb természetű élelmiszerek árának mérséklését eredményező kormány intézkedés a kenyérkérdést nemcsak ki nem meríti, de nem is érinti s épen ezért a kenyér és kenyérnek való termények ára időközben olyan magasra emelkedett, amelyhez hasonlót, vagy annál nagyobbat egy okosan, igazságosan gondolkozó gazda pem igénye'het szűkölködő polgártársaitól, vagy a hadban álló katonaságot élelmező állam'ól; a moratórium azon hatálya mellett pedig, hogy a háború előtt kelt kötvény és váltón alapuló kö'cbönkövetelés a háború tartama alati, illetve azon időig, ameddig időrőlidőia a moratórium meghosszabbittátik, nem perelhető, dL i^yen perelt követelések tárgyában hozott birói Ítéletek végre nem hajthatók, nem védik meg az adóst attól, hogy egyes élelmesebb hitelezők, vagy ezekkel egy számba vehető kisebb bankok, a törvényben megengedettnél magasabb kamat vételével, követelésével, vagy számításával, a háború által értékében amúgy is apasztott vagyonában, lehet mondani tör~ vénytelenül és jogtalanul károsíthassák, maguk pedig a háborús állapotból meg nem érdemeit es meg nem engedett hasznot húzzanak ! Miután ez igy is van, joggal várhatja és várja is az időközben már elviselhetetlenné lelt kenyér áremelkedés s az említett hitelezők részéről eshető visszaélés közepette, a nagy közönség, hogy az élelmiszer árának mérséklését célzó s a moratórium kihirdetését, illetve meghosszabbítását tartalmazó kormányrendeleteket most már számbavehető késedelem nélkül követni fogják a kenyérnek való termények maximális arának megállapításáról s a kamat körüli visszaélés korlátozásáról intézkedő további kivételes rendeletek is. A fővárosi lapok közlése szerint előrelátó kormányunk ez irányban is már nemcsak napok, vagy hetek, hanem lehet mondani hónapok óta tartat értekezleteket, időközben felbecsültette a termény készleteket s közeiesen történt annak jDublikálása is, hogy az említett terményekben a* feltételezettnél is nagyobb készletek állanak rendelkezésre. Mindezek után tehát most már gyorsabb tempóban, a hamarkodás vádja nélkül követheti a német birodalom vonatkozó eljárását s ha az ottani tapasztalatok azt mutatják, hogy a maximális árak megállapítása csak ugy vezethet a kívánt eredményre, ha vele egyidejűleg előforduló szükséghez képest a hatósági requirálás is elrendeltetik, kormányunk is az e részben szintén rendelkezésére álló tapasztalat utján a maximális ár megállapításáról s a hatósági requiráiasról együtt intézkedjék. A hitel kérdését illetőleg sem panaszkodhatunk, hogy a moratórium mellett a kezdeményező lépés addigelé is már meg nem tétetett volna. Ilyen kezdeményező lépésnek kell tekintenünk, hogy a mélyben járó háborús állapot dacára az osztrák-magyar bank időközben 6°/o-ról félszázalékkal szállította le a kamatlábat. De hogy ennek az intézkedésnek kedvező hatása érezhető legyen, még inkáb i^dokoltá teszi a kivételes állapotnak megfelelő moratórium mellett a további kivételes és gyors intézkedést arra nézve is, hogy a kölcsön-iparral foglalkozók a bankkamatlábon felül kezelési költség képen igényelhető 2—272%-os illetve a törvényben megengedettnél nagyobb kamatot egyáltalán ne persequálhassanak. Ezt az intézkedést ebben a háborús világban a kölcsön-'parral fog'alkozók is elviselhetik, akkor, akikor a katonai szállításokban nem részesülő iparosok nagy tömege és a kereskedők nagy sokasága nemcsak mérsékeltebb polgári hasznot nem huz, hanem tőke vagyonát emészti fel, ha van, vagy szűkölködik. A törvényben megengedett 8%-nál nagyobb kamat követelésével való visszaélést illetően van ugyan büntetésről intézkedő külön törvénycikk is, de ennek a törvénynek igénybevétele annyira meg van nehezítve s az uzsoráról szóló törvény construktiója annyira tág teret nyit a kimagyarázásra és a birót is annyi nehéz körülmény által vezetteti az uzsora vétség megállapítása és büntetése körül, hogy ha még figyelembe vesszük azt a módot és eszközt is, melyei a hitelező adósával szemben visszaélhet — az u. n. uzsora törvény a visszaélők ellenében igazán csak írott malaszt marad. Hallottuk azt az ellenvetést, hogy bizonyos kisebb existentiáju és mondjuk hitelű bankok nem közvetlenül és nem az osztrák-magyar banktól szerezhetvén be pénzkészletüket, azokra nézve tehát a bank kamatláb irányadó nem lehet, csakhogy az egészséges közgazdasági érdek, ugy a hitelképes nagyobb bankok intensivebb üzeme, valamint a kölcsönre utaltak, érdeke szempontjából az a kívánatos, hogy az uzsora nélkül el nem élhető ilyen hitelintézetek lekerüljenek a pénzpiacról. Az ilyen intézetek alakulását legtöbb esetben néhány existentiának fungálhatása és nem közgazdasági érdek hozza létre — ezeknek az existentiáknak a szóba hozott módon való szutenírozása pedig igazán se nem jogos mag ánérdek, se nem közérdek ! Nem lehet .mindezeknél az okoknál fogva kétséges, hogy uzsora törvényünk mellett, a moratóriummal kapcsolatban, szükség van a háborús állapotnak megfelelő kivételes, e^elyes. világos és ki nem játszható rendelkezésre is ! Debreezen város törvényhatósága különösen a gabonanemüek maximális árának megállapítása s az a körüli intézkedés iránt közigazgatási bizottsága utján, híradás szerint, sürgető feliratot intézett a kormányhoz. Ezt az eljárást mindkét kérdésben mi is követhetjük és kövessük is; mert néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát! K. I. Hósapka-gyapjufonal legjobb minőségben Kohn Ignác divatáruházában, Nyíregyházán. Telefon : 129. sz. 594-52-1 Az 1878 — 1890. évben született népfölkelésre kötelezettek bemutató szemléje a következő sorrendben és napokon lesz megtartva. I. A dadai alsó járásban: Büdszentmihály, november 17. Polgár, „ 18. Tiszadob, „ 19. Prügy, „ 19. Tiszabűd, „ 20. Tiszalök, „ 20. Tiszaladány, „ 20. Tiszadada, „ 21. Tiszaeszlár, „ 21. Gsobaj, „ 21. A bemutató szemle helye: Nyíregyháza. A dadai felső járásban Viss, november 21 Gáva, » 22 Ibrány, » 22 Vencsellő, 22 Balsa, 23 Buj, » 23 Paszab, ft 23 Rakamaz, ff 23 Timár, ff 24 Tiszaberczel, ff 24 Tiszanagyfalu, ft 24 Kenézlő, ff 24 Á bemutató szemle helye: Nyiregyháza. A tiszai járásban: Tornyospálca, Mándok, Eperjeske, Mezőladány, Eszeny, Gyüre, Tiszabezdéd, Kopócsapáti, Szabolcsbáka, december 12. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 15. 15. A bemutató szemle helye : Munkács. Hösapka-gyapjufonal legjobb továbbá hadb mi reszére meleg a9só-ruhák, keztyük, harisnyák, has-, térd- ós érmslegitők szvetterak, kötött kabátok stb. a nagyobb választókban kaphatók női- és férfi-divatáruh ázában Nyíregyházán Telefon: 12 9. sz.