Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-11-05 / 89. szám
hősiességének hallatára, ujjongunk győzelmeik hirére és fanatikus hittel bizunk hadseregünk bátorságában és kitartásában, igazságos ügyünk erejében, mely előbb-utóbb a végleges győzelmet és ezzel együtt az uj virulást teremtő békét is meghozza számunkra. De ne csak érzelmi közösségben éljünk harcoló testvéreinkkel. Ennél sokkal nehezebb és sokkal fontosabb feladat vár az itthonmaradtakra. Csak az a hadsereg küzdheti ki a végső, döntő győzelmet, melynek hátvédje egy dolgozó, erejét a végsőig megfeszítő, a lelkes kötelességtudásban lankadatlan nemzet. S amint elvárjak a fegyverben álló polgárságtól, hogy a háború változó fordulataiban, bármily soká tartson is az, soha el ne 5 lankadjon, hősiessége, bátorsága, elszántsága meg ne fogyatkozzék: ugy joggal elvárhatja a hadsereg az itthonmaradt dolgozó polgárságtól, hogy a háború egész tartama alatt megfeszített erővel folytassa munkáját, hogy áldozatkészsége és munkabírása, győzelmi mámorban és lesújtó balsorsban egyaránt, méltó legyen a nagy időkhöz, melyekhez foghatót az egész világtörténelemben hiába keresünk. S a társadalom e céltudatos, lelkes munkásságába kell, hogy szervesen belekapcsolódjék a tanítóság munkája is. Mert e nagy időkben a szokottnál még nagyobb feladatok hárulnak az itthomaradt tanítókra, különösen kisebb helyeken, hol a tanitó egyik és talán leghivatottabb vezetője és tanácsadója az egész községnek. Mindenekelőtt iskolánkba kell visszatérnünk. Béke idején is az tartja fenn a társadalmat, az virágoztatja fel a nemzetet, ha mindenki, kivétel nélkül, megfelel hivatásának, teljesiti vállalt kötelességeit. S e rendkívüli időben, mikor multunkat és nemzeti egyéniségünket, függetlenségünket és kulturánkat kell megvédenünk a barbarizmus egy újkori népvándorlása ellen, minden iskolának, a kultura minden legkisebb műhelyének kettős fontossága van. Itt kell őrt állnunk, hogy tradíciónk folytonosságában e felfordult világban se legyen megszakítás, itt kell — téglát téglára rakva — megépítenünk hazánk és nemzetünk jövendő nagyságának hatalmas épületét. A mult és jelen kincseit a most küzdő és dolgozó nemzedékek őrzik és védik meg a pokol minden támadása ellen, de a kincsek boldog örököseit és majdani gyarapítóit: a jövő nemzedéket az iskolákban neveljük. S e nevelői munkásságunktól függ a jövendő képe. Hálás köszönettel vette tehát a magyar tanítóság a kormánynak azt a céltudátos es erélyes intézkedését, mellyel országszerte elrendelte az iskolák munkájának megkezdését, mindent elkövetvén, hogy az akadályokat lehetőleg elhárítsa. Minden tanítónak első kötelessége tehát, hogy az iskolai munkásság folytonosságát minden akadállyal szemben megvédje, hogy saját kis világában mindent megtegyen, hogy gyermel-eink nevelésének fontos ügye háttérbe ne szoruljon. De nemcsak a háború okozta külső akadályokat kell majd legyőznünk. Az iskola belső életében is elég gátló körülmény fog felmerülni. A magunk könnyen érthető izgatottsága, mely munkabírásunkat lenyűgözi majd, a gyermekek elterült figyelme, az utcai élet és a változó, felzaklatott közhangulat, mely az iskola elzárt világába is be betör, a szülők anyagi és családi bajai, — mindmegannyi belső akadály, mely az iskola munkáját károsan befolyásolhatja. De éppen e bajokkal szemben kell majd megmutatnunk, hogy igazi néptanítók, a nevelés mesterei vagyunk, kiknek erejét a nehézségek megacélozzák, kiknek kötelességtudásán, hivatásszeretetén sem külső, sem belső bajok ki nem fognak. De e nehéz időkben, ahol minden ember kettőnek terhét viselni kénytelen, feladatunk és kötelességünk az iskola falain tul is munkába szólit bennünket. A nagy időket megértő, embertársait önzetlenül szerető, községének jó* voltáért mindent feláldozni kész tanitónak szinte felesleges ez irányban részletes utasításokat adni. A háborús világ felzaklatott és felkavart társadalmi élete pedig napról-napra annyi uj meg uj alakulatot mutat, hogy rciríden ezirányu feladatot elsorolni amúgy is lehetetlen. De kinyílt szemmel néz körül, ki kötelességeit férfias komolysággal fogja fel, ezernyi alkalmat talál, hol felvilágosító és tanácsadó, vigasztaló és biztató szóval megbecsülhetetlen szolgálatokat tehet. A A csüggedőket biztatni, a rémüldözőket megnyugtatni, a tájékozatlanokat felvilágosítani, a csapásoktól sújtottakat megvigasztalni és felemelni, a tehetetleneket és nyomorgókat szóval és tettel, tanáccsal és a folyton bugyogó közjótékonyság helyes irányításával segíteni, mily nemes feladat, méltó minden igazi néptanítóhoz. S ha öldöklő járványok ijesztő réme tetézi majd az amúgy is súlyos bajokat, ismét ujabb feladatok hárulnak a tanítóra. A járványos betegségelet kellő óvatossággal, célszerű intézkedésekkel és helyes életmóddal ma már eleve meg lehet törni. E téren az okos felvilágosítás, a népszerű tanítás, az évszázados babonák irtása cselekedetszámba megyen és elejét veheti a járványos betegségek veszedelmes terjedésének. E felvilágosító munkát pedig a község orvosával és hatóságaival karöltve ismét csak a tanitónak kell elvégeznie. Mi, itthonmaradtak, csak igy leszünk méltó társai harcoló testvéreinknek, kik vérük hullásával, testük épségének és fiatal éltüknek kockáztatásával szerzik meg számunkra a dicsőséges győzelmet, a békés, a nyugodalmas szebb jövendőt. Bárd Rezső. Közgyűlés a városnál. Kedden délután rövid lélekzetü rendkívüli közgyűlést tartott Nyíregyháza város képviselőtestülete Májerszky Béla kir. tan., polgármester elnöklete alatt. A polgármester budapesti útja. A közgyűlést megelőző elnöki bejelentések során referált a polgármester legutóbbi budapesti utjának eredményeiről. A kövezet vám kérdésében a kereskedelemügyi minisztériumban járt el. A december 1-én lejáró kövezetvámszedési engedély meghoszszabbitása iránti kérelemmel kapcsolatban a város tudvalevőleg a tarifa felemelését is kérelmezi. A minisztériumban azt a felvilágosítást nyerte a polgármester, hogy az idő rövidsége miatt a tarifa kérdésben határozni nem lehet, azonban megígérték, hogy az eddigi tarifa mellett a lejáró engedélyt egyelőre meghosszabbítják. A város részéről az élelmi szerek és tüzelő anyagok szállítása érdekében különböző felterjesztesek mentek a különböző minisztériumokhoz. Ezeknek is utána nézett a polgármester. Az élelmiszerek ára tekintetében azt a felvilágosítást kapta, hogy a kormány ankétét hivott össze, hasonlóképen ankétét tervez a földmivelésügyi minisztérium is a Magyarországon nem termő élelmi cikkek behozatala érdekében. A vasúti szállítások körül felmerült nehézségek miatt intézett felterjesztés az államvasutak igazgatóságához tétetett át.OttTolnay Kornél elnök igazgató megígérte a polgármesternek, hogy Nyíregyházára is successive megkezdődnek a szállítások. / A belügyminisztériumban azt a kérelmet tolmácsolta, hogy a háború miatt bevonult városi alkalmazottaknak legalább egy része szabadságoltassák. A városi ügyosztályban azonban azt a felvilágosítást nyerte, hogy magának ennek az ügyosztálynak nagyobbik fele szintén a harctéren vao. Az ügyek közül ott is csak a sürgőseket képesek elintézni s egy ember legalább kettőért dolgozik. A közgyűlés mindezeket a polgármester eljárásáért Kovács István képviselőtestületi tag által kifejezett elismeréssel vette tudomásul. A megfigyelő barakok. Jelentette ezután a polgármester, hogy dr. Ujfalussy Dezső főispánt kormánybiztossá nevezték ki a Nyíregyházán felállítandó megfigyelő betegállomáshoz. A kormánybiztos felhívására vele együtt megtekintették a barakok számára alkalmasnak vélt területeket, a mostani, a régi vásártereket ; de legalkalmasabbnak bizonyult az a terület, amely az uj vasúti fűtőház hátamögött terül el. Itt a barakok felállításához már hozzá is fogtak. A bérbeadott földek kártalanításáról a kincstár fog gondoskodni. Hasonlóképen betegek elhelyezésére szemelte ki a kormánybiztos a Sóstó fürdőt is. A vendégszobában elhelyezett bútoroknak a fürdő épületbe való elhelyezéséhez a polgármester munkaerőit adott. Itt is folynak már a berendezések 460 beteg számára. A közgyűlés ezt a bejelentést is tudomásul vette. A közgyűlési tárgyak. A jegyzőkönyv hitelesítők kiküldése után gyors tempóban vette tudomásul a közgyűlés az érkezett felsőbb hatósági jóváhagyásokat. A betegsége miatt szabadságot kérő dr. Hoffmann Emil városi orvos részére 4 heti szabdságot engedélyeztek. Helyetteséül dr. Vadász Leó nyíregyházi orvost kérték fel és bizták meg a városi orvosokat megillető javadalmazással. Még néhány kisebb tárgy elintézése után a közgyűlés véget ért, tudomásul véve a polgármester abbeli bejelentését, hogy családi ügyben Meránba kell utaznia s mintegy 5- 6 napig távol lesz. Háború idején. A háború idegeinknek legelfinomultabb és legérzékenyebb állapotát váltja ki. A gondolat, hogy közelállóink, szerettjeink küzdenek, a biztató remény, hogy egy szerencsésebb korszak megvalósítása felé nehéz, de öntudatosan vezetett küzdelemmel törtetünk, a véres nyomoknak és a sóhaj nélkül tűrt százféle nyomornak hatása és ezen hatásnak hallgató ajkak és könnytelen szemek mögé való eltüntetése, — lehetetlen, hogy a láznak egy bizonyos folytonos állapotában ne tartson. L£zas érdeklődéssel, feszült figyelemmel és nyitott szemekkel haladunk és lesünk minden ujat. És idegesen érzékenyek vagyunk minden iránt. Ezután a hábo-u által kreált néhány alakkal és helyzettel bátorkodom foglalkozni. Pánik ur. A háború előtt igénytelen emberke volt. Az emberek keveset beszéltek róla, ő sem sokat hallatott magáról, a tettei pedig egyenesen hallgattak. Nem örült a mások örömének és nem engedte, hogy mások is osztozzanak az örömében. Jelentéktelen figura az emberek nyüzsgő óceánjában. A háború kitörése óta azonban a természete nagyon megváltozott. Aranyszegélyes cwikkerében és ünnepi gyászöltözetében egyre sűrűbben lett látogatója az eddig mellőzött embertársainak és mikor szólásra köszörülte torkát, előre engedte sejteni, hogy nagyon szomorú dolgokat kell tudtára adni mit sem sejtő embertársainak. Kifogyhatlan volt az elszomorító események elbeszéléseben. Majd egy huszárezred szörnyű katasztrófáját beszélte el és rögtön kiszínezte apró részletekkel is : „Kérem (torokköszörülés) ötször annyi kozákkal került szembe és hősies harc után egytől-egyig elestek, csak egy hadnagynak sikerült Hósapka-gyapjufona! lepi)!] minőségben, továbbá hadbavonultak részére meleg alsó-ruhák, keztyük, harisnyák, has-, térd- és érEBi©S©ffItőic szvetterek, kötött kabátok stb. a legnagyobb választékban kaphatók női- és férfi-divatáruházában Telefon: 12 9. sz.