Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-08 / 81. szám

Az uj hajdudorogi gör. kath. Püspökség Nyíregyházán. Miklóssy István, az uj hajdurogi gör. kath. egyházmegye püspöke szombaton este teljes csöndben, minden ünnepies fogadtatás mellőzésével Nyíregyházára érkezett, hogy egyházmegyéjének kormányzatát immáron innen, végleges székhelyéről: Nyíregyházáról vezesse. Végleges ideköltözésével véget ért a harc, mely székhelyének kijelölése körül a versengő városok között hosszú időn át elkeseredett küzdelemmel folyt, s amikor egy rész örömmel vesszük tudomásul, hogy ez a küzdelem a mi igazságos ügyünk diadalával végződött, éppen annyira örvendetes az is, hogy az utolsó zavaró momentum, mely a püspöki egyházmegye szervezetének kiépítését többé-kevésbbé hátráltatta, a székhelykérdésnek megoldásával szintén kiküszöbölődött. A püspökség székhelyének javunkra történt kijelölése tényének nagy jelentőségét számunkra még csak fokozza az az őszinte vágyakozás, mely az uj püspököt eltöltötte, hogy minél hamarább körünkbe érkezhessen s egyházmegyéjének ügyeit innen intézhesse. Kedves és jóleső bizonysága ez annak, hogy a személyéhez és az általa képviselt s magasztos nemzeti misszió betöltésére hivatott intézményhez való rakaszkodásunk kölcsönös volt, s ő is éppen olyan örömmel jött a mi körünkbe, mint a mily igaz szeretettel mi vártuk Őt. Ezeknek az érzelmeknek kölcsönössége biztató reményt nyújt arra, hogy a hazája, egyháza és az uj székvárosa javára kifejtendő működése áldásos, sikeres leend. * Miklóssy István szombaton este a 9 óra tájban érzkező vonattal érkezett városunkba Sátoraljaújhelyből, hová Debreczenből való végleges távozása után néhány napi tartózkodásra távozott. Az érkező püspököt az állomásnál Bányay Jenő kanonok, püspökhelyettes vezetésével kizárólag a papság várta és fogadta, mert az uj püspöknek a leghatározottabb kívánsága az volt, hogy a háború izgalmára való tekintettel a város közönsége részéről való ünnepies fogadtatása teljesen mellőztessék. Megérkezése után egyenesen a templomba hajtatott, hol a bejáratnál teljes egyházi ornátusban Ruttkay Gyula főesperes, szentszéki ülnök fogadta. Ruttkay főesperes a jelen voltakat magával ragadó beszédben üdvözölte az egyházfejedelmet, s kifejezvén Előtte a papságnak, a híveknek s az egész város közönségének határtalan örömét, az Úrhoz könyörgött, hogy az uj püspököt halmozza el áldásaival s áldja meg azzal az energiával, mellyel hazája javára eddig is működött, s amelyre a jövőben is bizonyára szüksége lesz. Ruttkay Gyula főesperes üdvözlő beszédére ez uj püspök hosszabb beszédben válaszolt. Örömmel jött — ugy mond — Nyíregyházára, mert meg van róla győződve, hogy itt azzal a szeretettel várják és fogadják őt, melyet az általa képviselt intézmény megérdemel, s mert tudja, hogy a személye és az uj püspökség intézménye iránti szeretetben e város minden polgára egyformán osztozik. Hálájának adott kifejezést, hogy Nyíregyháza város közönsége nemes áldozatkészségével lehetővé tette, hogy az uj püspökség itt találjon állandó otthont, ám ez az áldozatkészség nem lesz hiábavaló, mert az ő egész működését az a vezérlő gondolat fogja áthatni, hogy működésével a kőznek, e város minden neme3 ügyének és törekvésének javára legyen. A püspök beszéde után, mely a jelenvolt közönségre a legmélyebb hatást tette, Kassás Annuska diszes virágcsokrot nyújtott át igen kedvesen előadott üdvözlő szavak kíséretében az uj püspöknek, ki ezt kővetőleg az oltárhoz lépett, s rövid, hálaadó könyörgést végzett. * Bár az uj püspök lakásában teljesen még be nem rendezkedett, az első fogadtatást már is megtartotta. Májerssky Béla kir. tanácsos, polgármester vezetésével hétfőn délben 12 órakor a város tanácsa és tisztikara tisztelgett az új püspök előtt. Májerszky Bála kir. tanácsos polgármester beszédében legelőször is annak az őszinte örömnek adott kifejezést, mely a püspök érkezésének, végleges ideköltözésének hírére a város egész polgárságát áthatotta. Nyíregyháza város magisztrátusa tehát az első akart lenni, hogy az örömérzetét Előtte tolmácsolja. Kérte a püspök jóakarata támogatását a város minden jogos és nemes törekvese számára, s biztosította viszont az új püspököt arról, hogy a városnak egész közönsége, s minden hivatalos szervezete nehéz és felelősségteljes munkájában támogatására lesz. A polgármester beszédére az új püspök hosszú, kimerítő választ adott. Legelső sorban magáról nyilatkozott. Arról az őszinte vágyakozásáról, hogy új és végleges székhelyét itt Nyíregyházán mielőbb elfoglalhassa. Nyíregyháza városa — úgymond — igen jelentős anyagi áldozatot hozott azért, hogy az új püspökség székhelyét a maga számára biztosithassa, ez az áldozat azonban sem anyagiakban, sem erkölcsiekben nem lesz hiábavaló. Elhatározott szándéka, hogy új székvárosa és vármegyéje közügyeinek intézésében tevékeny részt vesz, s ígéri, hogy minden erejét, tudását és képességét s tekintélyének minden súlyát latba fogja vetni, hogy városa érdekeit szolgálhassa, jogos és nemes törekvéseit diadalra juttathassa. A többi felekezeteknek nem kell tőle tartania, mert Ő nem a hódítás vágyával, törekvésével jött, de a szeretet hirdetésének vágyával. Minden erejével arra fog közreműködni, hogy minden felekezetnek igazságos ügye diadalra jusson, hogy a felekezetek egymás mellett békésen működjenek közre a köz javára s ha ez a harmónia talán hiányoznék, ezt a harmóniát éppen ő teremtse meg. Mert hiszen — úgymond — valamennyien egy Atyának gyermekei vagyunk, s — bár különböző dogmatikai alapon, rithussal ugyan, de — mindannyian egy cél felé törekedünk. A püspök válaszát az üdvözlő küldöttség zúgó éljenzéssel fogadta, s utána az új püspök még hosszasabban elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Az álhírek koholásáről. A hadviseléssel kapcsolatos álhírek koholásának és terjesztésének tilalmáról Sándor János belügyminiszter a következő rendeletet adta ki: Mind sűrűbben érkezik a panasz a hadviseléssel kapcsolatos oly riasztó hirek koholása és terjesztése miatt, amelyek alkalmasak arra, hogy a nagyközönség körében nyugtalanságot és oknélküli aggodalmat támasszanak. Minden komoly ember elismerni kénytelen, hogy ily álhírek koholása és terjesztése a közrendet és köznyugalmat, — amelynek fentartása és előmozdítása, épen ilyen súlyos időkben kétszeres kötelesség — nagy mértékben veszélyezteti. Ez okból ily álhírek koholását és terjesztését szigorúan megtiltom és a tilalom megszegését az 1879. XL. t.-c. 1. §. alapján kihágássá nyilvánítom. Ennélfogva azt, aki a hadviseléssel kapcsolatban : 1. vészhírt kohol, vagy valótlan vészhírt terjeszt; vagy 2. valakinek megsebesülését, halálát, vagy az ellenség fogságba jutását állítja vagy híreszteli, anélkül, hogy az adat valódiságáról hivatalos közlésből vagy kétséget kizáró más módon meggyőződést szerzett volna; vagy 3. egyéb oly hirt, kohol, vagy olyan álhirt terjeszt, mely alkalmas arra, hogy a lakosság körében félelmet vagy ijedelmet keltsen, kihágás miatt tizenöt napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel kell büntetni. E kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóság mint rendőri büntebiróság, a székesfővárosi magyar királyi államrendőrség működésének területén a budapesti magyar királyi államrendőrség hatásköréhez tartozik. A felsőszabolcsi református egyházmegye őszi közgyűlése. A felsőszabolcsi református egyházmegye ez évi őszi közgyűlését szeptember 30-án tartotta meg Kisvárdán, Vas Mihály esperes és Jármy Miklós gondnok urak elnöklete alatt. Igaz ugyan, hogy a hiányos vasúti közlekedés és rossz utak miatt többen elmaradtak, akiket rendesen ott szoktunk látni soraink között, de ennek dacára is elég szép számban gyülekeztünk össze anyaszentegyházunk ügyeinek építésére, mert ha kívülről az ellenséges ágyuk döngetik is szeretett hazánk 1000 éves épületének védő falait, nekünk akkor sem szabad megállanunk, hanem a hazával egy testben élő, egy célért küzdő egyházunk épületét, a földi istenországát akkor is építenünk kell. A nagy és nehéz idők aggodalmai között is reménykedő lelkünk bizalmát öntöttük ki örökkévaló Istenünk előtt, midőn megzendült ajkunkon az ének: „Te benned bíztunk eleitől fogva" s esperes urunk ajkain elhangzott, mindnyájunk szivéből fakadt buzgó imádságban kértük Ót, hogy szégyenitse meg ellenségeinket, adjon győzelmet fegyvereinknek, gyógyulást betegeinknek, üdvöt az elesetteknek, vigaszt a kesergőknek, áldást minden igazán élőnek, békességet az egész emberiségnek. Gondnokunk alkalmi megnyitó beszéde és a formaságok elintézése után, a 44 pontban előre összeállított tárgysorozatban foglaltak s ezek között első helyen esperes úr időszaki jelentése tárgyaltatott. E jelentés aggodalommal, de egyszersmint a szebb jövő reménységével emlékezik meg, a nemzeti létünket kockára tevő háborúról, az ezzel kapcsolatos, reánk váró hazafias szent kötelességekről. S mig a debreceni egyetemnek megnyitása és tanárainak kinevezése feletti örömét kifejezésre juttatja s az egyetem létesítése, megnyitása körül forgolódokat, a kinevezett tanárokat, köztük első helyen Kiss Ferenc első rektort örömmel üdvözli, addig másfelől a legnagyobb sajnálattal veszi tudomásul, hogy a régi főiskola két kipróbált, magas képzettségű tanárja, dr. Mitrovics Gyula és dr. Hendel Vilmos a kinevezésnél mellőztetett; minek következtében közgyűlésünk fel is keresi egyházkerületünk elnökségét, hogy bölcs eljárásával hasson oda, hogy a méltatlanul mellőzöttek megfelelő erkölcsi és anyagi kárpótlásban részesüljenek. Az egyházkerületi elnökségnek azon leirata kapcsán, mely szerint lehetséges, hogy a háborús viszonyok miatt az e. ker. gyűlés sem lesz rendes időben megtartható, közgyűlésünk az elnökséget teljes jogkörrel ruházza fel arra nézve, hogy a halaszthatatlan, fontos ügyeket, az egyházmegye nevében elnökileg intézzék. A tűzbiztositási ügyben legutóbb hozott e. ker. határozatot, mivel e tekintetben egyházaink a réginél sokkal több kedvezményben részesülnek s mivel a belkörü tűzbiztosítás iránti intézkedések is fokozatosan meg fognak tétetni, közgyűlésünk megnyugvással vette tudomásul. E. ker. képviselőkül Somogyi József és Vay Péter tanácsbiró urak küldettek ki. Ajak, Benk, Demecser, Fényeslitke, Gégény, Mándok, Pap, Petneháza, Székely, Tiszamogyorós Újkenéz és Zsurk építkezési tervei és költségvetései jóváhagyattak. Az esperesi, számvevőszéki s tanügyi-bizottsági jelentésekkel kapcsolatos, nagyobbára helyi érdekű és vonatkozású intézkedések megtétettek. Nagy László mezőladányi lelkésztársunk, valamint az összes időközben megválasztott tanitó urak is állásaikban véglegesen megerősíttettek. A segédlelkészek áthelyezései s kirendelései tudomásul vétettek. Sarkadi Nagy Antal szabolcsveresmarti lelkész számvevőszéki jegyzővé, Keresztesi László petneházai lelkész iskolai körlátogatóvá választatott. Az országos közalapi tőkekamat segély-kérvények s református segély-egyleti kérvények ügyében tett bizottsági előterjesztések változatlanul elfogadtattak. A kérvényező 22 egyház együttvéve körülbelül 180,000 K tőkekamat segélyre ajánltatott. Az építési kölcsön ügyek, alapító levelek