Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-10-08 / 81. szám

A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Kifizetés: Egész évre 19 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Alkalmi ima. 1914. október 6-ikán a nyíregyházi evangelikus templomban elmondotta: Paulik János, ev. lelkész. Felséges Isten, népeknek és nemzeteknek hatalmas Ura s Istene! A mélységből kiáltunk ma Hozzád; a kétségek és aggodalmak, a csalódások és fájdalmak, s a körülöttünk viharzó veszedelmek örvényeinek mélységéből. Máskor e napon a csendes áhitat s a hálás kegyelet érzései között fonogattunk koszorút az aradi vértanuk sirjára s hálával adóztunk Neked, hogy azokat az eszméket, amelyekért e hősök küzdöttek és élvéreztek, lassanként valósággá érleli a Te kegyelmed: ma azonban egetkereső zsolozsmáinkba íöldetrázó orkán borzalmas bömbölése vegyül, mely megremegteti egész valónkat. Máskor e napon bizalommal s édes sejtések közt merengtünk el szépen fejlődő nemzetünk múltja s jövője felett: ma azonban merengésünkből anyák és gyermekek gyászoló sírása, haldokló apák és fiak hörgése ráz fel. Szomorú a mi lelkünk mindhalálig s kétszeres erővel kiáltunk Tehozzád, óh hatalmas Isten: figyelmezz kiáltásunkra s fogd meg a kezünket, hogy el ne csüggedjünk s az örvénylő habokba bele ne szédüljünk! Nemzetünk s a sokat szenvedett Magyarhon az, mely ajkaink által Hozzád kiált. Mert újra megsokasodtak felette a megpróbáltatások ; orgyilok s alattomos mesterkedés fenyegeti nyugalmát," biztonságát s szabad fejlődését. A régi ellenség, amely félszázaddal azelőtt letiporni segítette a szabadságnak a magyar nép szívében csírázni kezdett magvait, újra határainkon áll, nekünk szegezve fegyverét. Óh Uramisten, a Te akaratodból szakadt-e reánk e megpróbáltatás, vagy csupán emberi gonoszság műve az ? Akármint álljon is a dolog, mi bizodalmunkat Tebeléd vetjük, mert tudjuk, hogy Te az igazságnak őre vagy, ki az igazságot s az igazat megszégyenülni nem engeded, és ha talán meg is próbálod, nem próbálod feljebb, mint ahogy azt elviselheti, s a kísértéssel egyúttal utat is nyitsz neki a szabadúlásra . . , Készíthet a világ a magyar számára, ha tud, újra száz Mohácsot; ácsolhat a világ, ha bír, újra száz és száz aradi bítófát; segítségül hívhatja a gonoszság a pokolnak minden furiáit: mi meg nem rettenünk, mert a magyar nemzetnek sok szenvedéssel megrakott, de a Te kegyelmed tanujeleitől fényes múltja így szól biztatólag hozzánk: „Ne féljetek! Volt már a magyarnak nem egy olyan napja, amelyen vérben kelt fel s vérbe hanyatlott felette a nap", — és íme: „Áll Buda, él magyar még!" s bár sok nehézséggel, és akadállyal küzdve, feltartóztathatlanul lépked dicső célja: az erős, művelt, önálló Magyarország megteremtése felé. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyílt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. A Te kegyelmed volt az, óh népek sorsát igazgató Isten, amely minket a múlt vérzivatarai közt megtartott, mivel felismerted, hogy e nemzet szívében becses tálentumok rejlenek s a magyar irtózik mindentől, ami nemtelen. Most is tiszta lelkiismerettel állunk meg Előtted. Te tudod, Szí vek-vizsgálója, hogy a magyar zászlón önzés, gyűlölet s vérszomj soha sem lobogott és ma sem lobog. Mi soha nem akartunk egyebet s ma sem akarunk, mint azt, — amit akarnia szabad a Te törvényedet tisztelő minden népnek, — hogy kifejleszthessük magunkban azokat a tehetségeket, amelyeket Te oltottál belénk. Mi soha nem akartunk egyebet, s ma sem akarunk, mint azt, hogy a magyar földön, amelyet magyar vér szerzett s magyar verejték öntöz kövérré, a Magyar legyen az úr, a magyar néplélek minden sajátságaival s helyes és jogos megnyilatkozásaival, s ezeknek törvényeden kivűl ne szabjon határt senkisem. Mi soha nem akartunk egyebet s ma sem akarunk, mint azt, hogy ezen a földön az igazság s a jog uralkodjék s ezeknek védpajzsa alatt a magyar zavartalanul boldogulhasson becsületes törekvéseinek megfelelő mértékben. Ezt akartuk és soha mást, és ezt nem szününk meg akarni a jövőben sem, mivel úgy érezzük, hogy ha a madárnak szabad ágról-ágra szállni, ha a virágnak szabad kifejteni illatos színpompáját: a magyarnak is kell, hogy szabad legyen kifejtenie s élveznie azokat a nemes tálentumokat, melyeket a Te alkotó kezed helyezett keblébe ... De amikor most ezeket szent oltárod előtt elemlegetjük, mint nemzeti törekvéseinknek célpontját, egyúttal vallomást teszünk arról is, óh Isten, hogy Ellened gyakorta vétkeztünk s érdemetlenekké lettünk kegyelmedre. Vétkeztünk akkor, mikor a világnak túlságos szeretete miatt Rólad elfeledkeztünk s amikor oltárodat testvéri gyűlölködéssel annyiszor megfertőztettük. Az az aradi Golgotha, amelyre ma megilletődött szívvel nézünk, nemcsak egy gyászos eseménynek az emlékjele, hanem vádolónk is egyúttal s örök időkre szóló intőjel arra nézve, hogy hová jut egy ország, ha fiai egymást meg nem értik s áldatlan viszálykodással gyöngítik a nemzet erejét ... Óh Uram, bocsásd meg bűneinket s az idők intőjelei által segíts nekünk azokat levetkezni! Most újra hatalmas intőjelt állítottál elibénk, abban a két koporsóban, a melyekre nemrég e birodalomnak apraja-nagyja könnyes szemekkel nézett. Ezen koporsók sötét hátterükkel s baljóslatú tanulságaikkal minden emberi szónál hangosabban kiáltják felénk, hogy a régi gyűlölet még mindig itt ólálkodik körülöttünk s ép azért a magyar nemzet fiainak nem lehet az a feladatunk, hogy áldatlan testvérharcban fecséreljék magasabbra hivatott erőiket, hanem hogy szivben-lélekben összeforrva egyértelmüleg arra felé fordítsák tekintetüket, a honnan e hazát igazi veszély fenyegeti. Óh hála legyen Neked, jó Istenünk, hogy ezt az intőjelt megértetéd velünk s nem csak a magyar nemzetnek fiait, hanem a birodalomnak összes lakóit is egy hatalmas, együttérző testté tömöritéd a fájdalmas ütés által. Termékenyítsd még, kérünk, a népeknek ezen testvériesülését s tedd állandóvá és gyümölcsözővé egy jobb jövő érdekében. Ha áldozatot kívánsz tőlünk, mi — bár fájó szívvel nemzetünk elhullott virágáért, de örömmel hazánk jóvoltáért — meghozzuk ezt az áldoztot; engedd azonban, hogy e nemzet fiainak szivéből kiomló minden vércsepp termékenyítő eső legyen e haza földjén, s a körülöttünk szétáradó vérfürdőből egy új, tisztultabb élet fakadjon. Mi a te kezeidbe tesszük le ügyünket; légy velünk e nehéz napokban is. Szentlelked vezérelje fegyvereinket, hogy azokhoz szenny ne tapadjon s azok mindig és mindenütt az igazságnak s jognak védelmezői s útegyengetői legyenek ! Te vezéreld küzdő fiainkat, hogy ők is a magyar névhez s az általuk védett szent ügyhöz méltók maradjanak mindhalálig ! Fedezd be őket oltalmazó szárnyaiddal a halál aratásának nagy mezején; a küzdők szivébe önts bátorságot, a lankadók szivébe erőt; a sebesülteknek enyhítsd fájdalmait s a haldoklóknak fogd fel kezeiddel elröppenő lelkét s égi trónod előtt éreztesd meg velők üdvözítő irgalmadat ! Az őket sirató kedvesek sebére csepegtess balzsamot, óh égi Irgalom! A mi sziveinket pedig, kik a jövő nemzedékek jobb sorsát méhében hordozó eme nagy mérkőzést távolról szemléljük, szintén ihlesd meg a te Szentlelkeddel, hogy a mi szép s nemes indulat szunnyadoz az emberi lélekben, az most mind felébredjen s szent lobogással lángolva közreműködjék a, haza üdvére ! .. . A mélységből kiáltunk Hozzád, nagy Isten ! A Sátán vetette meg lábát e földi téreken s mérges lehelletétől porba hull minden, mi emberi szívnek kedves: nyíló virágok, termő gyümölcsfák, kulturák, boldogságok és érző szivek. Óh parancsold vissza odúikba a sötétség démonait ! Óh büntesd meg mind azokat, akik ennek a világraszóló köny- és véráradatnak az okozói! Szégyenítsd meg ellenségeinket, igazságos Isten, s vidd diadalra igaz ügyünket mielébb! S könyörülj az elvakult, egymást öldöklő emberiségen ! A földet beárnyékoló sötét borulatot törje át mi elébb a te kegyelmednek életadó napsugara, hogy újra a te lényed a Béke és Szeretet foglalja el helyét miközöttünk! ... A mélységből kiáltunk Hozzád, óh hatalmas Isten! Hallgass meg minket átélt soksok szenvedéseinkért s az Űr Jézus Krisztusnak drága sebeiért! — Ámen.