Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)
1914-10-01 / 79. szám
A Szabolcs vármegyei Községi jegyzők és a Szaboicsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed éne 2 K 50 f. Egy szám ára lö f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENY1-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám : 139. Kéziratokat nem adunk vissza. A társadalomhoz. Súlyos időket élünk Borzalmas arányokban folyik a lét és nem lét küzdelme. Vitéz katonáink a túlerő dacára halált megvetéssel, hősies elszántsággal áldozzák életüket és vérüket a hazáért. Mi •pedig, az itthon maradottak, társadalmi •uton igyekszünk enyhiteni a fájdalmat, mérsékelni a nyomort, a névtelen hősök kereső nélkül maradt családtagjainak könnyeit letörölni s a hazafias kötelességét teljesítő családfentartó családját a nélkülözésektől megmenteni. A szent cél érdekében Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye társadalma a háború kiütése után azonnal megmozdult. Nemes lelkű hölgyeink siettek ápolónői képesítést szerezni, s ma, amidőn fiaink súlyos sebekkel boritva kerülnek vissza a harctérről, bámulatra méltó önfeláldozással, az éjet nappallá téve, fáradságot nem ismerve, mondhatni: a végkimerülésig, a sebesültek ápolása körül oly működést fejtenek ki, mellyel nemcsak szenvedő harcosaink, de a haza örök hálájára teszik magukat érdemesekké. Lelkes férfiak és hölgyek, a hadba vonultak családtagjai segítésére a Nyíregyházán keresztül vonuló sebesültek ellátására, a Vörös-Kereszt nyíregyházi fiókja által berendezett kórházak szükségleteinek fedezésére gyűjtéseket indítottak, mely gyűjtéseknek, ha van is némi eredménye, az eredmény nem olyan, aminőnek lenni kellene, A mai súlyos időben nem elegendő ugyanis e koldus-alamizsna. Azokért, akik a hazáért s igy érettünk is, életüket teszik kockára, vérzenek és szenvednek, nem filléreket kell áldozni, de meg kell osztani keresményünket, nélkülöznünk kell, hogy minél többet áldozhassunk' a hazafias célra A gyűjtő-ivekből sajnálattal konstatálhatjuk, hogy a társadalom e tekintetben elengedhetlen hazafias kötelességének nem tesz eleget. Ma még beláthatlan végű harcok s igy szenvedések előtt állunk, ma még távolról sem tudhatjuk, hogy mik lesznek a társadalomra háruló s feltétlenül fedezendő szükségletek, ma még csak első izben fordultunk a társadalom nemesen érző szivéhez s a gyűjtő-ivekből azt látjuk, hogy vannak olyanok, akik a betevő falatot vonták meg maguktól, hogy azt megosszák a nélkülözők- és szenvedőkkel; de sajnos, vannak igen sokaa, akik vagy teljesen kivonják magukat az adakozásból, holott bőven adhatnának, vagy pedig nem vagyoni helyzetüknek és kereseti viszonyaiknak megíelelőleg hoznak áldozatot, de nyomorult alamizsnát adnak. Nem kívánjuk ezt egyelőre példákkal illusztrálni, de ha kell, kíméletet nem ismerve, ezt is meg lógjuk tenni, mert ilyen nemes ügyben kíméletnek helye egyáltalán nincs. Egyelőre csak kérünk s kérjük azokat, akik hazafias kötelességüknek, bizonyára csak feledékenységből vagy egyáltalán nem, vagy nem viszonyaikhoz mérten tettek eleget, nyissák meg szivüket, gondolják meg, hogy hős katonáink mindnyájunk édes hazájáért szenvednek és ontják vérüket; a harcolók családjai mindnyájunkért nélkülöznek; gondolják meg, hogy az elesett hősök árváinak könnyeit letörölni, fájdalmát jó szivünk megnyilatkozásával enyhiteni s a nélkülözésektől, nyomortól megmenteni mindannyiunknak hazafias kötelességünk. Hisszük és reméljük, hogy felhívásunk nem lesz kiáltó szó a pusztában. Ä középszabolcsi ref. egyházmegye Az egyházmegye lelkészeinek és néhány világi tagjának élénk érdeklődése melIeU tartatott meg az ezidei őszi egyházmegyei közgyűlés folyó hó 23-án Nyíregyházán, Görömbei Péter esperes s Gencsi Albert egyházmegyei gondnok kettős elnöksége alatt. Ezt megelőzőleg folyó hó 22-én délelőtt egyházmegyei bírósági ülés volt, mely a hírhedtté vált s alaposan összekuszálócfc)tt paszabi pap választás ügyét állította az igazság m erleg f re, hogy végre valahára csendesüljenek már le a választási mozgalmakkal felkavart szenvedélyek s az egyház falai közzé is költözzék be az annyira óhajtott béke s épitő munkakedv. Az egyházmegyei bíróság ezt a célt igyekezett szolgálni, midőn hosszas tanácskozás után a vitás választási körülmények kellő megvilágítása mellett Tomori Pál magyarszépi lelkészt mondotta ki abso'út szótöbbséggel megválasztott paszabi lelkésznek. Természetes, hogy az ellenpárt azonnal élt felebbezési jogával s igy Paszabon, lehet, hogy jó ideig megint csak megfeneklettek a békés törekvések. Kedden délután a szokásos előértekezlet volt, melyen a gyűlési tárgysorozat alaposabb eszmecserét igénylő tárgyai vétettek elő, hogy az előzetes állásfoglalás határozott körvonalozása mintegy megássa a medrét a gyűlés tanácskozásainak. A jól megásott mederben csakugyan meg is indult az élet folyása szeptember 23-án, Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv, hirdetések sora 80 f. A nyiít-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. «4PWU*Bt*«ei V1WM fflOftXWMJMMSWIgWJI JW UUHW8/WI 111 11— II II» IMlWllIi» irilltt»<IHTT.V»ll • WW ' »1 WBW»ÍMBÍÉ—I midőn reggel 9 órakor a vármegye dísztermében kezdetét vette az egyházmegyei gyűlés. A hatalmas terem boltivei alatt 30—35 református egyház képviselői szívszorongva gyülekeznek. Érős hitű emberek mindmegannyian ; de azért eltitkolhatatlan jelenségekért lopódzik lelkökbe a nagy és nehéz idők, viszonyok méhében született aggódás és reménykedés, mely hol a magasba, hol a mélység felé igyekszik hajlítani a lélek szárnyait! Az idők, a napok nehezek, gondterhesek; azért a hivő lélek csak emelkedik . . . emeli, viszi, ragadja magával a XLVI ik Zsoltár dallama, mely a magyarság szent ügyével összefort reformátusokra nézve annyi feledhetetlen történelmi emlékek megujitója. Valóban könyekig megindító volt s fenségesen templomi az a jelenseg, midőn 35 református lelkész s néhány világi buzgú munkatársunk ajkán megzendül: nAz Isten a mi reményünk, midőn reánk tör ellenségünk", gyönyörű Zsoltár, magasztos dallama. Mintha az ég s a föl ölelkezesét, a látható s a láthatatlan egybeolvadását hirdették volna az emberi sziv felszabadult érzései ! Az érzelmi megindítás, a lelki emelkedés másik lépcsője volt az a vallásos s honfiúi sziv közepébe mártott tollai megirt alkalmi imádság is, melylyel Görömbei Péter nyitotta meg a közgyűlést. Régi dolog, de mindig fenséges igazság, hogy a magyar embernek, tartozzék bármely felekezethez is, legszebb hitvallása a hazaszeretet ; ennek rendeli alá minden egyéni meggyőződését és sajátosságát; mert ez a nemzeti élet központi gondolata ; ez a fajok szerint elszigetelt embernek legértékesebb ősi kincse. Görömbei Péter esperes imádsága és ezt a typikus nemzeti igazságot sugározta ki ég felé törő hittel, lelkesültséggel, S azok, kik az egyházi munka ? zajtalan foglalkozása közt sem tudják egy | pillanatra sem megtagadni e hon földjéhez csatoló vérségi köteléket, megilletődve zárták szivökbe az imádság «minden szavát, mert az aggodalomra gyógyír volt' s az elrejtett reménységre nézve pedig uj élet bölcsője ! Ezen megható lelki jelenségek után kezdődött, meg a tulajdonképeni gyűlés. A kezdet is azt hirdette, hogy történelmi órák titokteljes perceit éljük! . A formai dolgok elintézésének végeztével a mai rendkivüli viszonyokkal való szoros kapcsolatunk bizonyságául beterjeszti dr. Szesztay Zoltán e. m. ügyész, a forró hazaszeretet érzéséitől ösztönözve, remek indítványát a magyar ref. áldozatkészség megbizonyitása tárgyában. Támogató, alkotó s J eredményes aktióra hiyja fel az egyházmegye minden gyülekezetét a világháború forgatagában, a megtámadott haza dicsőséges győzelme érdekében. A reformátusok hazaszeretete az ősi tradíciókhoz híven emelkedjék tűi a zavar áradatán s minden ponton, hol a szükség jelentkezik, tettekkel pecsételjük meg, hogy keblünkben a hon s a vallás szeretete egybe forrt! Indítványozza végül, hogy a haza érdekében hozott anyagi áldozatról majd minden egyház egy hiteles kimutatásban számoljon el, hadd legyen irott emléke is annak, milyen részt követelt ki magának az eget földet rázó véres küzdelmekről a középszabolcsi ref. egyházmegye minden községe ! Az indítvány nagy lelkesedéssel fogadtatott s ha az isten is ugy akarja, erőnk javát nyujtjuk oda a megtámadott édes hazának !
