Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-09-20 / 76. szám

tartozást nem fedezi. Amennyiben az igy kiszámított összeg az utóbb említett kamat- és tőketörlesztő tartozásokat csak részben fedezi, a fizetés e részösszeg erejéig teljesítendő, a fizetési kötelezettségek sorrendjére nézve pedig a telekkönyvi rangsor irányadó. Abból az okból, hogy az adós a halasztás alá nem eső tartozásokat nem teljesítette, a hitelező nem teljesítés esetére megállapított jogkövetkezményeket a minisztérium további intézkedéséig nem érvényesítheti, kivéve a lejárt kamatoknak és tőketörlesztő részleteknek, valamint járulékaiknak érvényesitését, ideértve a kamat- vagy tőketörlesztő részlet nem fizetése esetére ezután kikötött kötbért is. A moratórium rendelet 5. §-át a következő rendelkezéssel egészíti ki a kormány: Városok és községek folyószámlára vagy betéti könyvre elhelyezett betéteikről folyó szüks%leteik fedezése végett a kikötött felmondási idő épségben tartása mellett — a halasztási rendeletben megszabott korlátokra való tekintet nélkül rendelkezhetnek. A folyó szükséglet mértékét a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsú városokra nézve a belügyminiszter, a nagy- és kisközségekre nézve 5000 koronát meghaladó összegek tekintetében a belügyminiszter, 5000 koronát meg nem haladó összegek tekintetében pedig a vármegye alispánja állapítja meg. Sajnos, a takarékbetéteknek és folyószámlaköveteléseknek a halasztás alól legalább a mainál nagyobb részletekben való feloldására még most sem tartja a kormány az időt elérkezettnek, pedig amily helyes és indokolt volt e téren a legszigorúbb rendelkezés a pénzintézetek megrohanásának feltartóztatására, annyira káros hatással van a túlságos lekötés hasznossága közgazdasági életünk mozgási szabadságára. S amidőn a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége végighordozza az egész országban azt a felszólítást, hogy a „moratórium kedvezményét senkise vegye igénybe, aki nincsen ráutalva" s hogy „mindenki fizessen, aki fizethet" — mi viszont joggal ajánlhatjuk azt az aranyigazságot éppen pénzintézeteink túlnyomó részének megszivlelésére és reméljük, hogy külön kormányrendelet kényszere nélkül is meg fogják pénzintézményeink e téren találni a méltányos arany középutat. ^ — Divat és művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. Svédország és a háború. i) Áhus, aug. 5.

2j Félreverik a harangot, a kikötőben az őrhajó szirénája vészjelt sípol, az uton katonás rendben Engelbrekt marsot éneklő svéd népfelkelők vonulnak el — így változott meg a csöndes kis fürdő idillikus békéje egy-két nap alatt. Kitört a háború Németország és Oroszország között, hallatszik minden felől. Az emberek kósza hírekkel ijesztik egymást ós még a legbékésebb svéd polgár is öklöt emel Oroszország felé. A háború, mely évtizedek ellenséges feszültségének hirtelen szétpattanása, mint valami óriási vulkanikus kitörés rázta meg Európát és természetesen ez a megrázkódtatás a Skandináv államokat is érzékenyen érintette. Svédország mindig aggódó szemmel tekintett Oroszország felé, különösen midőn az orosz kém-rendszer még a svéd királyi herceg nejében is buzgó működőtársra akadt. Az orosz rubelek fénye sok könnyüvérü kalandort elvakított, akik aztán hűségesen küldözték a fényképeket, tervrajzokat a svéd erődítésekről és pontosan beszámoltak a svéd hadsereg gyöngeségeiről. Svédország már majdnem egy félszázada távoltartotta magát a magasabb diplomáciai és hadi törekvésektől, minden erejét a belső kultura előmozdítására fordította. Sikerült is elérnie, hogy iskolái, kórházai és általában közintézményei a legmagasabb kultur igényeket is kielégítik. Midőn azonban az orosz kémkedések lassanként napfényre jöttek, Svédország megdöbbenve ébredt föl a békés szunnyadozásból. Egyszerre fölnyilt a svédek szeme és tisztán látták, hogy az u. n. „békecár" pálmaágas dikciói, melyekben annyira hangsúlyozza, hogy mennyire igyekszik ő és hű népe fentartani az európai békét, csak üres szavak, cári stilgyakorlatok. A fölébredt Svédország szomorúan látta, hogy a flottájával nem törődött, alig van* néhány harcképes hadihajója, azok is egyre-másra kerülnek zátonyra; szárazföldi hadserege, tekintve a rövid kiképzési időt, alig védheti meg a partokat, ha még nem is túlerő ostromolná meg. A svéd kormányon liberálisok és szociáldemokraták ültek, kik programm. . . Talán mégis eljutnak Hozzátok ezen soraim, melyeket bizonytalan aggódás között vetettem papírra. Már egy hét óta nem jön posta Németországból és így egyéb hírt nem tudok, csak amit a, svéd újságok írnak. Megkísérlem a hazautazást, ha lehetséges ..." Áhus, 1914. aug. 5. 2) Nyíregyházára érkezett: szeptember 16-án. pontjukba épen a hadi költségek csökkentését vették föl. A svéd nép képzeletét azonban föltüzelték az orosz kémkedési-afférek és hatalmas demonstrációban vonult a király elé, hogy fölajánlja áldozatkészségét a haza védelmére. Éz volt a híres februári (1914.) parasztfölvunMás (bondetoget), midőn harmincezer svéd paraszt, nemzeti öltönyében, saját vidékének zászlója alatt vonult el Gusztáv király és családja előtt, hogy megmutassák ragaszkodásukat és áldozatkészségüket. A király beszédet intézett hozzá juk, melyben kifejtette, hogy Svédország kéay telen fegyverkezni, ha megakarja védelmezn i önállóságát. Staaff, a miniszterelnök a királlyal ellentétben ragaszkodott a programmjához s kénytelen volt lemondani. Az új Hamnarskiöldkormány egyetlen jelszava volt: Försvar (védelem) ; megvédelmezni a virágzó Svédországot a szomszéd nagyhatalom hódítási aspirációi ellen, azaz megerősíteni a svéd flottát és a szárazföldi hadsereget. Az új választásokon a liberálisok, de különösen a szociáldemokraták erős vereséget szenvedtek, anélkül azonban, hogy a jobb-párt abszolút többséget nyert volna. Megkezdődött tehát a parlamenti harc és a svéd nyári parlament még mindig nem döntötte el a honvédelmi kérdést, pedig egész Európa fegyverben áll, sőt a német hadihajók tüzelése a svéd partokhoz is (Gotland) elhallatszik.

3) Svédországnak a legfélelmesebb öllensége Oroszország, melynek érdeke, hogy kikötőt agy legalább szénállomást kapjon a svéd és norvég partvidéken. Mikor nyáron ismét átléptem a svéd határt, mint valami terhes, sötét felhő úszott az orosz veszedelem a máskor oly derült svéd égen. Az első könyv, amit egy malmő» könyvkereskedés kirakatában észrevettem : Det erövrande landet (a meghódított ország) volt. Aminoff, egy jól ismert stockholmi zsurnaliszta irta. Amolyan jövő század regénye, amelyben az oroszok elfoglalják Svédországot. Senki sem sejté, hogy milyen hamar aktuálissá válhatík ez a fantasztikus szörnyű álomkép. A svéd kávéházakban mindenütt az orosz fegyverkezésről beszéltek, a gépfegyverekről, melyeket föltétlenül meg kell szerezni minden svéd lövészegyesületnek. Az utcán majdnem minden svéd ember 3 arany-koronás kék gombot hordott a gomblyukában, jelét annak, hogy híve a svéd 3) Azóta az összes politikai pártok egyhangúlag elfogadták a honvédelem fejlesztéséről szóló törvényjavaslatot. A háború költészetéből. V Hadrakeléskor. — 1914 aug. 5. — istenem ! ez egyszer ne vedd bűnnek tőlem, Hogyha a kevélység kitör most belőlem. Nem voltam s nem vagyok soha fennhéjázó, Fajtájára kényes, sokkal többnek látszó. De ma szeretne a lelkem ujongani S a világba büszkén oda kiáltani: „Lásd, ilyen a magyar, ha érzi igazát! Dalolva megy harcba, védeni a hazát. Lásd, ilyen a magyar! Csupa tüz, láng, erő; Hősi küzdelemben ellenséget verő. Halállal szembe íiéz, nem ismer félelmet ;

v Ellenségén hát hogy ne venne győzelmet!?" Hadra kelő népem ! nincsen neked párod; Hozzád hasonlóra Sehol nem találok. Robogó daliák, szépséges leventék! Oh vajha bár én Is veletek mehetnék! Oh bár segíthetnék harcolni tinéktek : Hősök ivadéki, kik harcvágytól égtek! Lennék én veletek a csatazaj között, Csak ne volnék béna, kórágyhoz kötözött ! Ha már nem mehetek, imádkozom érted Hősi magyar sereg ! Óvja Isten élted ! Győzzetek daliák, szépséges leventék ! Bár én nyomorék is, veletek mehetnék! Üzenet a harctérre. Vitézek a végeken ! Lelkem hajt hozzátok. Büszkeséggel eltelve gondolok reátok. Hol csatáztok: az a föld szabad volt egykoron; Hős népének a lelke miénkkel volt rokon. Sok nagy, dicső tusában ontotta a vérét S hullásáért vérének nem nyerhette bérét. Ádáz harcban elbukott, hallgatag lett, néma ; Bár láncát meg-megrázta vakmerően néha. Vitézek ott a végen ! Egy szóm van hozzátok. Ujotlgni fog a lelkem, ha meghallgatjátok. . Azt üzenem tinéktek hős fiuknak serge : Vezessen győzelemre Hadúrnak a lelke ! Ejtsétek ámulatba az egész világot És szabadítsátok fel rab Lengyelországot! Rajta magyar, rajta! Rajta magyar rajta! vágd a muszkát, szerbet, Bár mindakét fajta bitófára termett; De mert akasztófa felének van elég: Pokolba kardoddal küldd a másik felét. Rajta magyar, rajta! száguldj a viharral; Taposd el, kik szembeszállnak a magyarral. Kik orvul, álnokul rontanak ellenünk: Szivök közepébe kardoddal ird nevünk. Rajta magyar, rajta ! a hazádat véded, Öldököljed, pusztítsd, ki ellene vétett. Akik gyilkosmódra mi sírunkat ássák: Karodnak erejét mindazok hadd lássák. Rajta magyar, rajta! menj, rohanj előre ! Még írmagnak valót se hagyj meg belőle. Száll érted anyád, nőd, gyermekid imája, Ha hadat jársz: világ első katonája ! Erdélyi Imre.