Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 53-104. szám)

1914-07-02 / 53. szám

A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden to­vábbi szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. ssr Mai számunkhoz postai befi­zetési lapokat mellékeltünk és kérjük azok felhasználásával az elő­fizetési dijakat portó mentesen beküldeni. Serajevó. Vasárnap délelőtt, a keresztények istentiszteletének idején, amikor a vallás parancsa bűnbánatra, Istenhez térésre és ájtatosságra kötelezi a bűnbetévedteket is, egy bosszút lihegő vadállat soha meg nem bocsátható bűnt követett el az ő Ura, Istene ellen, vérrel szennyezvén be gyilkos kezeit, s megszentségtelenítvén az ünnep magasztosságát. Vasárnap délelőtt egy emberi alakba öltözött rém, kit azért neveltek, hogy majdan minden tudását és képességét a mások, embertársai javára is értékesítse, két revolverlövéssel egymás­után oltotta ki Magyarország és Ausztria jövendő uralkodójának és nejének, s három kedves, ártatlan gyermek imádva szeretett szüleinek életét. Lehetetlen, hogy e hir hallattára meg ne rendüljön, meg ne döbbenjen a leg­keményebb, a legkérlelhetetlenebb lélek is! Hogy az emberi romlottság ez őrjön­géséről hallva, az emberhez méltatlan bosszúnak és gyűlölségnek ily paroxis­musát tapasztalva meg ne inogjon lelkünk­ben a hit, melyet az egész emberiség magasabb hivatása tudatra ébredésének egykori elközeledésébe, egy jobb, tisztul­tabb, emberszeretőbb kor eljövetelébe valaha vetettünk! Az iszonyat érzése szántja végig minden intelligens embernek egész lényét 'arra a gondolatra, hogy a Krisztus születése utáni huszadik században az emberi lel­kekben az állati vadságnak és elvetemült­ségnek — ime — sokkal nagyobb ereje viharzik, mint valaha, a kezdetleges tár­sadalmak korának idején. Hogy egy álla­tias érzésektől átfűtött emberi lény ily brutális kezekkel ragadhat bele a sors kerekébe s füstölgő revolverrel mond­hasson véres Ítéletet nem is egyetlen ember élete, hanem nemzetek és a népek millióinak sorsa, jövendője s élete fölött! Mert a Serajavó utcáján lezajlott véres tragédiának szomorú és hírhedt hősétől még akkor is undorral és megvetéssel kellene elfordulnia minden müveit ember­nek, ha ott csupán egy békés polgári emberpárnak, egy meleg családi otthon egyszerű képviselőinek, csupán egy apá­nak és anyának vére csurrant volna ki a gyilkos merénylet következtében. Az emberi részvétnek minden legkisebb megnyilat­kozását még akkor is meg kellene tagadni s el kellene fojtani a fenevaddal szemben, aki csupán három ártatlan gyermeket fosztott meg attól, hogy az ő szüleinek féltő, aggódó, becéző és soha semmivel sem pótolható szeretetét élvezhesse. Az ostobán és meggondolatlan kezek­kel kilőtt golyó azonban Serajevó utcáján nemcsak egy család boldogságát rabolta el és semmisítette meg. Vasárnap dél óta a népek sok-sok milliója mélyed el tanács­talanúl gondolataiba, s percről-percre job­ban érzi, hogy ez a gaz merénylet őt is jogosan remélt nyugalmától, nemzetét egy hatalmasabb, erőteljesebb fejlődés lehető­ségétől fosztotta meg. Mert bár az orgyilkos kezeknek áldo­zatul dobott trónörökös szigorúan zárkó­zott férfiú, nyilatkozataiban s érzelem­nyilvánításaiban szinte szokatlanul tartóz­kodó egyéniség volt, mégis azok a tényei, melyek a közvélemény előtt ismeretessé tették, minden komolyan gondolkodó em­ber előtt azt mutatták, hogy ez az ember \ egy egész férfi volt, akinek kezében biztos helyen volt népeinek sorsa, aki az életben nyitott szemekkel járkált, s amihez hozzányúlt, hozzáfogott, az egy vasaka­ratról tanúskodó férfias léleknek bátor és erőteljes megnyilatkozása volt. Ferenc Ferdinánd trónörökösnek hol titkon, hol nyíltan terhére rótták, hogy érzelmeit eltakarta, eltitkolta a népek és nemzetek előtt. Ám, aki értékelni tudja azt a hétköznapi emberek által szinte nem is mérhető áldozatot, melyet ő há­zasságával a saját maga, neje s jövendő gyermekei részéről szerelmének hozott, azok nem tagadhatják el azt, hogy abban a ridegnek látszó külsőben nemcsak egy szinte páratlanul melegen érező, de egy igazán ideálisan férfias sziv dobogott, a mely nem pillanatnyi fölhevüléstől űzve, de egy boldog családi élet ragyogó pél­dájával megpecsételt komoly és megin­gathatlan elhatározással tette kockára annak idején a reávárakozó császári és királyi koronát. Ennek a nemesen érző s szeretetével nem dicsekvő s azt el nem pazarló férfiszivnek megszerzése bizonyára drága kincset jelentett volna népei szá­mára is s azt a feltétlen bizonyosságot, hogy az egyszer megnyilatkozott szeretet nem időleges, nem muló és könnyen változó, de állandó érzelem, melytől biz­ton várhat és remélhet a megpróbálta­tások nehéz perceiben is hathatós segít­séget és biztos menedéket. Másik megnyilatkozása, melyben vas­akaratának akadályt nem ismerő érvé­nyesülését láttuk, a hadsereg szervezése és fejlesztése volt. Az a szigor és követ­kezetesség, melylyel kiűzte nyugodt és kényelmes pozícióikból a nyugalomra már régen megérett s megszolgált eleme­ket, amelylyel az életerős, tettrevágyó és tehetséges ifjúság előrehaladásának és érvényesülésének utat és tért nyitott, az a feltétlenül imponáló erő, melylyel a hadsereget létszámában és intézményei­ben, felszereléseiben és harcászati kikép­zésében előbbrevinni, fokozni és meg­javítani, a multak mulasztásait pótolni igyekezett, mind azt mutatják, hogy a magyar-osztrák birodalom trónörökösének agyában erősen és tisztán kijegecesedve élt az a tudat, hogy népeinek jóléte és boldogsága, nyugodt és biztos élete s gazdasági fejlődése csupán egy félelme­tesen erős, bátor és képzett s minden pillanatban harcrakész hadsereg tiszteletet parancsoló szuronyaira támaszkodhatik. Férfiúi erényeinek klassikus példája volt a politikai élet terén megnyilatkozott önfegyelmezettsége is. Sohasem lépte túl annak a megbízatásnak határvonalát, amelyet számára az Ő Ura, császára és királya nékie kiszabott. Féltő figyelemmel őrködött azon, hogy ne tűnjék fel sem többnek, sem kevesebbnek, mint aminek elvégzésére, teljejesítésére kiküldetett s ne­hogy a politika áradatába akaratlanúl is belesodortatva akár uralkodójának nehez­telését, akár egyes pártoknak tetszését vagy ellenszenvét magára vonja, s a jövendő pártatlanságába vetett hitet a biro­dalom népeiben megingassa. Ezt a bátor és szerető szívet, ezt a törhetetlen erős akaratot, ezt a férfias kötelességtudást semmisítette meg egy pil­lanat alatt egy őrjöngő diáknak — avagy ki tudja, talán számtalan, gyáva és fél­tékeny elleneinek — egyetlen kilőtt go­lyója. A golyó talált, s hasztalan borult, férfias alakjára védekezésül és oltalmul a szerető hitves s a gyermekeinek atyját féltő anya, hasztalanúl dobta céltáblául oda saját öntestét a gyáva férfiúnak a gyönge nő : — a nemtelen bosszú elérte célját, s mire az automobil száguldó futá­könyv­nyomdája, Lap- és nyomdavállalatunKat Széchenyi- J0Bfl ELEK (Vasúti) út 9. szám alá hely ezt üK át. „JSíSSL

Next

/
Thumbnails
Contents