Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-25 / 8. szám

2 8-ik szára. 1914. január 25 Gábel módszeréről. Mindenki elismeri, hogy maga a rendre, pontosságra, tisztaságra, mértékletességre, illemre, őnfegyelmezé cre való szoktatás is a nevelés igen tartalmas eszköze. De tán sokan nem birnak arról tudomással, hogy ezenkívül rendszeres és igen sokágazatu tanítás is folyik a laktanyák falai közt. Az írás-olvasás gyakorlása (nem írástudatlanoknál), földrajzi ismeretek, fogal­mazás, rajz, sőt mezőgazdasági ismeretek is, pzenkivül a magyar és idegen nyelv megtanu­lására való alkalom is kedvező. Szó sincs róla, az oktatás illetőleg dresszirozás alkalmával, főleg az altisztek nem mindig tartják magukat a „Pesti müveit társalgó" útmutatásához. Da a tanítás és nevelés munkája sokszor kimeríti a iegbarányibb türelmet is; s az anyag is sokszor nyers, elkapatott egyénekből all itt, s mig az altisztek közt is igen kevés van, aki talán doktorátust tett volna a fiiozofia s peda­gógia tudományából. Egyébiránt a kor eszméi­nek hatása folytán itt is hova-tovább tért foglal a humanizmus, belátás és az egyénhez való alkalmazkodás. Nos ezek mellett nem mondhatjuk az analfabéták oktatását a kultura egyetlen suga­rának. mely a kaszárnyák homályos ablakain bevilágít. Ennyi méltányossággal tartozunk a hadsereg iránt is. Tudjuk, hogy az irás-olvasás csak egyik eszköze a közmüfelődéstiek; igaz, hogy igen fontos s ma már nélkülözhetetlen eszköze. Mindenesetre dicséretére válik a hadügyi veze­zetőségnek, hogy, — habár részben a saját érdekében is, — az analfabétáknak is módot ad aira, hogy a művelődésnek ezt a szerény eszközét ők is megszerezhessék. Természetes, hogy olyan ulat keres min­denki, amely leghamarabb célhoz vezet. Távol áll tőlem, hogy Gábel tanitásbeli ügyességét ketségbe vonjam. Azonban „hihetetlen"-ről, „esodá"-ról beszélni csak tullelkesüíő jóakarat­tal lehet. Lényegileg semmi olyan újítást nem látunk az ő módszerében, mely a?, eddig is­mertektől eltérő volna s arányban ál,lana az ő sajál, és híveinek elragadtatásával. Minden erre vonatkozó módszer „naiv." Mindegyiknek lényege az, hogy egyrészt a betüalakot valamely ismert dologgal, másrészt a hangot vaiamely ismert hanggal tegye szem­lélhetővé s az emlékezet számára maradan­dóbbá. így lettek már régi idő óta, a betű elé valamely megfelelő hanggal kezdődő tárgyat rajzoltak, pl. 1= liba. Mivel azonban ez a kép csak egyszer van a betű mellett s mert a betű alakja egyáltalán nem emlékeztet az iliető tárgyra: ennek a felfogásnak az ériéke semmi. Gábel is ilyen képeket használ, de tárgy helyeit fiukat, akiknek neve az illető betűvel kezdődik (a == Antal); ámde az előbbi fogás­nak az övé mégis magasan felette áll, amennyi­ben a fiu olyan állásban van, hogy elég jól emlékezhet a betű alakjára és viszont; s igy a betű alakról eszünkbe jut az illető fiu, majd annak a neve s igy a kezdő betűje. Igen de Antal az irásiudatlan előtt csak egy hang s fogalma sincs róla, hogy a szó hangokból van osszetéve s hogy kell azt felbontani; persze megmondjuk, hogy röviden „a." Da öt-hat tiz fiu közül, mért épen ezt hívjak igy ? Épugy lehetne Péter is, mert semmi különös nincs rajta, amit Péter ép ugy meg ne tehetne. Biz.' itt is ""csak az emlékezőtehetség a támogató, hogy ezt igy, amazt ugy hívtuk. Ha én két kardot a hegyével összeteszek az is hasonlít a „V" betűhöz, tehát erről eszembe jut a két kard, a két kardról a vivás; csakhogy még itt is egész szóval van dolgunk. Ha végre tudjuk, hogy a méh igy zug: „zzz . . akkor csupán hanggal van dolgunk; de ehhez hozzá tehet- , jük, hogy a méh ilyen alakban röpül a kasba Z. | Ez az alak félidézi a méh képzetét, ez viszont a „z" hangot: de mi még a memóriának segít­ségére megyünk a megfelelő kézmozdulattal is s eljutottunk a fonomimikához. A kézmozdulat nem csak az emlékezet támogatására való. igen fontos eszköz a hangok összefoglalásánál is. Erre ugyan Gábel azt mondja, hogy ez már könnyű. Pedig minden szakember tudja, hogy ez a nehezebb része a dolognak. Hogyan segít a mozdulat? Gábel ovatosan elkerülte, hogy a mássalhangzót tegye előre, mert ugy mindjárt kitűnt volna, ho^y az összefoglalás korántsem könnyű; és pedig azért nem, mert a mássalhangzót, de különösen a nem folyé­konyokai alig, vagy egyáltalán nem lehet nyújtani (t, d, g, k, stb) Ezen segít a moz­dulat. T, i. a hang helyeit a megfelelő mimikát alkalmazzuk addig, mig a tanuló a másik hangképet felismeri s a következő hang moz­dulataval hozzákapcsolja. Nagyon csodálkoztam, hogy miért nem alkalmazza Gábel a fiuk meg­megfelelő mozdulatát. Bizonyára azért, mert akkor ez is fonomimika lenne. Kétségtelen, hogy az iratásnál is igen ügyes fogásai vannak, jóllehet mindenki tudja, hogy a belül vonásokból kicsínyenkinl kell össze­rakni. Da nem is a belüalak lerajzolása itt a nehéz, hanem a szók helyes felbontása han­gokra és a megfelelő hangkészre való visszaem­lékezés. — A fonomimika mozdulatai ezekben is könnyitenek a laulón és tánitön egyaránt. Azonban minden vélekedest megcáfol a tény. Nos lássuk a főhercegi stb. aláírással el­látott iráslapokat. Az írást láttuk, de az olva­sást azt nem, s azt sem, hogy a tanulók min­den segítség (diktálás stb.) nélkül írták-é le azt az üdvözlő mondatot, s mindnyájan e, vagy csak a jobb tehetségüek. Én elhiszem, hogy 15—16 előadás alatt is meg lehet tanítani az irás-olvasást, da csak jobb fehetségüekkel, csak kezdetlegesen és nem csak a Gábel fogásaival — és azt nem tartom csodának. Gábel bizonyos méltatlant!odással beszél a magyar tanítókról, hogy nem akarják az ő sike­reit elismerni es módszerét bevezetni, hololt ő a külföldön is mennyi dicséretet nyert. Nos, ha ő az ő csodatevő módszeréve) megelőzte volna a fonomimikát, bizonnyára rövidebb idő alatt elterjedt volna az, mintsem maga is vélné. De aki már a vezeték nélküli távirást is alkalmazza arra nem lehet ráfogni, hogy nem hisz a tele­fon létesiléseben. Ország; Gfábor. Svédországban. ni. I. Szkóne. Irta: dr. Letfler Béla. A legszebb fekvésű, a legtisztább és leg­egészségesebb Szkóne összes városai között Helsingborg. Az Öresund felől friss tengeri levegő szellőzteti a várost; házai szilárd száraz palassiklákon épültek és vízvezetékében kristály­tiszta forrásvíz kering. A jólét és egészség lepi meg az idegent, ha Helsingborg utcáin sétára indul, vagy ha megáll a kikötőnél ós nézi a lázas jókedvű tevékenységet, amint a nagy lomha hajók közt fürge csónakok, apró gőzösök sikla nak, izmos munkások könnyedén vetik vállukra a nehéz zsákokat és ládákat, amint az utasok türelmesen várják a hajóra szállás idejét és nem tolongva, hanem egyenkint lépnek a hajó hídjára. Jókedvű izmos munkás, megelégedett polgár ez jellemzi Helsingborgot. Van egy gummi­cipő gyára, ahol külön termeket tart föl a gyá­ros a munkásasszonyok apró gyermekei számára. T. i. minden munkásasszony két éves korig bé­hozhatja magával a gyermekét a gyárba és mig az anyák dolgoznak, addig az apróságokat vizs­gázott gyermek-ápolónők gondozzák. Persze mindezért az anya semmit sem fizet és a béré­ből sem vonnak le. Hogy a gyárnak külön fürdői és öltözői vannak arról nem is szólok. Külön­ben a gyárnak fióktelepe van Wienben és Budapestben. Tehát valószínű, hogy nem egy közülünk visel esős időben helsingborgi gummi­cipőt. Méltó a megtekintésre, a helsingborgi uj városi népiskola. Magnus Stenbock svéd had­vezér után nevezték el ezt az iskolát, mely egyike Svédország legmodernebb iskolaépüle­teinek, pedig már ezzel nagyot mondtam. A két hatalmas iskolaépületet á nagyszerűen fölszerelt tornacsarnok köti össze. Az épület külsőjét szobrok diszitik (az olvasó lányka, az iró fiúcska). Hetven világos nagy, szines ké­pekkel ékesített teremben tanítják, nevelik az apro svéd lánykákat és fiukat. Van a többek közt kitűnő iskolakonyhájuk, mosó termük, iürdöhelységük 18 fayenc kádacskával, sőt még van római gőzfürdőjük is. Nem is szólva arról hogy a tanítóknak fényes olvasó, külön regge­liző terem áll a rendelkezésükre. Mikor végig­néztem néhány svéd népiskolát, bizony meg­irigyeltem a tanítójukat és eszembe jutottak a délen lakó kollégáik, akik közül igen soknak olyan teremben kell tanítani 7o - 80 gyermeket, ahol csak 20—26 számára volna elég levegő és az apró befagyott ablakokon át alig jön be világosság télvíz idejen, különösen, ha az öreg vaskályha is haragos kedvében van és durcásan a gyerekek meg a tanító szeme közé fújja a füstjét. A helsingborgi népiskolában persze lég­fűtés van és az idejáró gyermekek egy fillér tandijat sem fizetnek,* sőt a szegényebbeket ruhával, tankönyvvel és jó ebéddel is ellátják. Helsingborg legszebb tere a városháza-tér. Háttérben teraszos lépcsőzet vezet föl az u. n. Kőrnahoz, a város még megmaradt erődítmé­nyéhez. Fent a bástyafokról gyönyörű kilátás nyilik a kikötőre es Oresundra; elláthatunk egész a dán Helsingöig, ahol Hamlet nyugszik árnyas fák között egyszerű füves domb alatt. A városház másik oldalán áll Magnus Stenbock szobra. Ez a svéd hadvezér, mindön a nagyra­törö XII. Károly seregének roncsával Torok­országban vesztegelt, összegyűjtve a szkónei ifjakat és gyermekeket, evve a valóságos gyer­mekhadsereggel diadalmasan verte vissza a dánokat (1710) az Öresund másik oldalára, űgy, hogy azóta sem mentek ellenséges szán­dékkal kikötni Helsingborg falainál. Kellemes séta Helsingborgból a svéd kirá­lyi kastélyhoz Sofierohoz. II. Oszkár felesége építette hollandiai renaissance-stilben nagy­szerű természetes park közepébe. II. oszkár idejében jelentős irodalmi összejövevetelek, tanácskozások színhelye volt ez a kastély, most a svéd trónörökösnek, Szkóne hercegének a tulajdona, aki nászajándékul kapta 1905-ben. Csak alig egy éve vezet vasút Helsingborg­tói északnyugatra tekvő Mölléhez, egyikéhez azon elrejtett kis svéd tengeri fü dőknek, me­lyek nyaranta hemzsegnek a pihenő svédektől, németektől és dánoktól. Bámulatos olcsó hely, ahol minden villa nyaranta penzióvá alakul és a vendég fürdéssel, vitorlázással, balászássa), sétával, teniszezéssel és tánccal tölthetik el a pihenésre szánt heteket. A nyár vége felé min­den este megjelennek ládás kocsijukkal a parti halászok és villáról-villára járva kínálgat­ják a nyüzsgő rákokat, a frissen fogott még félig élö apró heringeket. A fehér éjszakákon itten este 10—'l-ig tart a nyári szürkület a fürdővendégek kisétálnak a mólóra és neki­támaszkodva a korlátnak, hallgatják amint a fehér taraju hullámok sisteregve rohannak a köpárkánynak és neki ütődve fáradtan, tajtéko san zuhannak vissza. Be hasznos volna egy pár magyarországi türdőtulajdonost és vendég­lőst közköltségen ide küldeni, (nem is kerülne olyan sokba) hátha megtanulnák, hogyan lehet napi 4-5 koronáért egy csinos szobát, teljes * Svédországban a népoktatás ingyenes. mm Saját gyártmányú bélelt bőrkeztyűk SS 2 korona 40 fillértől kötött lieztyűli 38 fillértől kaphatók B I#imhl>Prt iA^^^-f kez ty ü> fUz ő- é s kötszergyárában Nyíregyházán, kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.

Next

/
Thumbnails
Contents