Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-01-22 / 7. szám

8 8-ik szám. JNfYÍRirXDÉK. 1914. január 25. betartásának kötelezettségétől menti fel a morfondirozót, mert: műveletlen, nyers polgárok számának növekedése által a haza romlását, a társadalom baját az érdekelteket előbb vagy utóbb, de biztosan bekövetkező boldogtalanságát és erkölcsi vakságát idézi elő. A közigazgatásban gyakran előforduló ügykezelés körül támadt személy változások sokszor mily változást, javulást vagy visszaesést eredményez a népnevelés sikerét tekintve, azt kellően, élethűen megörökíteni nem is lehet. Az analfabéták számának nagyobb apadását elérendő kívánatos lenne az iskola ügyeket ellátó tisztviselőt lelkiismeretes munkájáért ha nem is anyagi, de legalább erkölcsi elismerésben részesíteni, minek meglenne az a kiható ereje, hogy nem lenne annyi áldozatra oly sok epekedő vágyódásra szüksége az Írástudatlanok sorsáért aggódó nemes keblű honfiaknak. Mese, beteges elme szüleménye a beiskoláztatást és a pontos iskolába járás ellenőrzését illetőleg akadályok tömege után tekintgetni mert: a haza jövője és leendő polgárainak boldogulása néha még az érdekeltektől is némi áldozatot igényelnek, melyet kényelmünk esetleges feláldozása árán sem szabad megtagadni. Az anyagiak napjainkban nem annyira akadályozhatják a tankötelezettség teljesithelését a mint azt sokan nagyított alakban látják, mivel használt tankönyvek gyűjtése, hasznosítása, ingyen példányok bekövetelése, végső esetben egy-egy pár koronás gyűjtés végkép megszüntetik a netán jelentkező hiánylatokat. A ruházat minősége vagy milyensége sokkal inkább veszélyeztetik a gyermek egészségét a szabadban, mint a fűtött tanteremben. A tankötelezettség hivatása általánosan megszüntetni az analfabéták létezését. A haza minden egyes polgárának szent kötelessége minden igyekezetével, tehetsegéhez mérten előmozdítani a beiskoláztatás és tankötelezettség pontos betartását ... Ha mindnyájan lerójjuk ez ügyben kötelességeinket, eljő édes magyarhazánk boldogulásának ideje, a mit minden fajmagyarsziv óhajtva var. Nádassy Mihály. Svédországban. I. Szkóne. Irta: dr. Leffler Béla. A városházától a Sőder-gatan visz a belvárosba. Különösen egy-két év ota lázas építkezés folyik itten: előkészületek a tavaszszal megnyitandó Baltiska Utstállningenhez Utcákat nyitottak, hidat építettek, nagyszerű uj hotelek emelkedtek, sőt már nyáron készen volt a kiállítási park minden pavillonja és a vöröstetejü karcsú fehér torony messzire kiviláglott az Őresund kék vizébe. Ha megemlítem gazdag és tanulságos muzeumát, minta iskoláit, különösen pazarul megépített es ideálisan berendezett reáliskoláját, melynek pompás folyosóján, óriási termeiben és szertáraiban gyönyörködve, de kissé irigykedve sétáltam, ha megemlítem nagy kiterjedésű árnyas parkjait, azt hiszem mindent elmondtam, amit egy rövid nap alatt Malmőben meg lehet nézni. Rendes vasárnapi kirándulás Malmőből a délen fekvő két kis halászfaluba : Skanőrbe és Falsterboba. A régi lundi króni kák ugy mesélik, hogy ez a két halászfalu már Krisztus születésekor is virágzott. Bizony a középkorban, amikor a heringek milliárdjai erre vették utjokat, jó módban éltek az itteni halászok, mióta azonban a heringek másfelé úsznak, a két község csak egy főbírót tud fizetni. Különösen kedvelt és látogatott hely a szomszédos Falsterbo. Ez a falu egyik idilikus utcája, mintha csak valamelyik nyíri falunkat látnók. Néhány éve megtörtént, hogy társaságunk az egyik kis cukrászdába tért be. Csokoládét rendeltünk az elmaradhatatlan svéd smörgoszburd-dal. Várunk-várunk, az uzsona csak nem jön. Végre midőn a vonat indulási ideje veszedelmesen közeledett, türelmetlenül kérdeztük a késedelem okát, mire az a választ kaptuk: a legény Skanőrbe szaladt sajtért, de rögtön jön. Ma már ez meg nem történhetik, most nagyszerű szálloda emelkedik a tengerparton, melynek árnyas terasszán frakkos pincérek szolgálnak föl minden jót. Malmőbe visszatérve ismét, vonatra ülünk, hogy meglátogassuk az ősi egyetemi várost Lundot. Ha a vonat ablakán Öresund felé kitekintünk, uj táj tárul elénk. Az alacso nyan fekvő, homokos parton gyakran messze kicsapnak a tenger hullámai, széles kiöntéseket hagyva maguk után, ugy, hogy a legelők nagy részét víz lepi el. Ilyenkor a kondás csolr.akon tereli össze a csordát. Különben az Öresund vízállása oly sekély, hogy sok helyen két kilométernyire is be lehet gázolni. Csakhamar feltűnik a lundi dóm két tornyának hegyes kősisakteteje. A régi krónikákban olvashatjuk, hogy egykor 23 temploma és 7 kolostora volt Luninak és ott székelt a három északi államnak Dániának, Svédországnak és Norvégiának a primásérseke. Ezen nagy időknek méltó emléke a lundi dóm. Méretei és tömör formái a rajnamelléki dómokat juttatják eszünkbe, különösen észrevehető rokonsága a speyerivel. Nagyszerű belső térhatára (90 m. bosszú, 25 m. magas) már a karcsúságot kereső csúcsíves építészet közeledését mutatja; különben 1145-ben szentelték föl. Nem szabad megfeledkeznünk pompás orgonájáról, mely legnagyobb egész Svédországban és nagyszerű faragott stalluimairól. A templom szentélye és kereszthajófa alatt kripta terül el. Itt lent a kényelmes altemplomban számos érdekes síremléket találunk. A boltiveket tartó faragott kőoszlopok közül föltűnik két tömörebb, melynek mindegyikéből egy-egy emberi ülak körvonalai bontakoznak ki. A monda szerint a templomot építő óriás vált itt kővé nejével, midőn Szent Laurentius. aki a pogány óriást munkásának felfogadta, kitalálta a nevét. Régi nemzetközi mese molivum, megtaláljuk a Grimm-testvérek meséi között is. A dómtól balra szépen gondozott parkban emelkedik a Svédország második egyetemének épülete. A XVII-ik századbm alapított egyetemnek számos tudós professzora volt, akik között Esaiás Tegnér neve mindnyájunk előtt ismeretes. A Fritjhof-saga szelíd lelkű költője itt Lundban töltötte legboldogabb éveit, A különben kis városnak a svéd diákok és diákkisaszszonyok adják meg a vonzó elevenséget. A fehér bársony sipkás diákok ősi szokásaikhoz híven évente több nemzeti és irodalmi ünnepélyt tartanak. A legnagyszerűbb azonban a doktor avatás. A svéd egyetem nagyon fukarul osztogatja a doktor-titulust és avatást csak minden három évben egyszer tartanak május 31-én. Ilyenkor az egész Szkóne összegyűl Lundban és ágyulövések hirdetik, ha valamelyik kandidátus föllép a ,ParnasbUs"-ra és megkapja a dékán kezéből a babér koszorút. A svéd doktorok azután babérleveles himzett frakkot és doktorgyürüt viselhetnek. Ha Lundból tovább akarjuk folytatni utunkat Észak felé, kellemes, változatos erdős-dombos vidéken az u. n. Bökeberg síkságon halad át vonatunk. Néhány kisebb állomást elhagyva megérkezünk Landskronába, az egyszerű halásztelepről kifejlődött virágzó városkába, hol a régi halász-házak mellett már magas paloták is melkednek. Egy érdekes középkori observatorium romjait és a híres Tycho Brahe astronomus és alchymista emlékét őrzi Landskronától keletre fekvő kis Hven sziget. Egyszerű halászlakósai még ma is mondogatják, ha valami csapás éri egyiket, vagy másikat: Tyge Brahe akadt az útjába. Ez a XVI-ik századbeli asztronomus a dán királytól nyerte hübérül ezt a szigetet, hogv ott zavartalanul élhessen égi tudományának. Tycho Brahe megépité tehát a rejtelmes Urániaburgot, melynek messze vidékről délről és keletről jártak csodájára. A pártfogó dán király halála után azonban az ő csillaga is letűnt és kénytele'i volt menekülni. Prágába költözött, ahol II. Rudolf az aranycsináló császár és magyar király szívesen fogadta, sőt kastélyt is adományozott neki. Itt halt meg messze idegenben Tycho Brahe, a dán csillagász. A nép persze még ma is azt hiszi, hogy Tycho maga az ördög volt, vagy legalább is azokkal cimborált; pedig hát egész életében csak az égiekkel, a c-illagokkal foglalkozott. Tycho szigete most a svéd királyi család legkedvesebb vadászó helve. (Folyt, köv.) Madárvédelem a kertben. Irta : Csörgey Títus, a m. kir. ornithologiai központ titkárja. A madár nem csak ékessége a természetnek, nem csak a szépség, erő és ügyesség megtestesülése, hanem táplálkozásánál fogva jelentékeny gazdasági tényező is. Hogy csak az apróbb énekesmadarakat említsem, egy részük a gyommagvak terjedését akadályozza, más részük meg a rovarok szaporodását akadályozza. Kétszeres tehát az a veszteség, mely különösen a rovarévá énekesmadarak pusztulásával járt. A természeti szépségeken kívül termesztményeinkben is szegényebbek lettünk s egyre nehezebbé vált az a küzdelem, melyet az ember ősi ellenségeivel, a káros rovarok millióival folytat. Az emberiségnék az őstermészet rovására menő terjeszkedése okozta ezt. Az által ugyanis, hogy egyre nagyobb területet vont a mezőgazdasági és kerti müvelés körébe, sűrű tömegekben termelve ugyanazokat a növényeket, egyes növényevő rovarok elszaporodását akaratlanul is maga segítette elő. Annál is inkább, mert az erdők és bokrosok egyidejű irtásával egyre több rovarevő madarat fosztott meg a fészkelő helyétől. Tehát mindenképen a rovaroknak kedvezett. A gyakorlati madárvédelem ezen a bajon van hivatva segíteni, rámutatva azokra a módokra és eszközökre, a melyekkel az elpusztult fészkelőhelyeket mesterségesen pótolva, az apró madarakat termesztményeink védelmére, tehát hasznunkra, de egyben gyönyörűségünkre is közelünkben megtelepíthetjük és elszaporithatjuk. A kertek, kivált a gyümölcsösök védelme szempontjából a cinege, még pedig a szén-, a kék- és barátcinege áll az első helyen. Ezek a páratlan ügyességű ágtornászok örökös éhségtől űzetve, fáradhatatlanul kutatják a kert minden rejtekét, irtva a rovart a petétől kezdve fejlődése egész menetén. S mig a többi rovarevő madár — a fülemüle és poszátafélék, a kakuk, a légykapó stb. télire a meleg délvidékre menekül, a cinege a telet is nálunk tölti, csapatokba verődve járja a kerteket, felkutatva azokat a legparányibb káros rovarokat is, melyek éppen e kicsiny voltukkal kerülték el az ember figyelmét. A cinegék élete az odvas fához van kötve, mert eDnek üregeibe, főképen a harkályok elhagyott odvaikba rakják mohából és szőrből készült fészküket. Megtelepítésüknek tehát az a módja, hogy természetes faü^egek hiányában mesterségesen készült harkályfészkeket — fészekodúkat — helyezünk el számukra. A fészekodvak a karkályodunak megfelelő zacskós üreggel készülnek, kerek bejárólyukkal és külön deszkafedéllel, melv a tisztogatás Saját gyártmányú bélelt bőrkeziyűk 235 2 korong 40 fillértől kötött kesstyük 38 fillértől kaphatók B| nifi 1-tL.Q.ftr.ra keztyü, fűző- és kötszergyárában Nyíregyházán, Oiumöerg JulS^J kath. parochia épületében. Telefon szám 96. PIPERE CIKKEK, ILLATSZEREK, LEGFINOMABB FRANCIA GUMMIÁRUK.