Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-28 / 52. szám

-Nyíregyháza, 1914. junius 11. Csütörtök XXXV. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit. Az uj vármegye. ni. (Hm.) A járási bizottság kétségtelenül a legérdekesebb, teljesen uj szerve a közigazgatásnak. Mintáját a közigazgatási bizottságtól vette, de ennek a bizottságnak autonom jellege, ha lehet; még jobban domborodik ki. A járási bizotttság elnöke a főszolgabíró ; kívüle a járási előadók és hat, esetleg (miniszteri jóváhagyással) kilenc, vagy tizenkét választott tag képezik a bizottságot. Járási bizottsági előadók ; a szolgabirák, a járási orvos, a járási iskolafelügyelő, a járási állatorvos, a járási számvevő és a járási erdőgondnokság vezetője. Látszólag tehát a tisztviselők volnának túlsúlyban; azonban az előadóknak csak azokban az ügyekben van szavazati joguk, a melyet előadtak. E szerint egy ügyben az előadó és az elnök, mint tisztviselővel szemben a 6—9—12 tag képviseli az önkormányzatot. Ezt a túlsúlyt kevesbbiti az, hogy a tagok egy harmadát a főispán nevezi ki, — de növeli az, hogy az elnök csak szavazat egyenlőség esetén szavazhat. Vegyünk tehát egy járási bizottságot, melynek három tagját a főispán nevezi ki, hat tagját a törvényhatósági bizottság választja. Adott esetben az előadó tisztviselő és a három kinevezett taggal szemben még mindig hat választott tag szerepel és ekként az önkormányzati jelleg ' túlsúlyban van. A választható tagokat a törvényhatósági bizottsági közgyűlés választja; de nem okvetlenül a bizottság tagjai közül, hanem a járás lakosai, vagy azok közül, a kiket a járáshoz haszonbérlet, iparvállalat stb. révén anyagi érdek füz. — E szerint a járás érdemes férfiai, még ha nem is tagjai a törvényhatósági bizottságnak — a járási bizottságba megválaszthatok vagy kinevezhetők. A járási bizottság havonként tartja üléseit, de az elnök rendkivüli ülést is hivhat össze. Ezeken az üléseken — szavazati jog nélkül — részt vehetnek és felvilágosítást adhatnak a szakigazgatási hivatalok és hatóságok kiküldöttjei, sőt a községek elöljárói vagy a községek hivatalnokai (jegyzői) az elnök felhívására kötelesek az ülésen megjelenni és felvilágosításokat adni. A járási bizottság hatásköre a következőkre terjed ki: 1. A községek költségvetéseit, zárszámadásait felülvizsgálja, a községek képviselőtestületeinek felebbezett, vagy jóváhagyást igénylő határozatait felülbírálja — mindazon ügyeket, melyek a községtől a közigazgatási bizottsághoz jutnak, véleményével látja el; a községi és járási administratio minden kérdésében határozatot hoz. 2. A körorvos látogatási idejét az egyes községekre meghatározza és az összes közegészségi igazgatásra felügyel. 3. A kisdedóvási és népiskolai intézményekre felügyel, azokat elnöke bármikor megvizsgálja, épugy az összes ovodák és népiskolák számadásait felülvizsgálja; ellenőrzi, hogy a községek ezen intézmények felállítására vonatkozó kötelességeiknek megfelelnek-e! A felügyelőbizottságnak óvónőt vagy tanítót választó gyűléseire elnököt küld. Ezek szerint a népnevelés összes közigazgatási ügyeit ellátja. 4. A közbirtokossági és hegy községi határozatok ellen beadott felebbezéseket elbírálja ; a községek birtokainak gazdasági hasznosítása és jövedelmezőségére felügyel; a mezőgazdasági bizottság összes feladatait teljesití; a mezei közös dülőutak létesítésének és fentartásának költségarányát megállapítja. A mezőgazdasági administratiot tartja tehát kezében. — Csak nem politizál. Határozatai ellen a közigazgatási bizottsághoz adható be felebbezés. És ha most nézzük, hogy a község legvitálisabb érdekei a havonként, esetleg gyakrabban ülésező járásbizottság elé kerülnek, a hol azokat szakelőadók által referálva, független, a járás érdekeit szivükön hordozó egyének bírálják meg és határozataikat felebbezés esetén egy hónapon belül a közigazgatási bizottság, ugyancsak szakszerű előadó utján megismerve döntheti el; — ha látjuk, hogy a község ügyét-baját ez a járási bizottság a község elöljáróságának vagy jegyzőjének azonnal, élőszóval tett felvilágosítása mellett, tehát a kérelem és az ellenzés összes érveinek ismerete után dönti el: ugy el kell ismernünk, hogy ez a legszerencsésebb alkotás, mely az igazi közigazgatás után vágyódókat kielégítheti. Valósággal a helyszínén, közvetlen észlelet alapján kerülnek elintézés alá a községek legaprólékosabb ügyei — kétségtelenül jól, minden bizonynyal —» gyorsan és ahoz értők, az iránt érzékkel birók által. Ezek volnának nagyjából körvonalai az uj vármegyének, a mely ellen már is ellentétes irányú kifogások hallhatók. Az egyik oldalról a tisztviselők (és nem a közigazgatás) államosítását fájlalják, holott kétségtelen, hogy az önkormányzattal a tisztviselők választásának joga nincs elválaszthatlan kapcsolatban. Az önkormányzat lényege abban áll, hogy a közigazgatási ügyek intézésében a független elemek közreműködése minél szélesebb körben biztosittassék. Ehez a tisztviselők választása, azok működési körének meghatározása annál kevésbbé szükséges, mert ez lehetetlenné teszi, hogy a kiváló tehetség megfelelő működési körhöz jusson. Az igazi, a hatalmas, az élettől duzzadó önkormányzat kifejlődésének a tisztviselők állami jellege egyáltalán nem képezi akadályát. — És ha még fájdalmasnak látszik a szinte monstruosus törvényhatósági bizottságra nézve, hogy hatásköréből kivonattak a községi közigazgatás ügyei: ugy az önkormányzat hiveit meg kell, hogy nyugtassa az, hogy ezen ügyek ezentúl is, de fokozottabb és behatóbb tevékenysége alá kerülnek az önkormányzat uj szervének. Egyebekben az összes jogai, tehát ellenállási, felírási jogai teljes épségben hagyattak, sőt a meg nem szavazott újoncok előállítása és a meg nem szavazott adók behajtására vonatkozó ellentállási jog ezúttal törvénybe iktattatik. Más természetű az a kifogás, hogy a most biztosított, sok részben kiterjesztett és nagyobb hatáskörű önkormányzat — a régi kezekben marad, mert a virilismus intézménye fenntartatott. Ez a kifogás egyrészt bizonyítja, hogy a vármegyék eddigi körvonalai, a régi intézmény keretei meghagyattak, csak tartalma modernizáltatott, — másrészt a folyton szélesbülő választói jogosultság egyfelől, a kinevezési rendszer másfelől, a vármegye demokratizálódását fokrólfokra, az átmenetek megtartásával és igy rázkódás nélkül fogja előidézni. És a mig egyfelől sokalják azt, a mit a vármegyétől elvettek, másfelől sokalják azt, amit meghagytak : ugy bizonyára a közép ut megtartása van helyén, mely ép ugy szakit az elavultakkal, mint a hogy lehetővé teszi a — tovább fejlődést. Lap- és nyomdaváilalatunKat Széchenyi- jobaelek (Vasúti) út 9. szám alá helyeztüK át. könyvnyomdája, szerkesztősége és kiadóhivatala.