Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 46. szám

46-ik szám. JSÍYÍR¥IDÉK. 1914. junius 7 3. is, erre nézve ugyanezen könyvben a következőkeket olvashatjuk : .Világos, hogy egy oly országban, mint Mtxikó vagy Tunisz, a tőke nagyobb és általánosabb használata nagyot változtatna a ter tnelés formáin, és rendkívül megnövelné annak hatékonyságát és gyakran hallani oly országokról, hogy termelésük fejlesztésére tőke szükséges De nincs e valami e mögött, oly hiány, mely a tőkehiányt is magában foglalja? Nem a kormányzat kapzsisága és visszaélései, a tulajdon bizonytalansága, a nép babonája-e az, ami a tőke főihalmozásának és használatának akadálya ? „Képtelen vagyok más, mint ritka és mulú eseteket elképzelni, amikor a munka termelékenységét tényleg tőkehiány korlátozza. Mert bár lehetnek egyesek, kik munkájukat tőkehiány miatt nem használhatják fel elég hatékonyon mint szeretnék, mig a társadalomban általában elég tóke van, a korlátozás oka nem a tőkehiány, hanem a kellő megosztás hiánya.) Ha rossz kormányzat elrabolja a munkás tőkéjét, melylyel munkáját támogatná és annak adja, ki csak nyugdíjasa a termelésnek, a munka hatékonyságának igazi korlátozása a rossz kormányzat, nem pedig a tőkehiány. így áll a dolog a tudatlansággal, rossz szokással vagy egyéb viszonyokkal, melyek akadályai a tőke használatának. Ezek az igazi korlátozások, nem pedig a tőkehiány." Azt hiszem, nem sokat tévedek, ha ugy vélekedem, hogy egyszermind ezek azok az eszmék is, melyeket az Amerikából vísszavándorló magával hoz, s melyek talán öntudatlanul kavarognak a lelke mélyén. Ez oka annak, hogy többé nem érezheti már magát otthonosnak ebben az országban, mert noha igaz, hogy viszonyaink jobbak, mint Tunisz vagy Mexikó közállapotai, viszont még sokat I kell dolgoznunk, kiküzdenünk, de különösen tanulnunk, mig az Egyesült Államok mai standardját elérjük. Eme küzdelemben és munkában azonban nem kevés segítségünkre vannak visszavándorlóink az Amerikában tanultakkal. Előttük már különösen világos a cél és megérthető, mit jelentenek azok az eszmék, miknek gyümölcseit ők már kézzelfoghatólag élvezték.; Mintegy Prométheuszok ők, kik a legkisebb! falvakba is beviszik eme modernebb eszmék isteni szikráját. Igaz hogy borzasztó nagy árt fizetünk érette, iszonyúan pazarló a mód, ami úton hozzá jutunk, de azért az eredmény annál bizonyosabb. Mert miként a vezérek korában a rettenete? vérveszteség kényszeritette Géza fejedelmet, hogy a kalandozásokkal e pazarló és nem gazdaságos szerző móddal felhagyjon, s betelepítve a népet meghonosítsa e kóborlások útján meg« ismert racionálisabb termelő módokat, egy magosabb kultura vívmányait; épen úgy fogja most a kivándorlás, e modern kalandozásszerü nép-; vándorlás rettenetes vérvesztesége kényszeritette társadalmunkat arra, hogy felhasználva és kifejlesztve a visszaszivárgó ismereteket gazdasági életünket modernebb alapra helyezze, s biztosak lehetünk, hogy az elért nagyobb produktivitást nagyobb lehetőségek, nagyobb jólét és áz erkölcsi regenezáció jobb korszaka fogja követni. Kompilátor. — A debreczcüi faipar r.-t. bútorgyára raktárt rendezett be Hoffmann Arthur kárpitos üzletében (Paróchia-épület). Az ország határain tul is ösmerik e kitűnő készitményü bútorokat s ajánlatos, hogy a kit érdekel, tekintse meg Nyíregyháza város tűzjelző berendezése. Midőn tűzoltó egyesületünk az Ur Isten jóvoltából s a tagok szorgalmából elég magas nivóra emelkedett, nagy gond fogott el, mert hiszen nekem kellett gondoskodni ezen intézmény tovább fejlesztéséről. Az emberek jók, bátrak, merészek, a felszerelés a varos képviselőtestülete jóvoltából elsőrendű, de a tűzjelzés a tűzjelzés nagyon költői volt. A tűzoltóság többi részevei sehogy sem volt összhangban, pedig a gyors és pontos tűzjelzés az első és legfőbb kelléke annak, hogy a kellően felszerelt tűzoltóság abbeli kötelesságének, hogy polgártársai veszélyben levő vagyonából lehető nagy részt megmenthessen — eleget tegyen. Bizony megtörtént az nálunk, hogy éjnek idején az ó-szőllőből begyalogolt a gazda az őstanyára, hogy menjünk már oltani, hiszen egy fél órája ég már a háza. Telefon kérdésünkre a toronyban lévő tűzőr azt felelte, hogy ő nem lát és nem is tátott semmit. A megyeháza égése kezdetén a városháza udvarába berohant egy uri ember, kétségbe esve mondta nekem, hogy ég a megyeháza. Első pillanatban nem akartam elhinni, feltelefonáltam a toronyba, onnan azt a választ kaptam, hogy nem ég. Megyek az udvarra, hát már olvasni lehetett az udvaron, a megyeház tüzének fényénél. Ezek és más hasonló esetek sarkaltak engem arra, hogy változtassak a város nagyobb megterheltetése nélkül ezen tűrhetetlen állapotokon. Első időben próbáltam eltávolítani a régi toronyőröket, azt hittem, az ujjak jobbak lesznek. De bizony az ujjaknál is erősebb volt Morpheus és a pálinka, mint a kötelességérzet, továbbra is az Ur Isten vigyázatára s kegyelmére volt bizva városunk tüzfálügyeiete. Ilyen körülmények közt találkoztam össze Mis és Genest amerikai és berlini cég akkori magyarországi megbízott mérnökével, aki is ajánlotta nekem a cég tulajdonát képező Amerikai rendszerű tűzjelző készülék felállítását. Én a várostól azon időben csak azt kértem, hogy álljon jót azért, hogy a jelenlegi tűzoltóság fentartására adott subventióját további időre is kötelezi magát évenkint megadni. Mert, hiszen azon időben kaptam volna olyan kölcsönt, melynek kamatát és amorlizátióját a toronyőrség fentartására szükséges 2000 korona fedezte volna. A különféle bizottságok retortáin az szűrődött le, hogy ne a tűzoltóság, de a város rendelje meg s csináltassa meg a tűzjelző készüléket. (Mintha az egész tűzoltóság s felszerelése nem a város tulajdona volna.) A hosszan tartó tárgyalásoknak meg lett azon kiváló eredménye, hogy megváltozott a pénzpiac helyzete s most már a 2000 korona a kamatok fizetésére sem volt elegendő. Nem óhajtván elejteni pénzügyi dolgok miatt ezt a feltetlenül szükséges tűzjelző berendezést, elvállaltam mindezideig a többlet kamatok fizetését, mig a pénzpiac meg nem nyílik s a 2000 kor. ezen célokra elegendő nem lesz. Megvallom számítottam ezen lépésemnél Nyíregyháza város lelkes és kiváló jó indulatu közönségére, a mely minket minden üdvös és hasznos céljainak elérésében szívesen és nagylelkűen támogatott. Nem is csalódtam benne. Ismét nagy bajok állottak elő, mert hiszen a Mis és Genest cég megbízott mérnöke ezen megbízatásról lemondott, de más jelenségek is tarthatatlanná tették a vele való üzleti összeköttetést. Keresnem kellett tehát egy embert, aki az előmunkálatokat s tanulmányokat — erre pénzem nem lévén — ingyen teljesítse. Ezt nikus személyében, a ki is szülővárosa iránti kegyeletből nem csak idehaza, de Berlinben is hosszabb tanulmányokat tett, ezen amerikai rendszerű tűzjelző készülékről. Azért kellett neki Berlinbe menni, mert ily készülékek hozzánk legközelebb csak Németországban vannak s én az ózsdi rendszerű városnegyedet jelző készüléket, mely idejét multa — felállíttatni nem akartam. A miniszter nem engedte meg, hogy a város külföldi készülékeket szerezzen be, hanem a tűzjelzőkészülék felállítását pályázat utján magyar gyártmányból kellett eszközölni. A pályázat O. J.-nak juttatta e berendezés elkészítését, mely mint ilyen rendszerű, első lesz az Osztrák Magvar birodalomban. A készülékeket a Budapesti Telefongyár Részvénytársaság gyártja, a mely ezen rendszernek Magyarországban való gyártását a maga számára megszerezte. A szilícium bronz huzal vörös gummon szigetelőkön lesz vezetve, melyek minden erőszakkal szemben tízszerte több ellenállást fejtenek ki, mint a porcellán csempék. A készülék központja a tűzoltó őrtanyán elhelyezett egy száz numerusra beosztott táblából áll, melyben úgy a város minden negyedéből befutó huzalok, mint a 120 elemből álló accumulátór telep be van vezetve. A város négy teljesen különálló részletre. — áramkörre van beosztva azért, hogy az egyik negyedben történő esetleges zavar a többieket ne erintse. Az accumulator telep megtöltését a városi villamos áramból egy motordinamó géprész közli, a mely a váltakozó áramot egyenirányu árammá alakítja át. Ezen egyenirányu áram táplálja a kihelyezett tűzjelző állomásokat, szám szerint 54-et. Ez ideig, ha valakinél pince, vagy szoba, vagy más ily elrejtett tűz volt, a tűzoltóság vagy nem tudott, vagy igen későn vett róla tudomást. Ma ez máskép lesz, mert mindenki maga jelenti be tűzesetét. A tűzjelző állomások körülbelül 300 méter távolságban lévén egymástól elhelyezve, a káros embernek legfeljebb 150 méterre kell futnia, hogy a bejelentést eszközölje. Hogy fogjuk hát a tüzet jelenteni ? Az utcákon, a házak falán feltűnő piros színű vasszekrények lesznek. Ezek egy üveglappal elvannak zárva. Ha tüzet akarok jelenteni bottal, kővel betöröm az üvegablakot s az alatta levő gombot megnyomom. Erre a gép óramüve mozgásba jön s a tűzoltó laktanyán jelt ad, egyúttal közli, hogy hanyadik számú készüléknél jelentettek tüzet. Miután a térkép a tábla mellett lóg, könnyen megtudható, hogy a jelzett szám a város melyik pontján van. A jelzésre a tűzoltók kivonulnak s a vezető parancsnok észreveszi, hogy valamelyes tűzoltó szerszáma hiányzik. Egyszerűen elmegy a tűzoltó szekrényhez, a zsebében levő telefon készüléket beilleszti, mire ez az őrtanyán jelt ad s rendelkezik telefon utján. Mig a kivonult csapatnál történik, az ott benmaradt öreg inductor segélyével a tűzoltókat a lakásokra szerelt csengőkkel felriasztja. Természetesen ezen módon csak a városnegyed számát lehet tudatni az otthonlévő legénység • gel éjjel ugy mint nappal. Ha vonalszakadás történik, egy erős accumulator telep bekapcsolásával a földön át beadja a jelzést a tűzjelző készülék. Nemcsak a tűzoltó parancsnok, de bármely rendőr, ki tűzjelző kulcscsal s zsebtelefonnal el van látva, éjjel ugy, mint nappal telefonozhat a tűzoltó őrtanyára. Atiátható mily fontos lesz tehát e készülék közbiztonság mielőtt bútor szükségletét bevásárolja. 381-10-1 meg is találtam O. J. Budapest elektro techvagy mentés tekintetében is. SANYAY és PAPP RUHAFESTŐK ÉS VEGYTISZTITÓK Nyíregyházán, a Nyírvíz-palotával szemben. Női- és férfiruhákat művésziesen fest, tisztit, mos és vasal. Vidéki megrendeléseket 10 koronán felül portómentesen szállítunk. GALLÉROK és Fööziet: Széchenyi-ót 2. 410 : Kossuth Lajos-Utca 17. kézelők tükör fényesen készülnek.