Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 46. szám

48-ik szám. JNFIFÍRYIDÉK. 1914. junius 14 3. A kivándorlás kérdéséhez. Kitűnő cikket olvastunk a mult vasárnapi Nyírvidékben társadalmunk égető bajáról, a kivándorlásról. Eleven képét nyertük benne az erkölcsi és anyagi nyomornak, ami a kivándorlók közt, valamint hátrahagyott családjaikban pusz'it. Megállapítja benne a cikkíró, hogy a feltornyosuló nehézségek nem állanak arányban az elérhető pénzbeli haszonnal, s a kivándorlás számlája általában ugy az illetőre, mint hátramaradt családjára veszteséggel zárul. Ha sikerül is egyiknek-másiknak jelentősebb vagyonra szert tenni, igy hazatérve nem tudja magát beleélni a régi viszonyokba, s a remélt egyensúly helyett kielégithetlen elégedetlenség lesz osztályrésze. Megállapítja a mozgalom a népvándorlásszerű jellegét, de okát bizonytalan lelki rugókra vezeti vissza. A családi élet szeretetének gyöngülése ; ösztönszerű igyekezet az otthonhoz fűző kötelék elszakitására, a hazaszeretet gyengülése, — ezek már magok a bizonyos materiálisabb okok következményei. Nagyjában hasonló dolgok, általában nagyjában hasonló okok következményei. A magyarok vándorlása is, mihez a mozgalmat hasonlítja, nem indokolatlan harcvágy következménye, sem pedig Attilla örökének visszaszerzésere irányuló vállalkozás. Szükséges követ-j kezménye volt az akkori termelési viszonyoknak. A nagy orosz síkságon barmokban meggyarapodott pásztornépeknek ujabb és dúsabb legelőkre volt szükségük, kénytelenségből hajtották tehát tovább és ismét tovább nyájaikat, s eme vándorlásaik közben nyugat-felé csalogatta őket a római birodalom romjain letelepedett népeknek aranyban-ezüstben, fegyverekben, s mindenféle iparcikkekben való gazdagsága. A honfoglalás utáni kalandozások NémetOlasz- és Franciaországokban, melyekhez a mai kivándorlás még következményeiben is leginkább hasonlítható, az akkori viszonyok kőzött épen olyan szükségszerű vállalkozások voltak, mint manapság egy cipőgyár részvénytársaság alapítása, vagy akár egy ármentesitő vagy biztosító társaság létesítése is. Az a harcos, ki az iskolákban tanított „ősi kalandvágytól" sarkalva nyugaton járt, s kirabolta Szt.-Gallent, lóhátról megostromolta Velencét, az ep ugy ipari cikkek és élelem termelésen fáradozott, persze roppant kevéssé gazdaságos, pazarló, s épen azért manapság nem igen becsült módon, mint a mai földműves, ki gabonáját csűrbe takarítja, vagy a csizmadia, ki embertársait lábbelivel igyekszik ellátni, vagy épen az Amerikaba szakadt kivándorlók, kiknek munkája; révén évente kb. háromszáz millió korona kerül'' •vissza itthon maradt családjukhoz. A harcos, ki rabló kalandra indult, épúgy vágyott családja után, épen úgy nehezére eshetett a szeretteitől való megválás mint a mai kivándorlónak. De mit volt mit tenie. Főidet művBlni nem tudott, megfelelő mesterségekhez; nem értett, s ha fölhalmozott készlete fugyaté- i kán volt, a kénytelenség hajtotta nyugat felé hogy élelmiszerekről és iparcikkekről gondoskodjék a maga és családja számára. Rabolt élelmiszereket iparcikkeket, arany és ezüst mirhát — egyszerűen azért, mert másként hozzájutni nem tudott — egyrészt szükségleteinek kielégielégitésére, másrészt csereeszközül az akkoriban már kezdetleges kereskedelmet folytató izmaeliták számára, kiktől ily módon szerezte meg azt, a mihez rablás utján hozzá nem juthatott. Egészen bizonyos, hogy eme kalandozás soknak komoly gazdasági okai voltak, s azokat) bizonyos lelki rugókra visszavezetni, manapság már túlhaladott álláspont. Ellenkezőleg, eme vándor népek harciassága, vadsága, szeretete, gyűlölete, szóval egész erkölcsi világa szükségszerű folyamánya eme gazdasági körülményeknek és viszonyoknak. A mai ember sem áll valami más befolyások alatt. Ugyanazon okok űzik népünket nyugat felé mint századokkal azelőtt: küzdelem a megélhetés után. Nem azért vesz vándorbotot, kezébe a magyar paraszt, mert szivében olthatlan vágy kél a uyugat felé való kivándorlási után, s kihűlt a szeretet melege az otthon; a családi élet és hazája iránt. Ellenkezőleg, a gazdasági nyomorúság kényszeríti vándorútra népünket, s a mutatkozó erkölcsi nyomorúság már csak következménye a mindenek felett álló materiális kényszerűségeknek. Most már tudna;' élni e nép a főidnek birtokával, melyet ős vérének hullásával elfoglalt, de a föld csekély] számú családok kezében van. Most már lenu hajlandósága és készsége az iparűzéshez, d megfelelő tőke hiányában iparunk vértelen munkaalkalom nincs, s ez okok épen úg magokkal hozzák a kivándorlást, mint szül okai mindenféle erkölcsi és családi kötelékek meglazulásának, pauperismusnak, demoralizálónak és alkoholizmusnak is. A nagybirtoknak kétségtelenül meg volt a maga történeti hivatása. Hunyadi Jánosnak négy-öt millió hold földje volt az alvidéken. Csak igy tudjuk megérteni azokat az élethalál harcokat, a miket sokszor egészen a saját szakállára vívott a törökkel. E roppant birtokon alapult Mátyás hatalma, s II. Rákóczy Ferencz is kétmillió hold földjére támaszkodva kezdhette meg emlékezetes szabadságharcát, alkudozhatott egyenrangú félként a Habsburgokkal és francia királylyal is. Kétségtelen azonban, hogy a nagybirtoka manapság már útjában áll a társadalom produktiv és erkölcsi erői a kifejlődésének. Ha el is tekintünk attól, hogy a nagybirtokgazdálkodás nem tudja kellően kihasználni a földet, hogy nem jövedelmez annyit mint a kisbirtok, s ezáltal útjában van a nemzeti vagyon gyarapodásának ; hogy csekélyebb hozadékából nagyobb munkabéreket nem fizethet, hogy a földmunkás mint legigénytelenebb fogyasztó nem lehet segítségére az ipar fejlődésének. — ha el is tekintünk eme kétségkívül jelentkező gazdasági hátrányoktól, a jelentkező erkölcsi veszteségek is rendkívül jelentékenyek. Mennyi erkölcsi kötelék szakad meg a kivándorlás által, azt a fenntemlitett vezető cikk szépen körülírja, hogy a kivándorlásnak f

őokaa nagybirtokgazdálkodás, azt már nemcsak a> közgazdászok, ha több megye is hivatalosan megállapította. Nincs jobb kivándorlási ügynök mint a nagybirtok nyújtotta csekély munkaalkalom, s az egy koronás munkabérek nem kevésbbé ösztökélik a népet, hogy itt hagyja hazáját, mint az amerikai ipartelepek hét-három dolláros munkabérei. A nyíregyházi kisgazga egészen jól érezi magát ebben a hazában; szorgalmas, becsületes nem korcsmázó nép, de azért minden vasárnap nagy mulatságot, bált rendez (munkaidőben délután!) hol ifja, nagyja úgyszólván alkohol nélkül, szódavíz mellett elmulat. Mindenütt egészséges, megelégedettségtől sugárzó arcok ! S ha legszegényebbje rá is fanyalodik az amerikai útra, az otthonhagyott kevéske rög mindég visszahúzza. Az egri kanonokok polgári jó néhány tízezer holdra terjedő uradalma környékéről azonban feltartózhatlanul nyomul a nép nyugat felé és pedig nem kanonokjai és prépostjai után, mert még senki sem hallhatta hogy egy kanonok is kivándorolt volna, noha őt a családi kötelék természetszerűleg nem igen tarthatja vissza. Hogy az ilyen tömegmozgalom azután milyen következményekkel jár, azt ismételni felesleges. De vannak még eme aránytalan főldelosztásnak még más következményei is. A rabszolgaság lényege az, hogy elveszi, a munkástól mindazt, a mit termel, kivéve* annyit, hogy állati életet élhessen. Márpedig a földmunkások bére e minimum körűi inga-j dozik. Ezen modern rabszolgaság azonban mint minden más elődje, lealjasit és elállatiasit, megőrli az ember erkölcsi valóját, kiöli a szorgalmat, busvágyat az emberből; nyolc tíztagú családokat kényszerit egyetlen szennyes szobába ; állatként zsúfol egybe fiu és leány mezei munkás csapatokat; megtölti a pálinkaméréseket azokkal, kik otthon kényelmet nem találnak, oly fiatalemberekből, kik hasznos férfiak lehetnének fegyházlakókat nevel, oly leányokat kerget az erkölcstelenség karjai felé kik az anyaság hozta örömeit elvezhették volna. Kiöli a tiszta hitet az emberből, s a szorongatott lélek sötét babonáknak lesz tévelygő rabjává. Meggátolja a nagyobb tömegek önnálló gazdasági tevékenységét, mely jelentékeny tényező a szorgalom és mindennemű jellem kifejlődésében. A kivándorlás komoly és hathatós tilta-| kozás eme modern rabszolgaság ellen. Menekülés az erkölcsi és anyagi züllés területéről a világosabb és szabadabb lehetőségek hazájába. Nem ismerjük közelebbről az amerikai közállapotokat, de hogy mily véleménynyel vannak az amerikaiak maguk, a náluk uralkodó jobb viszonyokról, azt Henri George nagyszerű munkájából megtudhatjuk. Haladás és szegénység cimü könyvében olvashatjuk : „A közműveltség, közjóiét, a gyors feltalálás, az áthasonitás és beolvasztás képessége, a szabad és független szellem, az energia és bizodalom, mely népünket jellemezték, nem okok, hanem okozatok, melyek a bekerithetlen földből származtak." Ez a kőzföld volt az az átalakító erő, mely a lusta és becsvágynélküli európai parasztból magabíró nyugati farmert csinált, még a zsúfolt városokban lakónak is a szabadság tudását adta, és a remény forrása volt azokra nézve is, kik sohasam remélhették, hogy hozzá meneküljenek. A nép gyermeke, Európában emberré nő, minden helyet .lefoglalva" talál (nem elfoglalva) és kénytelen a lehulló morzsalékért viaskodni, ezer eset közül egyben sem remélhetve, hagy erőszakkal vagy fondorlattal helyhez jusson. Amerikában bármilyen állású is legyen, mindég megvolt az a tudat, hogy nem a külföld háta megett és ennek a ténynek ismerése hatva és visszahatva átjárta egész nemzeti életünket, generozitást és függetlenséget, rugalmasságot és becsvágyat adva neki. Mindaz, amire az amerikai jellemben büszkék vagyunk, ami viszonyainkat az ó világéinál jobbakká teszi, arra a tényre vezethető vissza, hogy e föld az Egyesült Államokban olcsó volt, mert az uj föld nyitva állott a bevándorló előtt. Ezen sorokból megérthetjük, hogy miért volt oly nagy Amerikában a vállalkozási szellem : mert a nagy haszon reményében szívesen kockára teheti az ember mindenét olt ahol biztos tudata van arról, hogy végső menedékül a könnyen hozzáférhető föld még mindég megmarad. Ebből megérthetjük, a nálunk hallatlan munkabéreket; mert ott egyik ember sem dolgozik a másiknak kevesebbbért mint amennyit a munkája hoz, ha a legközelebbi főidre megy és maga kezd gazdálkodni, megérthetjük továbbá, hogy miért nem volt Amerikában a legutóbbi időkig a mi értelmünkben vett szocializmus, mert mint Oroszország példája is mutatja, a könnyen megszerezhető föld legbiztosabb orvosszer a nagy tömegek elégedetlenségének levezetésére. Megérthetjük végre, hogy e nagyobb lehetősegek közepette miként lehetséges az, hogy melegebb otthoilt találjon e földön másfélmillió magyar, négy-őtszörte több, mint amennyivel Árpád ez ország határán megjelent. Ami pedig a nálunk uralkodó tőkehiányt illeti, mely egyik főoka iparunk gyengeségének, s icrv munkaalkalom hijján a kivándorlásnak Haskötők, FŰZÖK, BLUMBERG JÓZSEF sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Egyenesíartók, \m- és járéppsk, nríikezek, műlábak pontos gipszmérték után készülnek keztyüs és kötszerésznél Legfin. MOGHO-keztyük 5 K Bőrkeztyűk 2 K-től feljebb