Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-06-07 / 46. szám

-Nyíregyháza, 1914. junius 11. Csütörtök XXXV. évfolyam, 47. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed Évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hív. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett kétszeresen számit & Arrhenius svéd természettudós elméletét olvasgattam a világok keletkezéséről. KantLaplace véglegesnek hitt teóriáját úgy dönti le, mint valami ócska cölöpöt, s a természettudományok modern felfogásából igyekszik megmagyarázni azt, ami eddig még senkinek sem sikerült. Olvasgatás közben csaknem beleszédültem az energetika titokzatos mélységeibe, s a világegyetem gigászi méretű arányaiba. Az elmúlás szomorú sejtelme borult rám, amint a Kant-Laplace elmélet végitéletét, az egyetemes hőhalált magam elé képzeltem, s ebből a sejtelmes szomorúságból még Arrhenius ujjászületési teóriája sem tudott kiemelni. Óriási kérdőjellé vált előttem az emberiség amúgy is elérhetetlen célja, csalogató tükörképpé laposodott minden vágyódásunk, minden elért eredményünk, amikre pedig olyan büszkék szeretünk lenni. Nevetséges kicsinyességnek találtam az emberiség nemzetekre való tagolódását, vallások szerint való elkülönülését, politikájukat, önző gazdasági céljaikat, mindent-mindent, ami igazolja, kormányozza, fűti ennek az emberiségnek csúfolt nyüzsgő hangyabolynak az egész gépezetét, berendezését. Miért van minden ? Miért kell élnünk, s ha már élünk, miért kell küzdenünk egy céltalan vágyódásért, miért kell részt vennünk az emberiség mozgalmaiban, a társadalom tevékenykedésében, miért kell nekem ezt a cikket megirnom, hogy kolumnába szedve, rongyból és enyvből készült sima, fehér lapokra préselve bu7ditsa az embereket, hogy kiki a saját szivéhez és pénztárcájához mérten szaporítsa azt a jövedelmet, amelyet sápadt arcú, csodálkozó szemű, tépett ruhájú gyermekek könnyeinek letörlésére fognak fordítani. Talán ezért van minden ? A társadalom egyik kezével a megélhetés lehetőségének ingó deszkájáról letaszítja a sors mostoháit, a másik kezét pedig odanyújtja nekik, hogy a biztos haláltól megmentse őket. Tehát társadalmi energetika, vagy ha akarod, jótékonysági anyagcsere. A megnyugtató benne csak az, hogy gyermekek a kiválasztottak, a társadalom emberfáinak parányi bimbói, akik öntudatlan mámorban veszik magukhoz az alamizsnát, csak az emberek kegyelmes jóindulatát érzik minden falat kenyérben és minden kanál levesben, nem sejtve, hogy ez jár nekik, hogy a többi emberek ezáltal vezeklik le azokat a bűnöket, amelyeket talán szintén öntudatlanul, épen ő ellenük követtek el, s hogy végül másoknak a remélt túlvilági üdvösségért való stréberkedését élvezik. Mert ha tiz igaz lélek akad köztetek, adakozók, akkor Sodornának kegyelem fog adatni. A Margaréta-napon azonban gyermekek adakoznak a gyermekeknek. Fürtös, ragyogószemű, apró, fehérruhás emberkék, kacagva, csordultig telt szívvel fognak demonstrálni, hogy íme, ők is tudomást vettek a társadalom sebeiről, ők is áldozni akarnak a jótékonyság oltárán testvéreikért, a szegény gyermekekért. És ilyenkor el kell simulni minden gondterhelt redőnek. Az ő tiszta szivük ne íásson mást, csak a jóság harmóniáját. Engedjétek hozzám a kisdedeket, mert övék a mennyek országa. Vertse K. Andor. Margareta-nap. A legteljesebb rokonszenvvel kisérjük a Leányegyesület törekvéseit, melynek a mai ünnepségek eszközül fognak szolgálni. A margareta-nap szép lesz, mert nemes gondolat szülte és jó sziv nevelte. Szép lesz, mert a Leányegyesület rendezi és Kegly Szeréna tartja kezében. Szép lesz, mert a gyermekek adják — a gyermekeknek. Szép lesz, mert kiterjeszkedik a városra, az utcára, a terekre. Valami felemelő van abban a gondolatban, hogy a gyermekek vannak mozgósítva a szegény, gondozásra szoruló gyermekekért, valami olyan szép ez, hogy szeretnők, ha ez a gondolat valahogy ne merülne el a feledés homályába. Az ötlik szemünkbe, hogy vannak városok, különösen a külföldön, a hol bizonyos napok az évben olyan ünnepségnek vannak állandóan szentelve, a melyek, mint speciális, helyi látványosságok egész idegenforgalmat idéznek elő. Ha nem is gondolunk Nizza carneváljára, Paris farsangjára, München Sylvesterére, — de Tirol néhány községe, Oberammergau, — Budapest Szt. Istvánnapja — több más hely május 1-je — az egész környék vonzódását idézi elő. Nyíregyházának gyermekünnepe lehetne junius első vasárnapja, ha ez a nap az utcán és tereken elvonuló élénk programmal és más ötletekkel széttörné a zárkózott társasági korlátokat és az egész város részvétele mellett zajlana le. Valaha a pünkösd második napja volt a város ünneplő napja. Ez azonban ma — ötlet hijján, városiasságunk igénytöbblete következtében — mint népünnep — elsatnyult. Természetes, hogy a nap állandósításához a város vezetőinek közreműködése szükséges, oly irányban, hogy a nap programmja szélesebb körben hirdetve, valóban az idegenek, közeli községek és városbeliek forgalmát idézze elő és oly irányban, a mely ezen forgalom értékének felismerésében nyilvánul meg. Talán a Leányegyesület tegye magáévá az állandóság gondolatát — talán idővel a Sóstó bérlőjével lehetne a részleteket megállapítani. Az bizonyos, hogy nagy és főleg kisvasúti összeköttetéseink szerencsés és practikus volta könnyűvé teszi a szomszédok beözönlését — csak vonzóvá kell tenni az idejövetelt. A Leányegyesület példát fog mutatni. Dorog a pápához. Hódoló távirat a püspökségért. Május elsején Domahidy Eiemér főispán Hajdudorog város monstre- küldöttségét vezette a kormány elé. A küldöttség tisztelgett Tisza István gróf miniszterelnöknél és Jankovich Béla kultuszminiszternél, akik előtt annak a kérelmének adott kifejezési, hogy a hajdudorogi egyházmegye székhelyét Hajdudorognak hagyják meg. A miniszterelnök válaszában sajnálattal jelentette ki, hogy a székhely kérdése már Nyíregyháza javára eldőlt és nem lehet változtatni a helyzeten. Kilátásba helyezte ugy a miniszterelnök, mint a kultuszminiszter, hogy intézményekkel fogja kárpótolni Dorogot a veszteségeért. Ez az igéret azonban nem szerelte le Hajdudorog mozgalmát, mely félszázada folyik a püspöki székhelyért. A város képviselőtestülete közgyűlést tartott, melyen egyhangú lelkesedéssel mondták ki, hogy a város szerzett jogaitol el nem áll és sohasem fog megszűnni küzdeni minden lehetséges és törvényes eszközzel a dorogi püspöki székhelyért. A képviselőtestület elhatározta, hogy a királyhoz feliratot, a pápához pedig hódoló táviratot intéz. A távirat szövege ez : Sanctissimo Patri Roma- Vatikano. Szentséges Atyánk! Szentségednek Ghristi fideles graeci bullája az uj görög katholikus püspökség székhelyét örök időkre Hajdudorognak biztosítja és templomát székesegyházzá avatja. Lesújtó fájdalommal és mélységes szomorúsággal vettük tudomásul, hogy az illetékes tényezők Szentségednek ezen lefelsőbb elhatározása ellenére a székhelynek a protestáns Nyíregyházán való elhelyezését vették tervbe és ezáltal Szendségednek az itt lakó hitbuzgó katolikus népét a legfelsőbb elhatározásokba vetett hitében renditik meg. Mély alázattal és Szentséged intézkedéseinek csalatkozhatatlan voltává vetett rendithetetlen hittel könyörgünk, hogy félszázados hitünkkel erősített küzdelmünknek Szentséged és apostoli királyunk legmagasabb elhatározása által biztosított eredményét, a püspöki székhelyet tőlünk elvenni és bennünket szerzett jogainktól megfosztani ne engedje. Egyidejűleg a legfőbb kegyúr, apostoli kirányunk ő felségéhez hódoló esedezéssel járultunk. A legmélyebb hódolattal: Szentségednek Krisztusban alázatos és hü fiai, Hajdudorog város köiönsége nevében : Szabó Elemér föbiró és Farkas Győző jegyző. Farkas Győző főjegyző előterjesztette ezután, hogy a kormány kárpótlásképen több olyan intézmény akar Hajdudorognak adni, amelyeket Dorognak ugyan el kell fogadnia, de nem kárpótlásképpen, hanem, mint olyan kulturális intézményeket, amelyekre az uj püspökségnek sükséga van. Ezek az intézmények: járási székhely, négy osztályú, gimnáziális irányú polgári iskola, fölmives iskola, a Dorog—Nánás —Nyíregyházi ut kiépítése. A közgyűlés tudomásul vette a kilátásba helyezett intézményeket, azzal, hogy szerzett jogáról a püspöki székhelyre vonatkozóan lemondani nem fog soha.