Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-21 / 41. szám

2 4? 1 -ik szám. JSÍYÍRVIDÉK. 1914. május 21. szerelve. S majdnem 10—12 fillérért lehet egy zuhanyfürdő jegyet kiszolgáltatni. Ugy látszik tehát, hogy az egészségi, tisztasági és célszerű' ségi szempontok mind az ilyen jellegű fürdő­berendezéseket ajánlják az iskolák számára csakúgy, mint a gyártelepek és a községi nép­fürdők számára. S a statisztikai adatok egybe­hangzóan bebizonyítják, hogy ott, ahol a gye­rekek az iskolában az ingyenfürdőt megsze­rették, ahol a gyárakban a munkásokkal megkedveltették, az egészségi viszonyok roha­mosan javultak. Igaz, hogy az mindenütt a vezetők jóakaratának rábeszélő készségének és hozzáértésének a müve volt elsősorban. De nem utolsó sorban az Országos Magyar Népfürdő Egyesülete is. Ez az igazán jól szer­vezett társadalmi intézmény, melynek főtitkári hivatala Budapest, IV. Liszt Ferenc-tér 19. sz. alatt van, egyleteknek, iskoláknak, hatóságok­nak és magánosoknak ingyen bocsátja rendel­kezésére nemcsak kiadványait és útbaigazításait, de ingyen készittett mérnöki és építészeti ter­veket is, mindenütt a helyi viszonyokhoz iga­zodó kivitellel és. költségvetésekkel. Senkit sem menthet fel tehát az indolenciája a kötelesség­teljesítés alól, senkit az a megnyugtató fictio, hogy a nép tisztaságának kérdése csak nagy pénzügyi áldozatok árán biztositható. És amikor csomagolni készülünk, hogy egy fürdőző társadalom minden javát és mulat­ságát kiélvezzük, arra a nem fürdő társadalomra kell gondolnunk, amelynek tizenhárom millió katonája van, akiknek a víz zuhogása, a test­nek tiszta jóléte, a civilizáció legnagyobb elő • segítője: a szappan és a fürdő: csak az ál­mok ködfátyolában jelenhet meg. Pár ezer em­ber lelkiismeretes kötelességteljesitésén múlik, hogy tizenhárom millió magyar belekapcsoltas­sék a kulturának abba a folyamatosságába, amelyben hideg és meleg csapokból zuhog az az éltető friss viz. Lóosztályozás Nyíregyházán. A lóosztályzás alábbi beosztással napon­ként reggel hét órakor kezdődig a Buza-téren a Bundi korcsma udvarán. Junius 8-án, vagyis hétfőn: a város bel­területén, továbbá a felső-alsó pázsit, Sóstón és örökös földeken levő összes lovak. 9-én, vagyis kedden : a Felső Badur, Felső­Sóskut, Alsó-Sóskút, Jakus-, Szekeres és Füzes bokor tanyákban levő összes lovak. 10-én, vagyis szerdán : a Dankó-, Horváth-, Ferenc-, Halmos-, Bedő-, Debrő-, Antal-, és Varga-bokor tanyákban levő összes lovak. 12-én, vagyis pénteken : a Zombori-, Sváb-, János-, Vajda-, Kovács-, Kazár-, Szeles, Markó-, és Bundás bokor tanyákon levő összes lovak, 13-án, vagyis szombaton: a Lakatos-, Bánfi-, Púpos-halom-, Sípos-, Tamás-, Benkő-, Mohos-, Nádas-, Gerhát-, Báji-, és Zöld-bokor tanyákon levő összes lovak. 15-én, vagyis hétfőn : a Magyar-, Nádasi-, Verbőci-, Vadas-, Belfi-, és Cigány-bokor ta­nyákon levő összes lovak. 16-án, vagyis kedden : a Cigány-, Súlyán-, Róka-, Salamon-. Polyák-, István-bokor és Felső-Sima-puszta tanyákon levő összes lovak. 17-én, vagyis szerdán : Felső-Sima-, Nagy­lapos-, Ujteleki-bokor-, Alsó-Sima, Szélső I. Manda-bokor féle és Lóczi-bokor tanyákon lévő összes lovak. 18-án, vagyis csütörtökön: a II. Manda­bokor-, Bálint-, I. Manda-Kordovan-, Alsó­Badur-bokor-, III. Manda-, Rozsrét-bokor-, Rozsréti-szőlő-, Kisteleki-bokor tanyákon levő összes lovak vezetendők elő. 19-én, vagyis pénteken: az előző napokon elmaradt, valamint a Királytelek-pusztán levő összes lovak. A lovakat kézen és egyenként kell elő­vezetni és egyúttal a lovakhoz tartozó mál­hásállat-felszereléseket is kell mutatni. A lóbe­hivás esetére szabványosnak megállapított árak a kővetkezők: hátas lovakért 880 korona, há­mos lovakért 1050 korona, málhás állatokért 500 korona. A lóosztályozó-bízottság katonai képviselője a járműveket, valamint a szerszá­mokat és máihásállat-fölszereléseket a birtoko­soknál megtekintheti. A megtekintéssel meg­bízott katonai képviselő nyilt parancscsal fogja magát igazolni. Aki a lovak, málhásállat-fölszerelések és jármüvek bejelentése, illetve a lovaknak az osztályozáshoz való vezetése és a málhásállat­fölszerelések bemutatása tekintetében fennálló törvényes rendelkezéseknek nem tesz eleget, kihágást követ el és 200 koronáig terjedő pénz­büntetéssel büntettetik. A kormán) és a városok hiteligényei. A gazdasági válság következményeit tudva­levőleg megérezték a városok is. Megkezdett, vagy tervbe vett közmüveik létesítéséhez nem tudtak kölcsönöket kapni, mert a hitelező pénz­intézetek nem voltak abban a helyzetben, hogy kölcsönt adhassanak. Ez a helyzet nemcsak a városokra volt rendkívül kedvezőtlen hatással, hanem az iparosokra is, mert hiszen a városok kénytelenek voltak félbehagyni minden meg­kezdett munkát elhalasztani jobb időre a ter­vezetteket. A városok és a közvélemény sürgető fel­szólalásai arra birták a kormányt, hogy közbe­vesse magát a nagy pénzintézeteknél abban az iranyban, hogy a városok részére a szükséges kölcsönöket bocsássák rendelkezésre. A belügy­miniszter kimutatást gyűjtött a városokból arról, hogy milyen összegű kölcsönre volna szükségük a városoknak. Ebből olyan horribilis, több száz milliónyi összeg állott elő, hogy annak fedezetére a még mindig tartó gazda ­sági válság alatt a pénzintézetek a szükséges összeget nyújtani nem volnának képesek. Erre a miniszter redukáltatta a városokkal az általuk kért hitel mennyiségét *az elkerülhetetlenül és elodázhatlanul szükséges összegekre. Ezek vég­összege is kitesz vagy 70 millió koronát. A belügyminiszter most értesítette a váró ­sokat, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Jelzálog Hitelbank együttesen a városok részére szükséges hitelt 50 évi törlesztésre 89 s?áza­lékos leszámítolási árfolyam mellett 5'70 szá­zalékos annuitással hajlandók nyújtani a mi­niszter közbenjárására. A városok tehát az elodázhatlan szükségleteiket igy fedezhetik. Ez a kölcsön olcsónak éppenséggel nem mondható. Nyíregyháza ezelőtt 2 évvel hasonló feltételek mellett, de 5. 65 százalékos árfolyam­mal konvertálta már a gazdasági válság ideje alatt folyószámlahitelét. Ezt a kölcsönt tehát csak azok a városok vehetik igénybe, amelyek nem tudják továbbra elodázni. Érdekes, hogy Temesvár városa épen a napokban a három budapesti pénzintézet ha­sonló, de csak 5 millióig terjedő kölcsön aján­latával szemben a bécsi Boden Credit Anstalt ajánlatát fogadta el, mely pénzintézet a Temes­vár számára szükséges egész 10 milliót 50 évre 93.3 százalékos árfolyammal és 5.39 százalékos annuitással ajánlotta. Fiaczi árak. Nyíregyháza, 1913. május hó 20-án. k nyíregyházi keresk. és gazdák körénél jegyzett termény árat Buza 50 klgramm 13 K 30 fill. Rozs 50 klgramm 9 K 60 fill. Árpa 50 klgramm 8 K 75 fill. Zab 50 klgramm 7 K 80 fill. Tenger i 50 klgramm 8 K — fill. ÚJDONSÁGOK. 9W Mai számunk 8 oldal. Telsfon 139. szám — Személyi hir. Májerszky Béla kir. tan. polgármester betegségéből fel­épülvén, hivatalát szerdán reggel újból átvette. — Kormányképviselő. A vallás- és köz­oktatásügyi m. kir. miniszter Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgatót a rimaszombati főgim­názium érettségi vizsgálataihoz a kormány kép­viselőjéül küldte ki. — Geduly püspök a Szepességen. Nemrégiben megírtuk, hogy Geduly Henrik a tiszai ág. h. evang. egyházkerület püs­pöke egyházlátogatásra indul a Szepes­ségre. Részletesen ismertettük az uti programmot is. A canonica visitatió közel három hétig fog tartani. A püspök, kit nagy érdeklődéssel várnak a szepességi egyházak és világi hatóságok, szerdán reggel indult el székhelyéről. Közben a pünkösdi ünnepekre hazaérkezik, de az ünnep után ismét visszamegyen. — Az írni-olvasni tudás vizsgája. Az országgyűlési képviselői választói jogosultság erdekében az irni-olvasni tudásban való jár­tasságról tehető vizsgát a közigazgatási bizott­ság által alakított bizottság a jövő vasárnapra, május hó 24-re tűzte ki Nyíregyházán. A vizs­gára 308-an jelentkeztek a legkülönbözőbb fog- n lalkozási körökből. Kedden délután 4 órára Balla Jenő helyettes polgármester értekezletre hivta össze a vizsgáló bizottság tagjait. Az értekezleten abban állapodtak meg, hogy az eljárás meggyorsítása érdekében mind a három albizottság egyszerre fog működni. Az első bi­zottság tagjai Balla Jenő elnök, Bogár Lijos és Martinyi József tagok. A második bizottság elnöke Trak Géza tanácsnok, tagjai Sipos Lajos és Orsovszky Gyula. A harmadik bizottság el­nöke Oltványi Ödön tanácsnok; tagjai Dr, Bencs Kálmán és Ruhmann Andor. Az első bizottság a tanácsteremben, a második a közgyűlési te­remben, a harmadik a gazdasági intéző hiva­talos szobájában működik. Egy egy bizottságra, átlag száz vizsgára jelentkező jut. A jelent­kezők 8, 9 és 10 órára hivatnak be csoportok­ban. A bizottságok az irást tömegesen, vagyis egyszerre 12—15 jelentkezővel végeztetik. Az értekezlet reméli, hogy délig készen lesz mun­kájával. Azok részére, akik a vizsgálatot sike­resen kiállják, a bizonyítványt, mely az egész országra érvényes, azonnal kiállítják és átadják. A vizsgák nyilvánosak ugyan, de bármelyik érdekelt kérelmére a hallgatóság eltávolítható. — Gyászrovat. Vettük és mély részvéttel közöljük a következő gyászjelentést: özv. Tóth Lajosné született marosbogáti és körtvélyesi Fazekas Mária mint sógornő, ugy a saját, mint gyermekei: Ilonka férjével szolnoki Jármy László­val és gyermekeikkel, Béla feleségével Mikecz Katával és gyermekeikkel, Mariska férjével hrabovai Hrabovszky Auréllal és gyermekével, továbbá Kertész Bertalan leányával Margittal és a nagyszámú rokonság nevében is fájdalom­tól megtört szívvel jelentik, hogy a legjobb sógor, nagybácsi és rokon: ácsi Tóth Miklós földbirtokos e hó 18 án reggel 6 órakor, életé­nek 58-ik évében, rövid szenvedés után hirte­len elhunyt. A megbolgogult hült tetemei e hó 20-án délután 3 és fél órakor fognak Kótajban a ref. egyház szertartása szerint örök nyuga­lomra tétetni. Kótaj, 1914. évi május hó 18. Áldás és béke drága poraira! sérvkötők, köldökkötőkben nagy választék. Has kötök, FŰZŐK Egyenesíartck, iám- és járógépek, miikezek, műlábak » pontos gipszmérték után készülnek keztyüs és kötszerésznél 7M L egfi n- MöGHO-keztyük 5 K ÍOfh Bőrkeztyűk 2 K-tóí feljebb

Next

/
Thumbnails
Contents