Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-21 / 41. szám

4-1 -ik szám. J#XRYXDBK. lü 14. május 21 3. — Felső kereskedelmi iskola Nyíregyházán. Évek óta közóhaj Nyíregyházán egy felsőkereskedelmi iskola létesítése. Nemcsak azért, mert a meglevő főgimnázium túlzsúfolt, épen amiatt, mivel a tanulni vágyó ifjúságnak nem áll más intézet rendelkezésére, hanem amiatt is, mert a nyíregyházi és a szabolcsvármegyei fiuk, akik kereskedelmi pályára mennek kénytelenek más városokban keresni fel a kereskedelmi iskolákat. Ilyenek pedig szép számmal vannak. Pár év előtt a Kereskedők és Gazdák körének kezdeményezésére komoly formában indult meg a mozgalom a felsőkereskedelmi iskola létesítésére. Egyesek és a pénzintézetek nagy áldozatokra voltak hajlandók az iskola létesítése érdekében. Maga a város is évi 6000 korona hozzájárulást szavazott meg az iskola számára. A kérvény fel is ment a közoktatásügyi miniszterhez, onnan azonban elutasító válasz érkezett, noha segélyt sem kértek, csak az iskola engedélyezését, azzal az indokolással, hogy van már az országban és Nyíregyháza közelében is elég kereskedelmi iskola. Ujabban azonban ugylátszik, más felfogás emelkedett túlsúlyra a minisztériumban, mert ujabban engedélyeztek ilyen iskolát. Ezen az alapon most ismét felszínre került a nyíregyházi kereskedelmi iskola létesítésének kérdése. Vasárnap délelőtt az előkészítő bizottság részéről egy küldöttség tisztelgett a vármegye főispánjánál, kit arra kértek, érdeklődnék a minisztériumban az iráct, vájjon most a siker reményébén volna-e megújítható a kérelem. Dr. Ujfalussy Dezső főispán biztosította a küldöttséget, hogy az iskola szükségességét maga is belátja és az annak létesítésére irányuló törekvést támogatni fogja. Mivel ugy is Budaptstie késiül, személyesen jár utána, hogy a minisztériumban miként gondolkoznak a nyíregyházi felsőkereskedelmi iskola létesítése felöl. — Járásköri gy ülés Ujfehértón. A meghívók szetküldettek. A tárgysorozat a hírlapokban is közölve lett. Azon kartársainkat is, akik még nem tagjai egyesületünknek, szívesen látjuk e gyűlésen. Menjünk el minél számosabban, mutassuk meg, hogy a tanitóság gyűlésein komoly munkát végez. Bejelentett indítvány: az 1868. XXXVIII. t.-c. revíziója. Előadó : Németi István ibrányi tanitó. Az ujfehértói állomáson fogatok fognak rendelkezésünkre állani. A bevonulás után Ujfehértó vezetősége reggelivel látja el az oda érkező vendégeket. A gyűlés 3 órakor kezdődik. Kőzebéd 1 órakor. Egy teríték ára — bor nélkül — 3 korona. A vidéki kartársak Szabó Gyula tanítónál Ujfehértón — a nyíregyháziak Kubacska István elnöknél május 24-ig jelentkezzenek és jelezzék, hogy a közebéden résztvesznek-e. — A majális és a rendőrség. (Beküldetett.) A nyíregyházi elemi iskoláknak, de a város egész lakosságának legkedvesebb ünnepe. Mikor az a sok ezer gyermek végig vonul a városon a Sóstó felé zeneszó mellett zászlók alatt, a város apraja-nagyja az utcákra tolul, hogy ebben a páratlan látványban gyönyörködjék. A szülők azonban nemcsak örömmel, hanem aggodalommal is nézik a gyermeksereget. Arra is gondolnak, hogy vájjon nem éri-e valami baj a kicsinyeket az uton. Velük mennek ugyan a jó tanitó bácsik és nénik, de azért a legtöbb szülő vagy testvér szintén kiséri a menetet, hogy szükség esetén kéznél legyen. Régebben nagy megnyugvására szolgált a szülőknek az a tudat, hogy a rendőrség is mindent megtett a netaláni szerencsétlenségek megakadályozására. A városban és a Sóstói uton elzárták a közlekedést a menet tartama alatt. Ebben az évben azonban a rendőrség mintha a könnyebbik végét fogta volna a dolognak. Volt ugyan rendőr a menet élén és végén, de arra már nem volt gondja, hogy annak a sok gyermeknek az utja szabaddá tétessek. A bámészkodók egész tömege ugy ellepte az utat, hogy az iskolás gyermekeket egészen összeszorították, sőt az úttestről is leszorították. Igy következett be, hogy egy hajszálon mult, hogy a városháza szögleténél a Kisvonat el nem gázolt egy csomó gyermeket. Nem akadályozta meg a szekérközlekedést sem. A Kossuth-utcán egy fogat miatt szintén a legkomolyabb veszedelemben forogtak a gyermekek. Nem keresem, hogy ki vagy mi volt ennek most az oka. A jövőre azonban számtalan szülő és gyermek érdekében azt a kérést vagyok bátor intézni a rendőrfőkapitány úrhoz, hogy kegyeskedjék idejekorán megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy hasonló veszedelmek ne fenyegessék kis gyermekeinket. Egg szülő. — Elemi iskolai majális és békenap a nyíregyházi elemi iskolákban. Kevés város dicsekedhetik oly arányú gyermekmajálissal, mint Nyíregyháza. Ugyanis az öt felekezetbeli városi és tanyai elemi iskolák együtt egy napon tartják e tavaszi ünnepélyt. Reggel 8 órakor sorakoztak az egyes iskolák növendékei a lutheránus templomtól kezdve a Kossuth-utca elejéig. Remek látvány egy ily kivonulás, az erdei gyalog járón a Sóstóig, dobpergés, cigányzene és vig dalolás kísérete mellett. Fél 11 órára ért ki a menet a Sóstóra. Ott a növendékek elénekelték a „Szózatot." Délig a kijelölt helyen cigányzene mellett táncoltak a gyermekek. Délben mintegy négyszáz szegénysorsu tanuló lett megvendégelve, az erre célra kijelölt helyen. Hatalmas üstökben szabadban főzték a jó gulyáslevest. Az izraelita szegénysorsu gyermekeknek külön főztek. A gyermekek megvendégelése után 2 órakor a vendéglő nagytermében a tanitók gyűltek össze közebédre, amelyen a tanügy barátai közül többen vettek részt. Felköszöntőkben nem volt semmi hiány, Orsovszky Gyula igazgató-tanitó a jelen volt összes vendégeket; Szabó Pál igazgató-tanító Balla Jenő h. polgármestert; Kubacska István tanitó az egyházak képviselőit: Paulik János igazgató-lelkészt, Énekes János plébánost, Krieger Mihály püspök-helyettes lelkészt; Király Imre tanitó dr. Wilt György kir. tanfelügyelőt; Tóth György igazgató-tanitó: Bogár Lajost a tanitók régi jó barátját; Paulik János igazgató-lelkész: Leffler Sámuel főgimnáziumi igazgatót és Orsovszky Gyula igazgató-tanítót; Énekes János plébános a tanitók jelenlegi tanítványait, mint a haza jövendő polgárait; Balla Jenő és dr. Wilt György a tankokat; Leffler Sámuel és Bogár Lajos a jelen volt tanítónőket éltette. Délután ismét tánc volt. A tanitók asztalánál a tanitók jó barátai, a szülők számosan megfordultak. A rendezőbizottság. Béler Gusztáv elnök, Neumann Jenő főgazda, Boczkó Elek, Prékopa István, Szilvássy József segédgazdák, Vargha Ferenc pénztáros, Luka Jenő, Kovács János, Kemény Péter, Szlaboczky Pál, Matis Béla, Leskó Sándor táncrendezők buzgólkodtak e mulatság sikerén. Egyúttal békenap volt ez. Az iskola itt is megteszi a maga kötelességét. Az öt felekezetbeli gyermekek testvériesen elvegyülnek, nem ismerik a válaszfalakat. A nagy társadalomban pedig folyik a tülekedés vallási türelmetlenkedés, politikai, nemzetiségi torzsalkodás, a mozgósítás napirenden. — A jutalék nem foglalható. A tábla kimondotta, hogy az adósnak a foglalás követő tehát a jövőben kötendő ügyletek után járó provízió, illetve jutalék cimén kapott illetménye, — még meg nem levő vagyon — foglalás tárgya nem lehet. — A kisvárdai tüzkárosodás a kétheti tüzekből összesen 250.000 K, melynek nagyrésze biztosítás utján megtérül. — Törvényhatósági munkásközvetitő. A Trencsén vármegyei trh. munkás közvetítő jelentése szerint egy banda gazda bopár munkással munkára ajánlkozik. — Az uj honvédhuszár laktanya építése ügyében az ujabb helyi vegyes bizottsági tárgyalás — mint annak idején megírtuk — május hó 20-ik napján volt kitűzve. Ennek a szüksége azért merült fel, mert a már egy izben megtartott bizottsági tárgyaláson megállapított tervekre a honvédelmi minisztertől az a válasz érkezett, hogy a létszám időközi felemelése miatt nagyobb laktanyát kell tervezni és építeni. A május 20 ikára kitűzött bizottsági tárgyalását a vártaegye alispánja a város kérelmére junius 18-ra halasztotta el, mert az uj létszám kimutatás nem érkezett meg a varoshoz s igy nem állott módjában az uj terveket elkészíttetni. — Jégeső. E hó 19-én délután 3 óra 50 perckor óriási zivatar vonult el városunk felett jégesővel együtt. A még pár perccel előbb derült égboltot alig egy-két pillanat alatt északkeleti irányból felnyomuló sötét felhők borították be és megeredtek az ég csatornái, de nem a várva várt kellemes májusi meleg eső alakjában, hanem óriási menydörgés és villámlás közepette, annál nagyobb erővel a jég, a mire el lehet mondani: „Adtál uram esői, de nincs köszönet benne !" A magasból aláhullott jég darabok között circa 15% volt olyan, a melynek súlya 6-5 gram volt (a jég átmérője hosszban 25 mm., szélességben 20 mm.), a másik nagyság, a melynek súlya volt 3'7 gr. circa 18% ; a legnagyobb tömegű mennyiség circa 67%, melynek súlya 1.02 gr. volt; alig hogy a jéghullás megszűnt, olyan irtózatos zápor jött rá, mely azonban pár percig tartott, de teljesen elég volt arra, hogy a lábon álló és a még a fagy által meghagyott kalászos terményeket, szőlőt és gyümölcsöt tönkre tegye az által, hogy őket a földre fektesse és a sárba keverje. Hogy milyen mérvű károkat okozott, arról még eddig értesítés nem jött; — de az eddigi értesülések szerint a jégeső határa nem olyan nagy kiterjedésű volt és a legnagyobb szerencse az volt, hogy esővel együtt kaptuk. — Királytelek, Debrecen, Balkány például nem kapott jeget. - Zenei kongresszus Miskolczon. A Borsod —Miskolczi közművelődési egyesület, a mely élénk kulturmunkájával az ország hasonló egyesületei között az elsők közé küzdötte fel magát, vasárnapra 25 felvidéki társát Miskolcra hivta, hogy velők a Felvidéki Zeneszövetség alapítását megbeszélje. A gondolat, hogy egy egész országrész kulturegyesületei saját céljait könnyebb és olcsóbb megvalósithatására szövetkezzenek, egészen modern s megérdemli a legszélesebb figyelmet, mert Miskolczon egy egészen uj kísérlet történt: a kulturának szövetkezeti alapon való fejlesztése. A miskolczi kongresszus csak zenei kérdésekkel foglalkozott ugyan, de az ott elhangzott beszédek hü képét adták zenei életünk összes bajainak. A szövetség főcélja az, hogy egyöntetűen kössenek szerződéseket világhírű zeneművészekkel, akik a szövetséggel kötött szerződés alapján a szövetségbe tartozó összes városokban tartanak majd hangversenyeket. Maga a Felvidéki Zeneszövetség már ma is élő s működő szervezet. A miskolczi egyesület kezdeményezésére alakult a mult évben a misk )lczi, kassai, egri, eperjesi s sátoraljaújhelyi egyesületekből, melyek a mult idényben már a szövetség utján rendezték hangversenyeiket, még pedig általában kedvező eredménynyel. A miskolcziak kezdeményezése országos jelentőséget nyer az által, hogy remélhetőleg az ország többi kulturegyesületei is szervezni fogják a maguk szövetségeit s ez a legbizhatóbb perspektívát tárja elénk hazánk zenei életének föllendítésére. A vasárnapi kongresszuson Nyitra, Losonc, Rimaszombat, Nyíregyháza, Debrecen, Máramarossziget, Eperjes, Kassa, Sátoraljaújhely, Eger, Szatmárnémeti, Lőcse, Zsolna, Munkács, Gyöngyös, Késmárk, Szolnok, Igló, Balassagyarmat, Besztercebánya s Nagykároly városok kiküldöttei vettek részt. — Divat ós művészet c. legjobb magyar divatlapra előfizetéseket elfogad e lap kiadóhivatala. I Mindennemű órák, ékszerek valódi és VRABECZ ANDOR ££££ alpaca ezüst dísztárgyak es evoeszkozok rendkívül olcsón árusittatnak el NYÍREGYHÁZA, Luther-utca 8. 4025--1