Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-30 / 35. szám

Nyíregyháza, 1914. április 23. Csütörtök XXXV. évfolyam, 33. szám. A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsmegyei Tanítóegyesület Hivatalos Közlönye. S! Megjelenik szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed «kvre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak íélár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb hirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel szedett ké

tszeresen azámit. Madarak és fák napja. Tavasz-nyiltával elemi iskoláink egymásután rendezik a „Madarak és fák nap "-ját. Ezt a külső megjelenésében is oly kedves gyermekünnepet. Az egyes városi iskolák növendékei kirándulnak a kis-majális számba menő ünnepségére az erdőnek Erzsébet királyné-liget elnevezésű részébe s ott kint az Isten szabad ege alatt, a lombosodni kezdő fák kőzött, a sok kis madár vidám énekével versenyre kelve énekelnek alkalmi kis dalokat, szavalgatnak kis költeményeket, melyek mindenike a madarak, a iák, a természet szeretetéről szél és azok szeretetére buzdit. Aki nem vvolt még kint ilyen kis iskolai ünnepen, ugyan ne sajnálja a fáradtságot: menjen ki, nézze meg, hallgassa meg az ott történőket. És ha megnézi, ha meghallgatja, érezni, tudni fogja, hogy ami ott történik, az nem csak kedves, nem csak szép és lélekemelő dolog, hanem hasznos cselekedet is. A kultuszminiszter rendelte el külföldi, első sorban pedig amerikai mintára a Madarak és fák napjának megtartását. Országszerte érvényes ez a rendelkezés, de alig hisszük, hogy akadna Magyarországon város, ahol igazabban, komolyabban fognák fel -ennek az intézménynek a jelentőségét, *mint Nyíregyházán. Nem keressük, kit aragy kiket illet ezért dicsőség és dicséret. Hiszen akik cselekszik, akik végrehajtják a miniszteri rendelkezést, nem a dicséret reményében, hanem lelkük vágya, szivük parancsa szerint teszik azt Külöciben nem tennék olyan lankadatlan lelkesedéssel, olyan jó kedvvel. Es az eredmény sem lehetne olyan, mint aminőnek kétségbevonhatlan jelei már is mutatnak. Ugyan gondoljunk csak vissza alig egy évtizedre. Sőt talán még rövidebb időre. Nálunk az iskolai növendékek és az azokból felnőtt ifjúság s maguk a felnőttek is épen ugy, mint — sajnos — az ország többi vidékein is, azelőtt a természetnek ezeket a legkedvesebb, leghasznosabb ajándékait: a hasznos madarakat, a fákat és növényeket csak szabad prédának tekintették; csak arravalóknak, hogy azokból mennél többet, mennél nagyobb vandalizmussal pusztíthassanak. Ha ilyenkor tavasszal, amikor a kis madarak már fészkeket raknak, avagy fészkeikben már tojásaikat lerakták, majd fiókáikat kiköltötték, kimentünk az erdőbe, mindenfelé csavargó, kószáló gyermekekre találtunk, akiknek egyedüli céljuk a gondosan elrejtett kis fészkek feltalálása és kifosztása volt. Hiába tiltották azt törvényi rendelkezések. Hiábavalók voltak a hatósági tiltó hirdetések. Hiábavalók néhány jó érzésű komoly felnőtt ember elriasztó kísérletei. Legfeljebb arra az eredményre vezettek, hogy az erdő elrejtettebb részein s mennél több ravaszsággal játszák ki azokat. Hasonlatosképen a fák és növények pusztításánál. — Hiába fogott meg nagynéha valamelyik rendőr gyermeket vagy felnőttet, aki a város utcáin kiültetett fákat vagy egyéb növényeket gonosz kedvtelésből rongálta s hiába büntették meg az ekként tettenérteket, a város terein és utcáin a mindjobban szaporodó fák és egyéb ültetvények soha nem voltak biztonságban. "Május elsejére virradó éjjel hiába jött készséggel a városi rendőrség segítségére akár a csendőrség is, a közkertekben levő ültetvényeket következetesen megdézsmálják májusfának. Ne mondjuk, hogy ma már minden jól van; még azt sem, hogy minden egészen másként van A javulásnak azonban, még pedig a nagyfokú javulásnak kétségtelen tanúságaival találkozhatna k. Az erdőben elszaporodtak a kis énekes -madarak. A város utcáin és terein maga a város, fokozatosan, immár virágokat is mer kiültetni. Kezdi népünk nem csak megszokni, hanem meg is becsülni azokat. Ebben az eredményben legtöbb része az iskoláknak van. Az iskolák s azoknak lelkes, minden szépre és jóra kapható tanítói vették kezükbe a madarak és fák ügyét. Az .országos állatvédő egyesület helybeii fiókja csöndben és zajtalanul, kerülve minden feltűnést és minden hivalkodást, a tanitótagok segítségével az ifjú nemzedék nevelésével remélte legbiztosabban elérni kitűzött feladatainak a hasznos madarak és a fák védelmezésére vonatkozó részét. Az iskolákban — az elemi iskoláktól kezdve a tanonciskolákon keresztül a polgári iskoláig és a főgimnáziumig — mindenütt megalakult a madárvédő-liga. Tagjai lettek a gyermekek: a jövő nemzedék. Ezek nem csak maguk tartózkodnak a madarak és a fák pusztításától, hanem visszatartják attól társaikat is. Ellenőrzik, hogy mások se bántsák azokat. Ezek immár ebben a felfogásban nőnek fel s ha felnőnek, akkor is mindenikük, vagy legalább is a legtöbb közülök, aki rossz útra nem téved, továbbra is buzgó hive és apostola marad a madarak és fák védelmezésének. Az eredmény teljes csak akkor lesz, ha ez az uj generáció lép a mostani helyébe. De az eredmény már ma is szemmel látható. Igaz ugyan, hogy még ma sok panaszra is lehetne okunk. Ez idei tavaszunk fakadásával is sok kárt tettek gonosz kezek, nem is rosz indulatból, mint inkább rossz szokásból, meggondolatlanságból, közkertjeinkben. Letépték, letördelték virítani kezdő bokrairól a legszebb ágakat, leszedik a temetőben a sírokon nyiló virágokat, emitt-amott a madárvédőliga tagjai jelentéseket tesznek kirabolt madárfészkekről, az esetek száma azonban örvendetesen apad. S hovatovább, mind jobban apadni fog. Ezért szükséges az iskolákban a madarak és fák napjának megtartása. Azért, hogy ott az ott elhangzó kis dalok, szavalatok mind jobban belevéssék a gyermekek lelkébe a hasznos madarak és növények szeretetét. S ezért volna szükséges, hogy mennél többen látogassák meg és hallgassák meg a felnőttek közül ezeket a kis iskolai ünnepségeket: tanuljunk mi felnőttek is a gyermekek szájából bölcs tanulságokat. Mert a hasznos madarak és növények, fák védelmezése, gondozása nem csak lelki gyönyörűség, nem csak lelki nemesbbedés, hanem közgazdasági cél is. Kiszámithatlan és megbecsülhetlen közgazdasági haszon. Háztartási tanfolyam Szerencsen. A .háztartási tanfolyam" cime és célja ma még meglehetősen ösmeretlen a nagyközönség előtt. Külföldön már szép eredményt értek el hasonló törekvésű intézmények. Ezek nyomdokain haladva a m. kir. földművelésügyi minisztérium néhány éve belga mintára, nagy áldozatkészséggel megvetette alapját a magyar háztartási tanfolyamoknak. É tanfolyamoknak célja : a nőket az összes háztartási teendőkben, sütésben, főzésben, takarékos bevásárlásban, fehérneművarrásban, tejgazdasági munkákban, kertészkedésben, baromfitenyésztésben, sertéshizlalásban, stb., elméleti és főként gyakorlati uton kioktatni. A tanfolyam tartama 2 hónap. S mig egyrészt az intelligens osztály leányait takarékos, jó gazdaszonyokká képezi ki, másrészt egyik igen fontos hivatása, hogy a mai, általánosan ismert és rettegett cselédmizérián segítsen. Az első lépést erre már megtette egy felvidéki, jótékonyságáról hires grófnő, aki a háztartási tanfolyam bizonyítványával faluja szegény nőinek kezébe kenyeret s egyúttal a magyar háziasszonyoknak képzett cselédeket adott A tanfolyam vezetőit a kecskeméti 2 éves női gazdasági iskola képezi ki, mely évente 20 okleveles tanítónőt vesz fel hallgatóul. A végzett növendékek egyrészét azonnal elhelyezi az állam különböző intézetekben, a kitűnően képesítetteket pedig, földrajzi kerületek szerint elosztva, 2 hónapos tanfolyamok vezetésével bizza meg. Jelenleg 18 tanítónő működik az ország külömböző vidékein a földművelésügyi minisztériumba beosztott Stecmüller Mária igazgatónő vezetése alatt. Hatóságok, egyesületek, sőt magánosok kérelmére is készséggel küldi ki a földművelésügyi minisztérium