Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-30 / 35. szám

34-ik szám. JNcYÍRVidék. 1914. április 26. 11 bárhová tanítónőit. A kérelmezőnek mindössze a tanfolyam céljainak megfelelő helyiségről s annak fűtéséről és világításáról kell gondoskodnia. Husz, 15 éven felüli növendék jelentkezése esetén már létesülhet a tanfolyam, a növendéklétszám maximuma 30, tandij nincs. Szerencsen a város hatóságának meghívására immár második hónapja működik egy ilyen háztartási tanfolyam. Az állami elemi iskola nagy rajztermét rendezték be céljaira. Két tekintélyes tűzhely, szekrényekben, polcokon, falakon a sütő főző művészet minden elképzelhető kelléke, mosógép, mangotló, különböző vasalókészülékek, varróképek hirdetik, hogy a jó gazdasszonyság titkainak szentélyébe léptünk. Az óriási fekete tábla, mely máskor számtani képletek, rajzok térhét viseli, most a napi étlap hirdetője. A levestől a jardiniere díszítésére szolgáló apró sütemények leírásáig mindent megtalálunk rajta s rögtön azt is megtudjuk, mennyibe kerül az illető eledel a megadott mennyiségek szerint, vagy csak egy személy számára készitve. Reggel 8—10-ig elméleti oktatást kapnak a tanítványok, 10 órakor már a tűzhelyek körül sürögnek s a mozsarak, habverők, kérdezősködések zajától hangos a terem. Példás rendben és tisztasággal folyik a nagy munka s nincsen az a jó gazdasszony, aki valami jót, ujat ne tanulna tőlük. Az ebéd elkészültével megterít a kis sereg, mert a csinos terítést és tálalást is el kell sajátitaniok, s elfogyasztja főztét. (Az ebédért személyenként 50 fillért kell fizetni, a szegényebbeknek ezt elengedik.) Ebéd után a varrás, mosás, mángorlás, vasalás titkaiba avatják őket s d. u. 6 órakor véget ér az előadás. Érdeklődőket bármikor szívesen látnak a tanfolyam vezetői, vizsgáik is nyilvánosak. A szerencsi tanfolyam e hónapban befejezi ottani működését s tanítónői május és junius hónapokban a városi hatóság meghívására Ungvárott rendezik be a háztartási tanfolyamot. Szeretnők, ha Nyíregyházára minden szépért és jóért lelkesedő, s minden kulturális törekvést támogató illetékes körének és közönségének figyelmét felkelthetnők sorainkkal*) A háztartási tanfolyam működésének haszna általános, létesítése, — hála a földmivelésügyi minisztérium bőkezűségének, — anyagi áldozattal alig jár. S ha sikerülne a szerencsi tanfolyam vezetőit 2 hónapra megnyerni, növendék bizonyára jelentkeznék kellő számmal. — na. *) Amint értesültünk a Nyíregyházi Feminista Egyesület már mozgalmat indított, hogy ezen gazdasági tanfolyamot még ez év őszén Nyíregyházára is meghívja. Szerk. Gazdasági egyesületi közlemény. A gazdasági cselédekről szóló 1907. évi XLV. törvénycikk 29. § a földbirtokosok és az egyes gazdaságok kötelességévé teszi, hogy a gazdasági cselédek részére tiz éven belül megfelelő lakóházakat építsenek. — Minthogy a határidő három év alatt lejár, felhívjuk gazdatársaink figyelmét ezen törvényben rejlő kötelezettségükre s az esetleges késedelmezés és mulasztásból eredhető érzékeny és káros következményekre. Amennyiben pedig a t. gazdatársainknak e tekintetben bárminemű útbaigazítás, segítség, avagy tanácsra volna szükségük, egyesületünk e tekintetben is szívesen áll mindenkor rendelkezésre. Nyíregyháza, 1914. április hó. Szikszay Sándor, e. titkár. Nap- és légfürdő. Aii nincs és aii letelne Nyireiylázín. Rügyet fakasztó, virágokat hozó, tavaszi napsugár hinti szét áldásos fényét a nagymindenségen. Az energia forrás edző fényétől uj életre kél a természet. A növény és állatvilág minden lénye felfrissülve, üdén örül az életnek és az életet adó fény és hő energia megkezdi a természetben a termékenyítés művét! Most, amikor minden újra éled; most, amikor újra megnyilatkozik a napnak, az örök energia forrásnak mindent alkotó és éltető ereje, arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha volna valahol a sóstói erdő oxigéndús levegőjétől körülőielve, egy modern nap- és légfürdőző telepünk. Milyen jó lenne, ha városunk ifjúsága a napfényes, meleg vasárnapokon, nem a korcsmákban, az alkohol mellett, hanem künn a szabad természet éltető ölében keresné és találná meg szórakozását. És milyen jó lenne, ha az iskolákba járó serdülő és apróbb fiuk szabad idejükben napés légfárdőt vehetnének ahelyett, hogy ide-oda csatangolva, elbujkálva cigaretta mellett kártyázgatnak. Illetékes faktorok tehetnének már valamit abban az irányban szép hazánkban is, hogy hozzászoktassák az ifjúságot a természetszeretethez, hogy beleneveljék a zsenge gyermekek fogékony lelkébe a testnevelés nagy fontosságát a hygiéniát. Ha ebben a tekintetben összehasonlítást teszünk szép hazánk és az európai államok bármelyike között — a Balkán államokat kivéve — akkor sajnálattal kell megállapítanunk, hogy nem vagyunk nyugaton és sajnos északon sem. A testnevelésnek a kultúrájától ép ugy, mint sok más mindentől: elvagyunk maradva. Irigykedve gondolok az országutak mentén is sportoló svéd ifjúságra, a norvég fjordok közt evező fürdő és hegyet mászó ottani gyerekekre és a Juttonheimen hómezőin skielőkre. Irigylem a német és francia gyerekek szabad játékait, modern és hygiénikus voltukat. Irigylem a négyezer méteres alpok alján és a dán riviérákon nap- és légfürdőző gyermek tömegek boldogságát. Szembe állitom ezekkel az én gyermekéveimet, az én sivár gyermekéveimet és sajnálom azt a sok, sok mindent, amit ebben az irányban elmulasztottak velem megtanítani. És sajnálom magammal együtt mindazokat, akik osztályrészeseim. És főleg azt sajnálom, hogy mi magyarok nem vagyunk olyanok, mint ők, a többiek, hogy nekünk nincs olyan egészséges, edzett és a természetetszerető népünk, mint ő nekik, a többieknek. Elárvult, elhagyott hegyvidékeink némasága fáj lelkemnek, mert őrökké hallani fogom az élet zsibongó zaját, melyet idegen hegyek kőzött hallottam. Idegen országokban a tömegek is felvilágosodottak, hygiénikusak, sportszeretők és nagy súlyt fektetnek a testnevelésre. Minálunk alig vannak rétegek, akik ebben az irányban még csak tenni is akarnak valamit. Azt mondhatja valaki, hogy például itt Nyíregyházán nem is lehet ebben az irányban semmit sem tenni, hiszen vannak már sportegyletek, melyek élnek, működnek; aki tehát sportolni akar, lépjen be ezekbe és sportoljon. Ez nem igy van! Ha az emberekkel megszerettetjük a természetet, ha beléjük neveljük a szabadban való tartózkodás fontosságát, ha felvilágosítjuk őket ennek nagy hasznáról, akkor lassan minden ember meggyőződik arról, hógy egészséges nemzedék csak úgy állhat a mai degenerált emberek helyére, ha valamennyien magunkévá tesszük a XVII. század legnagyobb gondolkodójának, a francia forradalom egyik előkészítőjének, Rousseau nak, — kinek eszméi még ma is uralják az irodalmat és a társadalmi mozgalmakat — ezt a hires jelszavát; „Vissza a természethez!" Mert e jelszó alatt Rousseau nem értett visszatérést a barbár kulturához, hanem igenis egy oly kulturát értett, mely a természet erőit és javait minden ember számára igazságosan értékesíteni tudja, mely kulturában az emberek a természetben megújhodást, örömet, szórakozást és örök szépséget fognak találni. Legalkalmasabb e visszatérést a gyakori szabadban való tartózkodással, az ottani tornával és a nap- és légfürdőzéssel kezdeni. Hogy a nap- és légfürdőzest a m. t. olvasóval megkedveltessem: arról és annak hasznáról leginkább dr. Bucsányi ,A napfény gyógyhatása és a napfürdőzés" című könyvének nyomán leszek bátor egyet-mást elmondani. Tudjuk, hogy a nap bolygórendszerünk legnagyobb teste. Izzó gömb, melynek anyagai részben folyékony, részben gőzalakban vannak benne. Hatalmas tűztömeg a nap: az energiának, az erőnek ősforrása. A hőség, amely a nap felületén uralkodik, szinte elképzelhetetlen. Mi a hőnek csak egy igen csekély, alig számbavehető részecskéjét nyerjük. A többi a nagymindenség minden tája felé oszlik el. A naphő mérhetetlen nagyságát ugy kell elképzelni, hogy a nap egy olyan jégdarabot, mint a föld — egy óra alatt megolvasztana. A nap felszínének hőmérséklete, a fizikusok szerint 53"900 C. Az eddig előállított legmagasabb hőmérsék, amelynél a folyékony vas forrott, 3000 G. körüli volt; elképzelhetjük a nap hőmérsékletét. A napfényfürdőzés szempontjából azonban fontosabb a napfény hatásának ismerete, mert a nap nagyszerű gyógy- és edző hatása nem is annyira a nap melegétől származik, hanem legnagyobb hatása van a napfényben rejlő kémiai, vegyi sugaraknak, mely sugarak jelentik számunkra az életet. Mindenki megfigyelhette már, hogy mily óriási hatása van a fénynek a növényvilágra. A természettudományban heliotropizmusnak nevezik a növényeknek azt a csodálatos szeretetét a napfény irányában, amely a növényeknek úgyszólván a szellemi megnyil vánulásukat képezi. Ki ne tapasztalta volna, hogy a szobanövények cserepeit minden nap meg kell forgatni, máskülönben ferdén nőnek: a világosság, a fény felé hajolnak. A napraforgók, helianthusok, a hajnalka és a növények ezer és ezer faja, mind arra fordítják virágaikat, amerről a fény jön. És az ember? Ha több napi csúnya, borús, esős idő után kisüt a nap, a lehangoltságot mily jóleső, reményteli érzés váltja fel. Utazók leírása szerint az északi sarkon, ahol a nap egy félesztendeig nem kell fel, az ott lakó eszkimókon már a harmadik-negyedik héten súlyos lehangoltság vesz erőt, mely dacára, hogy benszülőttek és megszokták, néha melankóliás elmebajig fokozódik. Már régen bebizonyított dolog, hogy a nap fény hosszas hiánya egy csomó súlyos betegséget hoz a szervezetbe (görvélykór, angolkór, vérszegénység), de legfőképen anyagcserepangást okoz. Az anyagcsere az élűt főfeltétele. Az elhasznált anyagoknak, mely a test önmérgei, minél előbbi eltávolítása es uj anyagok pótlása : ez az anyagcsere. Az anyagcsere alatt nemcsak a meg nem emésztett anyagok eltávolítását, hanem a bőr felületén levő verejtékmirigyek nyílásán az úgynevezett pórusokon keresztüli légzést, illetve párolgást is értjük. Mert nemcsak a tüdőnkön, hanem a bőr pórusain is légzünk. Ezt bizonyítja: ha a bőr pórusainak egyharmadát eltömészeljük, az emberi élet kialszik. Ezt a bőrlégzést nagyban előmozdítja a napfürdő, melynek leghatásosabb eredménye az izzadás. Izzadás által nemcsak a felesleges vízmennyiség, hanem a testben felhalmozott, elhasznált káros, mérges anvaeok is eltávoznak, U n 0 ly + ^ Is sérvkötők, köídökkötőkben n db KU IU K, nagy választék. FŰZÖK Egyenestartók, \m- és járógépek, mitek, milíiak ' pontos gipszméríék után készülnek keztyüs és kötszerésznél Legfin. ÜÍCHO-keztyük 5 K i Bőrkeztyűk 2 K-tól feljebb