Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-04-19 / 32. szám

Nyíregyháza, 1914. április 23. Csütörtök XXXV. évfolyam, 33. szám. Megjeleresk szerdán és szombaton este. Előfizetés: Egész évre 10 K, Fél évre 5 K, Negyed évre 2 K 50 f. Egy szám ára 10 f. Tanítóknak félár. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: KOSSUTH LAJOS-TÉR 10. SZÁM. Telefon szám: 139. Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetések árszabás szerint számittatnak. Legolcsóbb tiirdetés 1 K. Hiv. hirdetések sora 60 f. A nyilt-tér soronként 80 f. Apró hirdetések 10 szóig 1 K, minden további szó 5 f. Vastag betűvel sze

dett kétszeresen számit. Szabad líceumunk. Az a programm, mellyel a Szabolcsvármegyei Bessenyei-Körnek e legfiatalabb hajtása négy évvel ezelelőtt utjának indult, az érdeklődő közönség köréből napról-napra növekedő tábort teremtett az ismeretterjesztés további nagy céljának megvalósítására. E cél az általános nemzeti műveltség, hazánk versenyképességének elengedhetetlen föltétele s boldogulásának egyik leghathatósabb eszköze. Köztudomásu dolog, hogy a szabad oktatás Európaszerte nagy eredményeket ért el s igen becses részét foglalja magában az egyes nemzetek közkincsének. Az irásolvasástól kezdve szinte az egyetemi kiképzésig az iskolán kivül is megszerezhetők e szerencsésebb országokban a szükséges ismeretek, hogy egyfelől az egyén érvényesülésének megkönnyítésére, másfelől a közérdek javára és előbbvitelére szolgáljanak. Hazánkban alig tízesztendős múltja van ez intézmény hivatalos szervezésének ; nem csoda tehát, hogy még mindig a kezdet kezdetén vagyunk s egyelőre alig tudunk tovább haladni a kísérletezésnél. Az oktatásügy kérdése nálunk még mindig nem oly mértékben politikum, amint azt fontosságára való figyelemmel megérdemelné, s igy megfelelő egységes közvélemény hiányában az egyes intézmények kialakulása is nehezen megy végbe. Hányszor szegi szárnyát nemes törekvésnek áldatlan közöny! Hányszor jár nyomában vagy nekilendülésnek csüggedő lemondás ! Mi a siker biztositékát a közönség óhajtásának figyelembevételében s igényeinek kielégítésében látjuk. Kölcsönös megértés, állandó érdeklődés, kitartó munka veti meg alapját minden ily szervezetnek s viszi át a köztudatba azt a meggyőződést, hogy az ismeretterjesztésnek ez a módja kétségtelenül fennálló szükséglet kielégítésére irányul. Szabad liceumijnk teljes jóhiszeműséggel, izzó munkakedvvel s biztató reménnyel vállalkozott fontos hivatásának betöltésére ; az elmúlt évben is igyekezett jót és hasznosat nyújtani, amennyire működésének szűkre szabott keretei között lehetséges volt; munkásságának mérlegét a megértő közönség érdeklődése hálára és kitartásra kötelező módon állapította meg. Húszra tervezett előadásaink közül 19-et tudtunk megtartani, a huszadik már kiesik az előadások kitűzött határidejéből. Részletes kimutatásunk az időbeli sorrendnek megfelelőleg ez : 1913. szeptember 28. Dr. Vietórisz József: Bessenyei György. 1913. november 13. Dr. Kovács Gábor: Mi a szociologia ? 1913. november 27. Dr. Kovács Gábor: A szociális kérdés. 1913. december 6. Báthori Ferenc: A lappok földjéről. 1913. december 12. Dr. Cholnoky Jenő : China. 1913. december 13. Dr. Cholnoky Jenő : A nő. 1913. december 18. Thoroczkay Gyula: A fiatalkorú bűnösök, megmentését célzó társadalmi tevékenység. 1914. január 8. Dr. Leffler Béla: Svédország. 1914. január 15. Dr. Leifler Béla: Stockholm és vidéke. 1914. január 23. Vág H. Lajos: Téli sportok a Magas Tátrában. 1914. február 1. Glücklick Vilma : A nőkérdés hazánkban. 1914. február hó 5. Kozák István: A magyar festőművészet nagy mesterei (Munkácsy, Benczúr, Zichy). 1914. február 12. Dr. Murányi László: A kivándorlás. 1914. február 19. Szomjas Gusztáv: A madarak életéből. 1914. február 26. Dr. Spányi Géza: Művészet és orvostudomány. 1914. március 5. Dr. Spányi Géza: Az orvostudomány a klasszikus festőművészetben. 1914. március 12. Haranghy György: A szines fotografálás. 1913. március 21. Dr. Vietórisz József: Az épitőmővészet fejlődése hazánkban. 1914. március 26. Dr. Járossy Sándor : Dalmácia. E hó 28-ik napjára maradt Tas József előadása A cserkészmozgalomról. Látnivaló, hogy a megtartott előadások közül társadalmi tárgyú volt 6, irodalmi és művészeti 5, földrajzi és népismertető 5, egyéb 3, összesen 19. Ezt az arányt a lehetőség szerint a jövőben is megtartani igyekezünk. Tizennégy előadást vetített képek kíséretében mutattunk be, s úgy ezeket, mint gyűjteményünk régi sorozatait az előadásokkal, sőt vetítőgépekkel együtt ingyen bocsátottuk az érdeklődő községek vezetőinek rendelkezésére is abban az őszinte meggyőződésben, hogy csak így szolgálhatjuk sikeresen a szabadoktatás nemzeti ügyét, Mi sem természetesebb, mint hogy a vidék ez irányban megnyilvánuló igényének ezután is fokozott mértékben eleget tenni örömmel végzendő kötelességünk. Vármegyénk területéről eddig Nyírbátor, Kisvárda, Gégény, Búj, Kemecse és Vasmegyer vették igénybe szolgálatunkat, amit a közügy érdekében ez alkalommal és e helyen is teljes készséggel felajánlunk. Ami az elődások látogatottságát illeti, & tekintetben a legkisebb panaszra sem lehet okunk; mert nemcsak a főgimnáziumnak rendszerint használt díszterme bizonyult nagyon szűknek az érdeklődők befogadására, hanem a Korona és a vármegyeház nagyterme is, ahol egy. illetőleg két alkalommal kerestünk megfelelő elhelyezést. Úgy látszik, ez a jelenség most már állandónak lesz minősíthető s mindennél jogosultabbá teszi azt az óhajtásunkat, hogy városunk végre-valahára közművelődési palotához jusson, amit a vármegyei múzeummal együtt oly régóta várunk. Talán mondanunk se kell, hogy a közönség nagyfokú érdeklődése szerzett intézményünknek messze vidéken is olyan jó hírnevet, hogy a legjobb előadók közelből és távolból szívesen engedtek felhívásunknak anélkül, hogy anyagilag érdemüknek megfelelő ellenszolgáltatásban részesültek volna. Nem kevésbbé fontos tényező volt ebben helyi sajtónknak önzetlen és odaadó közreműködése, melylyel mindenben segítségünkre volt s a leghálásabb elismerésünket érdemelte ki. Anyagi forrásaink az elmúlt évben is biztosították intézményünk zavartalan munkásságát. Igy Szabolcs vármegyének és Nyíregyháza városának 500—500 koronás segélyén kivül adományok cimén a következő összegek folytak be a szabad liceum pénztárába: Nyíregyházi Kaszinó 100 K, Nyíregyházi Takarékpénztár 50 K, Agrár Takarékpénztár 50 K, Szabolcsi Hitelhank 50 K, Általános Hitelintézet 40 K, Kölcsönös Segélyző-Egylet 30 K, Nyírvidéki Takarékpénztár 30 K, összesen 350 K. Belépődíjas előadásaink jövedelme 913-10 K volt. Összes bevételünk tehát 2263 10 K. Ezzel szemben előadói tiszteletdijak cimén 525 koronát, egyéb személyi kiadás cimén 180 K-t, dologi kiadások cimén pedig 2023*51 K-t fizettünk ki, amiből fölszerelésünk és diapozitiv-képgyüjteményünk gyarapítására 1468-13 koronát fordítottunk. Hiányként mutatkozik ezek szerint 465'41 korona; ebből azonban a túlnyomó rész megtérítését reméljük az Országos Szabadoktatási Tanácstól, melynek előadásainkat az utasítás értelmében bejelentettük s mely a mult évben is nagyobb összeggel támogatta szabad líceumunkat. Midőn ezúton is köszönetet mondunk nagylelkű pártfogóinknak nélkülözhetetlen támogatásukért, arra kérjük őket, hogy munkánkat továbbra is figyelemmel kisérve líceumunkat a jövőben is ajándékozzák meg bizalmukkal és segítségükkel