Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-19 / 23. szám

23-ik szám. JSFRÍRVIDÉK. 1914. március Í9 3. képzettsége s felfogóképessége a rendelkezésre álló időhöz képest alaposan elsajátíthat. A tananyagot tehát csak az általános szem­pontok tekintetbevételével állítottam össze ugy, nogy abból mindenki összeállíthatja az iskolá­jának legmegfelelőbbet. A tanítási órák számát a népoklatási tör­vény heti 5 órára szabta, de ezt felemelhetjük 6 óráta. A közismereti tárgyak szeptember, október, ápri'is, május hónapokban elmaradnak s csak a gazdasági tárgyakat kell tanítani. E tárgyak tanítását ilyenkor gyakorlatilag kell végezni künn a telepen, ami a munka megmutatásában, utána tétetésében, elmondásában, a tanulók állal való elmondásában s végül a begyakor­lásában állhat. Tekintetbe véve ama körülményt, hegy ismétlő iskoláink kevés kivétellel osztatlanok, a tantervet oly alakban véltem szükségesnek összeállítani, hogy azt bármely iskolánál raü ködő tanitó csekely módosítással használ­hassa. Eszerint az elvégzendő tananyag lész­letei a következők : I. év. Közös tanulni való a fiuknál és leányoknál. Talajismeret. A talaj alkotó részei. Telke­sítés, talajjavítás. A talaj trágyázása. Konyhakertészet. A konyhakerti növények betakaritasa. A konyhakert feiásatása. Az egyes konyhakerti növények sor- és növénytávolsága. A konyhakert gereblyézése. Melegágykészilés. A konyhakerti növények vetési ideje. A sürüen kikelt növények ritkítása. Palánta ültetés. Kapálás. Szőlészet. Természetesen az első esztendő a telepítés munkájával kezdődik. Szőlőszapori­tás és ültetés. A szőlőmüvelés fontossága és abból nyerhető hasznok. Külön tanulni való a fiuknál. Földmivelés és állettenyésztés. A vetés. A velőmag előkeszitése. A főbb talajnemek. Föld­mivelési módok, (szánlás, boronálás, hengerelés, tárcsázás) A trágya kezelése a telepen és sza­vasban. A műtrágya, zöld és komposzttrágya. A vetés ápolása. Az aratás. A magvak eltartása. Milyen állatokat tarlson a gazda? A fajta megválasztása. Az átöröklés. Az állatok lápla­lása és ápolása (helyes etetés, itatás). A legelő berandezése. Külön tanulni való a leányoknál. A tehén gondozása. A fejés és a tej keze­lése. A tej szállítása. A tej hamisítása. A vilá­gításról. A tüzelésről. A ruházkodásról. Gyümölcsészet. A gyümölcsös. A íaiskola. h talmud pedagógiája. A közelmúlt napokban az újságok hasáb­jain nagyon gyakran a szemünkbe ötlöttek e kifejezések: talmud, misna. Hozzánemértő, gyűlölettől elvakult emberek mondtak szakértői véleményt a talmudról, holott — mint kide­rült — nemcsak, hogy olvasni nem tudták a pontozatlan héber szöveget, hanem még csak a kezükbe sem került a talmudnak egyetlen fóliánsa sem. A hozzáértők előtt a talmud, melynek be­fejezését tőlünk 1400 esztendő választja el, valóságos tárháza a legkülönfélébb ismeretek­nek. Vagy 30 emberöltő minden tanát, minden tapasztalatát magában foglalja, minden írói szinezés és szerkesztői simítás nélkül, még a kronológiai szempontokat is teljesen mellőzve. Tanulmányozása a rendestől eltérő módszert igényel, mert különböző korok, országok és iskolák jutnak benne szóhoz. Minden irodalmi nehézsége mellett is örök becsű forrása a talmud a zsidó vallástörvény­nek, ethikának és világnézetnek. Mi sem természetesebb mint, hogy ez az óriási irodalom minden idők nevelési elveit is megörökítette. Hisz a zsidóságot mindenkor jellemezte kiváló érzéke minden iránt, a mi csak némileg is összefügg a tanulással. Lássunk tehát egy pár pedagógiai elvet, melyet a talmudi korszakban hirdettek és al­kalmaztak. Előre kell bocsátai unk, hogy az itt következő citátumok egyike-másika közel 2000 II. év. Közs tanulni való a fiuknál és leányoknál. Konyhakertészet. A konyhakerti növények letakaritása és télire való elraktározása. A mag­vetés időszakának megállapítása. A különféle konyhakerti növények termesztésének módjai. A konyhakerti növények betegségei s az elle­nük való védekezés. Gyógyító növények. Szőlészet. A csemege szőlő értékesítése. Szállítása. A szüret. A szőlő évi munkája. A szőlő betegségei. Védekezés. A szőlő trágyázása. Külön tanulnivaló a fiuknál. Földmivelés és állattenyésztés. A gabona növények. Csávázás. Hüvelyes vetemények. Gu­mós es takarmánynövények termelése. A takar­mánynövények betakarítása. A rét gondozása. Kaszálás, cséplés, kévekötés, hordás. Gazdasági munkás- és cselédpénztár. A szarvasmarha és tenyésztése. A szarvas­marhák betegségei. Az állategészségügy főbb szabályai. A ló és tenyésztése. Gyümölcsészet. A magvak gyűjtése és elve­tése. A gyümölcsfák nemesítése. A fák télen való védelme. Metszés. A fák törzseinek nevelése. Külön tanulnivaló a leányoknál. A baromfitenyésztés. A tej feldolgozása. A hus és húsfélék. III. év. Közös tanuluivalók a fiuknál és leányoknál. Komjhakortészet. A magvak, gyökerek, gu­mók eltartása a jövő magvetésig. A konyha­kerti növények termesztésének részletes ismer­tetése. A konyhakert trágyázása műtrágyával. Szöllészet. A szüret és a must. A borkeze­lés és a pince. Külön tanulnivalék a fiuknál. Gazdasági berendezés és állattenyésztés. A gazdasági terület. Tagosítás. Rablógazdálkodás. Helyes vetésforgó. A kisbirtok okszerű gazdál­kodásának feltételei. Gazdasági számadás. Lel­tár, tűzkár és jégelleni biztosítás. Sertés és juhtenyésztés. Gyümölcsészet. Milyen fajta gyümölcsfákat tenyészszünk ? A gyümölcsfák védése a fagy, szarazság, nyulak és rovarok ellen. A gyümölcs­fák betegségei és ellenük való védekezés. A gyümölcs szedése, eltevése, értékesítése. Külön tanulni valók a lányoknál. Tyúk-, pulyka-, lud-, kacsatenyésztés. A baromfiak tömése és hizlalása. A baromfiak betegségei. Ecetcsinálás. éves múlttal dicsekedhetik, holott a mi modern pedagógiánk Commeniustól számítva — mind­össze vagy 300 éves. A tanítóról. Ablalion mondta: a tanitó beszéde min­denekfelett szabatos, értelmes legyen. # Halál azt hirdette, hogy indulatos ember ne legyen tanitó, mert megfélemlíti a tanuló­kat és nem mernek kérdést intézni meste­rükhöz. * Az igazi tanitó igazságos és szegénynek, gazdagnak egyaránt ugyanazon mértékkel mér. * A tanitó ne legyen bőbeszédű. * Még tréfából se hazudjunk, mert példán­kon okul a gyermek. * A tanítás a tanuló értelméhez alkalmaz­kodjék. * A tanulás központja a biblia és a misna; ezekhez kapcsolódnak a világi ismeretek. (Koncentrikus tanítás!) * A tanítók sok esetben semminemű díjazást el nem fogadtak a fáradozásukért. De ha rá­szorultak a fizetésre, akkor igazán teljesen gondtalan életet biztosítottak nekik. Mindenféle adófizetés alól mentesítették az ifjúság nevelőjét. * S végül nagy jelentősége van a háziipar­nak is, de ennek keresztülvitele több nehéz­séggel jár. Önként értetődik, hogy éz a kijelölt tan­anyag a gazd. ism. iskola tananyagának maxi­mumát képezi s amint már emiitettem a helyi viszonyok szerint változik. S ezzel eljutottam a befejezéshez. Csak még egy kérésem van tistelt tanitó kartársaim­hoz. Szíveskedjenek hozzászólásukkal munkám esetleges hiányait pótolni, hogy ezáltal az esz­mék jobban tisztázódjanak s hogy ily módon határozott megállapodásra juthassunk. (Vége.) Szlaboczky Pál. (Jsgyzet: forrásmunkául használtam. Venczel G. Magyarország mezőgazd. története. Gönci Ferenc. A gazd. ism. iskola.^ Mezőgazdaságunk) A legelőkről. Az 1908. évi XVIII. t.-c.-ben biztosított államsegéllyel f. évben Kótaj és Piricse közsé­gek vásároltak ingatlant közlegelő céljára. Előbbi 46 kai. holdat 48980, az utóbbi pedig 149 kat. holdat 104780 korona vételáron. A földmive­lésügyi miniszter Kótaj községnek 1000, Piricse községnek pedig 1800 korona évi állami segélyt engedélyezett 50 éven át a vételhez. Ezen kí­vül kilátásba helyezett Ófehértó községnek legelővásárlására 50 éven át évente 500 korona állami segélyt, azonban ez utóbbi vásárlás ke­resztülvihető nem volt, mivel az e célra meg­vásárolni szándékolt ingatlan időközben el­adatott. Legelőjavitásra pedig Kótaj községnek 1800 kor., Kemecse község, Lórántháza községeknek 12000-12000 kor., az ujfehértói kálmánházi legeltetési társulatnak 1300 kor., Vencsellő köz­ség urb. birtekosságának 150 korona engedé­lyeztetett. Kisvárda községnek pedig 500 kor. helyeztetett kilátásba a főldmivelésügyi minisz­ter által. E legelőjavitások csak az 1914. év­ben fognak a felügyelőség ellenőrzése és terve­zete alapján végrehajtatni, ugyanakkor fog Nyírbátor község birtokossága és Nagykálló község közlegelőjén 10—10 kat. hold javítás végrehajtatni a rendelkezésre álló államsegély­ből. Az ujfehértói kálmánházai legeltetési tár­sulat az engedélyezett 1300 kor. államsegély felhasználásáról lemondott, mivel a legelő cél­jára vásárolt ingatlant a rossz pénzviszonyok folytán gazdasági művelés alá felosztani hatá­*) A szabolcsvármegyei m. kir. gazdasági felügyelő Kauzsay Tibor évi jelentéséből. Némely tanitó a munka megkezdése előtt vidám történeteket mesélt, hogy azután derűs lélekkel foghassanak hozzá a tanuláshoz. * Hangosan tanítsunk és hangosan tanuljunk. * Énekelve folyt a tanulás, mert ez felderíti a lelket és felébreszti a figyelmet. Az ének­hang tovább időzik egy-egy szónál, mondatnál és ezáltal gondolkodásra ösztökél és az emlé­kező tehetséget is fejleszti. * Ne sokat egyszerre! Inkább keveset, de biztosan, mint sokat, de bizonytalanul. * A ki nem ismétel, az olyan emberhez ha­sonlít, aki vet, de nem arat. * Mikor gyermeket nevelsz, tekintsd az egyé­niséget ! * Az emlékezet erősítésére mnemotechnikai jeleket alkalmaztak. A lényeges tudnivaló kez­dőbetűiből szavakat alkottak. Vagy pedig egy ismerős bibliai vagy talmudi passzukra utaltak. * Az egyik tanitó előadása egy halom dió­hoz hasonlítható. Mozdíts meg egyet, mind ledül! Az ilyen mester mindenkor elkalandozik a tárgytól. * A másiknak a tanítása egy jól berendezett | áruraktárhoz hasonlít. Mindennek megvan a

Next

/
Thumbnails
Contents