Nyírvidék, 1914 (35. évfolyam, 1-52. szám)

1914-03-19 / 23. szám

224 22-ik szám. JNEyÍryidÉE. 1914. március 15. rozta el. Az 1913. évben legelőjavitás Ibrány, Kemecse és Lórántháza községi és Vencsellő község birtokossága közlegelőin végeztetett a felügyelőség tervezete, utasítása és ellenőrzése mellett. Ibrány községben 84 kat. hold szántóföld állíttatott be fűmagvetéssel állandó legelőnek, e célra 14000 korona államsegély állott rendelkezésre. Az 1912. évben előzőleg kapás növény alá munkált terület tavaszszal fehérhere, komlóhere, szarvas kerep, angol perje, francia perje, csomós ebér, mezei perje, réti komócsin, árva rozsnokból álló fflmagkeverékkel vettetett be, védnövényül árpa használtatott. Kemecse községben pedig 20 kat. hold szintén előzőleg kapás növény alá munkált talajon lóhere, fehérhere, szarvas kerep, angol perje, réti cserkesz, csomós ebir, sárga zabfű, tarackos tippan és réti komócsinból álló fűmagkeverékkel vettetett be, védnövényül szintén árpa használtatott. E munkálatokra 1200 kor. államsegély engedélyeztett. Lórántháza községben szintén 20 kat. hold előző évben kapás növény alá munkált talajon fehérhere, szarvas kerep, angol perje, francia perje, csomós ebér, mezei perje, réli komócsin és árva rozsnok magvakból álló fűmagkeverékkel vettetett be árpa védnövénynyel. E munkálatokra 150 korona államsegély engedélyeztetett. Először mindenütt a védnövény vettetett el és azután a nehezebb és végre a könnyen lehengereztetett. A fűmagvetés mindenütt igen jól sikerült, azonban az első kaszálás minőségét Ibrány és Kemecse községet kivéve, hol azt betakarítani még idejében sikerült, a folytonos esőzés tönkre tette. Az első kaszáláson kivül még sarjú is volt vágható, legeltetni az első évben tiltva volt. E legelő javítási munkálatoknál Ibrány községben Néme'h János, Kemecse községben Terhes József és Lórántháza községben Tóth Dániel községi birók fejtettek ki igazán elismerésre méltó buzgalmat és fáradtságot. Különösen az ibrányi legelő létesítése, tekintettel a terület nagyságára, igényelt igazán nagy odaadást. Vármegyénk községi és birtokossági legelőilegtöbbjének kívánatos volna ily feljavítása. A legtöbb elmohosodott, sokhelyt elvénült értéktelen gyepezettel bír és több évi felosztás mellett nagyon háládatos volna az erre fordított munka és költség. Igaz, hogy a fűmag magas ára folytán a költség elég magas, (kh.kint a fűmag ára 60 korona), de a községet és birlokosságot ezért súlyosan nem terhelné, ugyanis a fűmagvetést megelőző évében az elővetemény kapás növény alá kiadatott területek bére és az első évi fűhozamból befolyó jövedelem fedezi a fűmag árát. óriási előnye abban nyilvánulna e hasznos befektetésnek, hogy maga helye. A mit kér a vevő, azt nyújtja a kereskedő. A harmadik mester előadása olyan, mint egy kis fűszeres-doboz. A tartalom kevés, de nagyon illatos. Az ilyen tanítót nem a nagy tudás, hanem a jó módszer jellemzi. A negyedik tanító olyan mint egy kincstárnok. A rábízott értékeket mind számon tartja és okosan gyümölcsözteti. Az ilyen mesternek sokoldalú, alapos a tudása, amelyet tanitás közben okosan tud alkalmazni. * Rabbi Chanina mondta : sokat tanultam tanítóimtól, még többet a társaimtól, de a legtöbbet a tanítványaimtól. A iskoláról. Két. talmudi bölcs utazásközben egy olyan községbe érkezett, ahol nem volt az ifjúságnak tanítója. Bus szívvel mondták a község lakóinak: azért pusztult el a Szentföld, mert elhanyagolták az ifjúság nevelését. * Az iskola üde, illatoskert, melynek hamvas gyümölcse az egészséges gyermek. * Olyan községet, melynek nincs iskolája, le kell rombolni. Ott nincs Istenfélelem, nincs emberszeretet. * Ha arról van szó, hogy iskolát, vagy templomot épits-e, akkor az iskoláé az elsőség. * A tanításra szánt idő a hűvösebb napoaz így feljavított legelők állatbirása megkétszereződne, sok helyen megháromszorozódna is. Sajnos, hogy a magasabb fekvésű homoktalaju legelőknek, mint amilyen vármegyénkben sok van, fűmaggal való bevetése által eredményt elérni alig lehetne, ezen legelőknek legajánlatosabb volna akácfákkal való nagyobb kötésekbeni beültetése, természetes, hogy a beültetett terület a jószág ellen pár évig, mig a fa megerősödik, védendő volna. Általában a legelő karbantartása terén vármegyénkben örvendetes haladás észlelhető és ma már községeink kivétel nélkül irtják nemcsak tavaszszal és ősszel, de évközben is a káros növényeket, gyomokat, tüskéket és tavaszszal a legtöbb boronálja is. E léren dacára annak, hogy a felügyelőség vezetője és helyettese összesen 95 község közlegelőjét vizsgálta meg május hó 15 tői augusztus hó 20-ig terjedő időben, kifogás, mely hatósági beavatkozást igényeit volna, éppen csak 7 községben merült fel. A felügyelőség e szemlék alkalmával nemcsak a legelők állapotát, felszerelését és apaállatok tartását, de azt is vizsgálat tárgyává tette, hogy a bejelentett tehén, kocza létszám megfelel-e a valóságnak és ennek megfelelőleg megvan-e a kellő számú tenyész igazolványnyal ellátott. Sajnos, e téren e szemlék alkalmával nagyobb mulasztásokat tapasztalt, igy: a dadai alsó járásban Prügy községben 1 bikát, a nyírbogdányi járásban Berkesz községben 1 bikát. 1 kant, a kisvárdai járásban Jéke községben 1 bikát, 1 kant, Papp községben 1 kant, Rétközberencs községben 3 kant, Nyírtass községben 2 bikát, 2 kant, Dombrád községben I bikát 2 kant, a tiszai járásban Lövőpetri községben 2 kant, Gemzse, Szabolcsbáka községekben 1 — 1 kant, Újkenéz községben 1 bikát, a nyírbaktai járásban pedig Besenyőd, Nyíribrony községekben 1—1 kant, őr községben pedig 1 bikát, a nyírbátori járásban Encsencs községben 1 kant talált a közös csordákban tenyész igazolvány nélkül. Ezen igazolvány nélküli állatok a közös legelőből a felügyelőség által azonnal kitiltattak és az 1894. évi XII. t.-cikkbe ütköző e kihágásért a községek, illetve birtokosságok az illetékes főszolgabiráknál azonnal feljelentettek és a kihágási eljárás befejeztével megbüntettettek. Egyes községek ellen, ahol a közlegelőn itatásra sirkutakból nyerik a vizet, azért tétetett feljelentés, mert a kutak szilárd kerítéssel ellátva nem voltak, a helyszínén is mindjárt intézkedett a felügyelő vagy helyettese, hogy azok sürgősen megcsináltassanak. Ily sirkutak a tiszai és a kisvárdai járásokban találtattak. Túlterhelés pedig Tiszabüd és Viss községek legelőjén tapasztaltatott. kon 5 óra, a meleg hónapokban csak napi 4 óra legyen. * Nagyobb községekben egyesületek alakul tak, amelyek időről-időre gyermekfelügyelőket küldtek ki saját kebelükből. Ezeknek az volt a hivatása, hogy a gyermekeket elkísérték az iskolába és a tanulás végeztével értük is mentek. * Egy tanító legfeljebb 25 gyermeket taníthatott. * A tanulók félkörben ültek a tanító előtt, hogy mindenki jól megérthesse az előadást. * Az iskola olyan helyen legyen, a hova a zaj nem hat el. A gyermekről. Kedvesebb a tanuló gyermek lehelete, mint az áldozati oltár illata. * Minden apának kötelessége, hogy az elméleti tudáson felül elsajáttittasson gyermekével valamiféle mesterséget is. * A rombolás természete a gyermeknek. Egy talmudi bölcs összevásárolta a piacon a repedt cserépedényt, hogy gyermekei kedvük szerint törjenek, zúzzanak. * Hogy mennyire megfigyelték a gyermek egyéniségét, bizonyítja a kővetkező csoportosítás. Gazdasági egyesületi közlemény. Az elmúlt évek nedves időjárása folytán országszerte nagymértékben elhatalmasodott a mételykor s mintán a mételykorral fertőzött állatok gyógyítása csak kivételes esetekben sikerül, igen jelentékeny károkat okoz az állatállományban. Ez a sajnálatos körülmény arra késztette az Országos magy. gazd. egyesületet hogy a métely kórral szóló előadás megtartására Marék József dr. állatorvosi főiskola tanárát felkérje a ki is az állattenyésztési és állategészségügyi szakosztálynak folyó hó 23-án hétfőn d. u. 4 órakor a Közteleken tartandó gyűlésen fogja a mételykor elletni védekezés módozatalt ismertetni. Erre az időszerű és nagy jelentőséggel biró előadásra felhívjuk állartó gazdatársainkat azzal a megjegyzéssel, hogy egyidejűleg ugyancsak Marék József dr. előadásában a takonykór ellemi védékezésről szóló uj rendelettervezet és győrvármegye közigazgatási bizottságának a száj és köröm fájós ellemi hathatósabb védekezése tárgyában intézett átirata is napi rendre tüzetett. ÚJDONSÁGOK. Mai számunk 10 oldal. TeSefon 139. szám Március 15.*) Tavasz volt akkor is . . . Rügy fakadt a fákon, Költöző madarak szálltak a határon. Csalogány dalától hangos volt az erdő. Szétfoszlott az égről az a sötét felhő, Melytől a magyar nép rabigába görnyedt. Minden kicsiny rögre hullatott egy könnyet. De a napfénytől a könnyek felszáradtak. Ártatlan rabokból nagy hősök támadtak. Tettekre tüzelte Nyugat harci lángja . . . Szabad Magyarország volt mindnyájuk álma . . . . . . Csak álomkép maradt ama hősök vágya . . . Öldöklő madárnak nagy fekete szárnya Eltakarta a fény éltető sugarát. Hiába álmodtak, reméltek jobb hazát. Karmával tépte szét a nemzet szent jogát . . . Szárnyá' suhogtatva, vijjogva ment tovább. És a nemzet újra álomba szenderült. Vig csalogány fölé zsarnoki sas került . . . . . . S im felébresztette a szabadság lángja. A zsarnok madarát porba esni látta. *) A dicséretet nyert ünnepi költeményt a főgimnázium márc. ;5-i ünnepélyen szavalta a szerző. Az egyik tanuló gyors felfogású, de feledékeny. A másik nehézfejü, de az emlékezete megbízható. A harmadik gyorsan megérti a dolgot és nehezen felejti. A negyedik nehézkes fejű is, feledékeny is. * Az egyik tanuló olyan, akár a szivacs : mindent felszív. A fontosat a lényegtelennel együtt. A másik gyermek tölcsérhez hasonlít. Minden átfolyik rajta. Némelyik a szűrőhöz hasonlítható, mely a tiszta bort átereszti, de a salakot visszatartja. Ez a typus a lényegest elfelejti, az epizódokat megjegyzi. A negyediknek a természete a rostára emlékeztet. A pelyvát eltávolítja, a szemet pedig megőrzi. Az ilyen gyermek csak a fontosat, a lényeget rögzíti meg. # Az egyik tanuló igyekvő és társait is tanulásra serkenti. A másik tanul ugyan, de rossz szemmel nézi, ha versenytársa akad. Némelyiknek az a természete, hogy nem hajlik a tanulásra, de legalább nem gátolja a mások törekvését. Végül a gonosz indulatu gyermek nemcsak, hogy maga nem tanul, de még a társait is eltántorítja a munkától. * Rabba mondta : 6 évnél fiatalabb gyermek ne járjon iskolába. * 12 éves koráig ne erőltessük meg a gyermeket. Nenman Albert.